2024. 07. 14. vasárnap

Örs, Stella
1 EUR 392 HUF
1 GBP 466 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Hírek
  • »
  • Évértékelő – Orbán: öt nagy támadást kell kivédeni idén

Évértékelő – Orbán: öt nagy támadást kell kivédeni idén

Öt nagy támadás kivédését tartja a 2017-es év feladatának Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteki évértékelő beszédében azt mondta: ehhez új nemzeti politikára lesz szükség.

A kormányfő tizenkilencedik alkalommal, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezésében megtartott évértékelőjén – Budapesten, a Várkert Bazárban – az öt támadás között elsőként említette, hogy Brüsszel meg akarja majd tiltani a rezsicsökkentést. A kérdés szerinte az lesz, hogy Magyarország megvédi-e a rezsicsökkentést vagy ismét a nagyvállalatokra bízza a rezsidíj megállapítását.
Napirenden marad a migráció ügye is – folytatta -, mert „hiába a véres valóság és az elborzasztó tények, a migránsok korlátlanul mozoghatnak egész Európában”, ezért a kérdés úgy szól, hogy őrizetbe vegyék-e a migránsokat, amíg jogerős döntés nem születik róluk.
Orbán Viktor szerint meg kell majd küzdeni a nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával, az átláthatatlan külföldi befolyásolási kísérletekkel is. Mint mondta, nemzetközi szervezetek fizetett aktivistáiról és magyarországi irodáiról van szó, „itt nagytestű ragadozók úszkálnak a vízben, ez itt Soros György határokon átnyúló birodalma”. A kvótanépszavazáson kinyilvánított népakarat ellenében az üzletember szervezetei „azon dolgoznak, hogy százezerszám szállítsák Európába a migránsokat” – fogalmazott.
A negyedik és az ötödik támadás szerinte az adópolitika és a munkahelyteremtő támogatások nemzeti hatáskörben tartását éri majd. Előbbiről azt mondta: Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, ezért fel kell tenni a kérdést, hogy továbbra is dönthetnek-e adóikról szabadon a nemzetek. A munkahelyteremtő támogatásoknál – mondta – ugyanez a kérdés, mert Brüsszel azokat is támadás alá veszi.
„Ebben az öt kérdésben nekünk, magyaroknak egyértelmű választ kell adnunk, ha azt akarjuk, hogy Magyarország a 2017-es évben is győztes ország legyen. Valójában mind az öt kérdés mögött a nemzeti önrendelkezés joga húzódik meg” – mondta.
A kormányfő beszélt arról is, hogy 2016 a legkevésbé sem volt unalmas, a történelem „fittyet hányt a jóslatokra”, „nevetve mutatott fityiszt a liberális politika prófétáinak”, mert bár mindenki azt hitte, hogy a globális és liberális világrend megváltoztathatatlan, a történelem „vett egy éles kanyart”, és „kilépett a kijelölt mederből”.
Orbán Viktor a Brexitet, az amerikai elnökválasztást, az olasz kormány „kipenderítését” és a magyar kvótanépszavazást is példaként említette arra, hogy az emberek sok helyütt megelégelték „a gőgöt és a felsőbbrendűséget”, az utópiák erőltetését.
Az elmúlt évben Európában fellázadtak azok, akiknek eddig nem lehetett hallani a hangját, akiket a politikai korrektség nevében „szájzár alá vettek” – hangoztatta.
Értékelése szerint ma a jólét ellenére az Európai Unióban (EU) a jövő árnyékot vet a jelenre.
Orbán Viktor közölte, 2016-ban éles kontúrral rajzolódtak ki „a hadállások”, a nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály fellázadt a vezetők ellen. Ez az EU-ban azt jelenti, hogy a szuverén országok állnak szemben az unionistákkal, és a választók állnak szemben a brüsszeli bürokratákkal.
A kormányfő értékelése szerint az elégedetlenség azért fordult lázadásba, mert Európa nyugati felén és a tengerentúlon „beköszöntött a nyitott társadalmak korszaka” és „megszületett politikai gondolatrendőrsége”, a politikai korrektség.
Kifejtette: a nyitott társadalom felszámolta az érvelésalapú demokráciát, helyette korrektségalapú demokrácia lett, a valódi hatalmat, a döntéseket és befolyást a választott kormányok helyett a világhálózatba fogott emberek kezébe, a médiagurukhoz, a senki által meg nem választott nemzetközi szervezetekhez szervezték ki.
Orbán Viktor gazdasági síkon a nyitott társadalmat úgy írta le: a rókákat beengedik a tyúkólba, hogy szabadon versenyezhessenek, és arról senki sem tehet, hogy folyton a rókák nyernek. Ha „a szerencsétlen, későn ébredő európai polgárok” mégis csak a sarkukra állnának, rájuk zúdítanak néhány millió, más vallású, más szokású migránst – tette hozzá.
Elmondta, így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten ideszállítsanak Európába sok millió migránst.
Szerinte azonban „a globalista politika urai” nem adták fel, és kihirdették: ha nem a liberálisok nyerik valahol a választást, ott nincs többé demokrácia. Kihirdették, hogy „a nép veszélyes a demokráciára”, ezért „az eddig sajtószabadságért hisztériázók” hirtelen a média, az internet korlátozását követelik – fogalmazott. Hozzátette: „ha valaki nem találja kellően elfogulatlannak és semlegesnek a magyar királyi köztévét, néha kapcsoljon át az amerikai tévékre, felüdülés lesz visszakapcsolnia”.

 (2. rész)

„Ebből ennyi elég is, hiszen nem az EU értékelésére gyűltünk össze, bármennyire is csábító egy magyarnak a világkormányzás távlata” – fogalmazott, majd Magyarországra rátérve arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarok már túl vannak a lázadáson, „sőt talán elsőként lázadtunk fel, 2010-ben”. Mint mondta, Magyarország hét év alatt felépítette saját politikai-gazdasági rendszerét, amely „a mi testünkre szabott, a mi ízlésünk szerint való”.

Magyarország lázadására példaként említette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „hazaküldését”, a multinacionális vállalatok megadóztatását és a rezsicsökkentést.
Orbán Viktor külön kiemelte: bár az Egyesült Államok korábbi kormánya, Brüsszel és „ráadásul Berlin is” kihirdette, hogy nem szabad megállítani a migránsokat, a magyar kormány azonban ellenállt, kerítést épített, megállította őket, megvédve ezzel Magyarországot és „mellékesen Európát is”.
„Az igazi menekülteket persze be fogjuk fogadni: németet, hollandot, franciát, olaszt, rémült politikusokat és újságírókat, hazájukat elhagyni kényszerülő keresztényeket, akik az otthon elvesztett Európájukat majd nálunk akarják megtalálni” – fogalmazott.
A miniszterelnök fontosnak nevezte a politikai stabilitás megőrzését, annak elvesztése ugyanis olyan luxus, „amelyet nem engedhetünk meg magunknak, és nem is fog bekövetkezni, amíg mi állhatunk a kormányrúdnál”.
Orbán Viktor szerint a magyarok jövője biztosított, Magyarország erősödik és fejlődik, Magyarországon „a holnap nem vet árnyékot a mára”. Fekete bárányok voltunk, mára sikertörténet lettünk – mondta, utalva arra, hogy a hitelminősítők sorra felértékelik az országot, illetve nőnek a bérek, csökken a családok adóssága.
A miniszterelnök hangsúlyozta „a holnap miatt nincs okunk idegeskedni, a családok talpra fognak állni és anyagilag is össze fogják szedni magukat”.
Hozzátette: ha mindenki rendesen elvégzi a munkáját, betartjuk a törvényeket, nem lesz baj, és minden évben mindenki előre léphet.
Orbán Viktor azt kérte, becsüljenek meg minden munkahelyet, minden rendesen elvégzett munkát és a munkásokat is. A magyar takarítónőket, útkaparókat, rakodómunkásokat, culágereket és napszámosokat a jövőben is tisztelni kell; „egy nemzet és egy ország vagyunk, nekik is megvan a helyük a mi közös jövőnkben” – fogalmazott.
Magyarországnak képesnek kell lennie arra, hogy fenntartsa magát – hangoztatta a miniszterelnök, aki beszédében szólt a magyarság fogyásáról is, jelezve, hogy „ezen a döntő fronton még nincs áttörés”, ezért a kormány minden támogatást megad, ha valaki a gyermekvállalás mellett dönt.
Azt is szorgalmazta, hogy a gyermekeket az iskolákban hazaszeretetre, hazafias érzelmekre, patrióta gondolkodásra neveljék.
Orbán Viktor feltette azt a kérdést, vajon a kormány 2016-ban jól vezette-e az országot.
Szerinte „legyen bármilyen vastag vaj a kenyéren”, a magyar ember azt gondolja: szeretné azt a kormányt látni, amivel meg van elégedve. De az elégedetlenség miatt sohasem szabad megsértődni – jegyezte meg.
Azt mondta: a magyarok épp eleget szenvedtek a bizonytalan, tehetetlen, böszme vezetőktől, azoktól, akik mind azt magyarázták el, mit miért nem lehet. Az önsajnálat nagy istencsapása volt az országon, az volt a szocialista kormányzás kultúrája – magyarázta.
Értékelése szerint mostanra Magyarországnak végre sikerült átlépnie az önsajnálat kultúrájából a cselekvés kultúrájába.
Márai Sándortól kölcsönzött idézettel határozta meg a magyar politikai vezetés vastörvényét: „nincs módunk középszerűnek lenni”.
A miniszterelnök véleménye szerint a jó kormányzás úgy viszi el a célhoz az embereket, hogy amikor a nép eléri célját, azt gondolja, nem is volt szükség a vezetőkre. Legyen 2017 olyan év – folytatta -, amelynek „a végén azt érezzük, ment ez, mint a karikacsapás!” – tette hozzá.
Beszédét azzal zárta: Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

MTI

Fotó:Botár Gergely/kormány.hu

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

...címmel Kiss Gabriella népi iparművésznek nyílik kiállítása 2024. július 15-én, hétfőn 16 órától a József Attila Könyvtárban (Miskolc, Szentpéteri k…
Anziksz Finnországból
Most, hogy itt ülök 36 C fokban, az elsötétített szobában, még nagyobb örömmel, s kissé visszavágyakozva gondolok arra a két hétre, amit Finnországban…