2024. 07. 13. szombat

Jenő
1 EUR 392 HUF
1 GBP 466 HUF

Az újítások kora még nem ért véget

Magyarországnak nem szabad félnie, ha tanulni kell, mert az újítások kora még nem ért véget – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői konferenciáján, Budapesten.

A kormányfő szerint Magyarországnak „nem szabad provinciálisnak lennie”, a magyar politikai elitnek érdemes túltekintenie az európai tapasztalatokon, és tanulnia kell például az Egyesült Államok vagy Japán közgazdasági gondolkodásából.

 

Orbán Viktor úgy fogalmazott: még a következő évek is az útkeresésről szólnak majd a világgazdaságban és a társadalomszervezésben, Magyarországnak ezért érdemes „továbbra is nyitottan, a tanulás vágyával (…) tekinteni mindazt, ami a világban történik”.

 

A miniszterelnök a japán gazdaságpolitika intézkedései közül példaként megemlítette a forgalomban lévő készpénzmennyiség megduplázásának „forradalmi” lépését, majd rámutatott, hogy az Egyesült Államok is példátlan eszközöket vet be, amikor a monetáris politikával egészíti ki gazdaságpolitikáját. „Csupa olyan dolog történik a sikeres válaszokat adó országok esetében, amelyekből Magyarországnak érdemes tanulnia” – erősítette meg álláspontját. Jelezte, hogy ebben segíthetnek a legtöbbet Magyarországnak a mostani konferencia résztvevői, vagyis hogy kellő súllyal jelenítsék meg a magyar közgondolkodásban e külföldi intézkedéseket. Úgy fogalmazott, hogy a mostani időszakban a szabad gondolkodás nemcsak lehetőség, hanem kényszer.

 

Mintegy félórás beszédében a kormányfő utalt arra, hogy Áder János köztársasági elnök április 6-ára kiírta a parlamenti választást. Ezért nehéz „hűvös tárgyilagossággal” beszélni az ország helyzetéről, mégis törekedni kell rá, mert a Magyarország Barátai Alapítvány tanácskozásának résztvevői nem propagandisták, hanem az országban történtek mozgatórugói iránt érdeklődők – mondta.

 

Ezt kifejtve felidézte a 2008-as – a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló – népszavazást. Sokak szerint ugyanis a mostani politikai kurzus nem 2010-ben, hanem akkor, 2008-ban kezdődött, amikor a referendummal egy nagy összefogás jött létre, amely a 2010-es országgyűlési választáson is fennmaradt, és kétharmados többséghez jutott a mostani kormányoldal – jelentette ki. A kormányfő értékelése szerint ez jól mutatja, milyen „elementáris népi igény” volt az országban az erős, jó politikai vezetés és a külföldi segítség helyett a belső erővel megszervezett válságkezelés iránt.

 

Az eredmények meg is mutatkoztak: a 2010-es összefogással az ország legyőzte az évszázad árvizét, a kormány beindította a gazdaságot, amely ma már bővül, négymilliónál is többen dolgoznak, az inflációt pedig „mikroszkóppal kell keresni”, anélkül, hogy fennállna a defláció veszélye – sorolta Orbán Viktor, majd a munkavállalással kapcsolatban hozzátette: célkitűzésük az Egyesült Államokéhoz hasonló, 70 százalék feletti aktivitási, foglalkoztatási arány.

 

Kitért kormánya nemzetpolitikájára is, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy a diaszpórában, azaz a Kárpát-medencén kívül mintegy 2,6 millió magyar él, akikkel egy jól működő hálózatot kellene létrehozni, így ugyanis értelmet nyerhetne a „világnemzet” kifejezés is. A Magyarország Barátai Alapítványnak éppen ez az egyik legfőbb feladata, hogy „ezeket az utakat járhatóvá tegye” – mondta.

 

A miniszterelnök szólt arról is, hogy mára egy új, négy alappillérben megfogalmazható közmegegyezés alakult ki a magyar társadalomban és a politikai szereplők között. Közmegegyezés van abban, hogy a munkaképes korú emberek munkából, ne pedig segélyből éljenek. Abban is, hogy aki adósságra alapozza életét, az nem lehet szabad. Abban szintén, hogy a gyermekvállalást és a családokat minden lehetséges, ésszerű módon támogatni kell. A negyedik pillér pedig úgy szól, hogy a határon túl élő magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjai – emelte ki.

 

A Magyarország Barátai Alapítvány célja, hogy a világban élő magyarságot tájékoztassa, és világszerte bevonja az embereket a magyarok által végzett sikeres társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos tevékenységekbe.

 

Vizi E. Szilveszter, az alapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke a hétfői konferencián azt mondta, a rendezvényre több mint húsz országból mintegy nyolcvanan jöttek el, hogy segítsék Magyarországot.

(mti)

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

...címmel Kiss Gabriella népi iparművésznek nyílik kiállítása 2024. július 15-én, hétfőn 16 órától a József Attila Könyvtárban (Miskolc, Szentpéteri k…
Anziksz Finnországból
Most, hogy itt ülök 36 C fokban, az elsötétített szobában, még nagyobb örömmel, s kissé visszavágyakozva gondolok arra a két hétre, amit Finnországban…