2024. 07. 21. vasárnap

Dániel, Daniella
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF

Emlékek Révész Sándorral

Sztárportré minden héten: www.sztarportre.hu
A legrégebbi emlékkép?

Révész Sándor: „Fürdőzés. A nagyszüleim lakásának konyhaasztalán – egy alkalmi fürdőkádban – pancsolok, és ott vannak körülöttem a szeretteim:Édesanyám, Nagymamám, Nagyapám, és a Keresztanyám. Egy révész a vízre született – többek között -, úgyhogy a víz közelében, és a vízen mindig nagyon jól éreztem magam.

További emlékképek:

A szüleim korai válása miatt, eléggé drámai, családi feszültségeknek a
koronatanúja voltam – egyetlen gyerekként -, de végül is érlelő, embert
próbáló emlékek ezek, amik az ember életútján hasznosak is lehetnek –
megtanítanak szkafandert viselni, az immunrendszert megerősítik.

Minden évben hatalmas nyarak Hajdúszoboszlón – gyönyörű nyári emlékek. A
haszonélvezője voltam gyerekként annak az állapotnak, hogy az Édesanyám, és
a Nagyszüleim felváltva nyaraltak 2-2 hetet. 2 hetet a Nagyszüleimmel, 2
hetet az Édesanyámmal töltöttem, és volt olyan, hogy a családból más jött,
és vele is ott hagytak Hajdúszoboszlón. Felejthetetlen nyarak, végig szólt
a zene – a strand nagy hangszóróin… 7 éves koromtól kezdve, körülbelül 16
éves koromig, minden nyár erről szólt. Kivéve egyet, 1966-ot, amikor
Londonban töltöttem – 13 évesen – egy komplett nyarat: Megtanultam angolul,
és ez volt az akkori nyarak között a legszínesebb, legizgalmasabb.

Meghatározó emlékkép:

2010. január 3-án a Szent Imre Kórház szülészetén ott állok, és 56 éves
lettem, mire gyermekem lett… Eskü alatt mondom most is: Nem tudtam, hogy
lányom születik, viszont, ha fohászkodtam, akkor mindig leányt szerettem
volna. Juditom már tudta, hogy kislányunk lesz, de nem mondta meg, és én
nem akartam tudni – de titkon fohászkodtam… Ott voltam végig a szülésnél
– császármetszéssel történt, emiatt egy üvegajtón túl láttam mindent -, és
amikor hozták a kicsit, én bontottam ki a zöld, kórházi lepedőből, és egy
makkegészséges Révész Ráhel ott sírt fel a kezemben – ez a
legemlékezetesebb pillanat az életemben. Patakzó könnyekkel álltam, mert
úgy éreztem, hogy meghallgatta az Isten a fohászomat, és leány gyermeket
adott az életemnek.”

A teljes beszélgetés a Sztárportré rádióműsorban meghallgatható:
www.sztarportre.hu

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Ábrahám Edit: „Sosem késő”
„Sosem késő” – akár ez is lehetne Ábrahám Edit mottója. A színésznő hatvan felett sem hagyja el magát, bomba formában van, és nyitott az újdonságokra …

További cikkek