2024. 06. 12. szerda

Villő
1 EUR 395 HUF
1 GBP 469 HUF
„Nem mondunk le senkiről”

„Nem mondunk le senkiről”

„Nem mondunk le senkiről”Program a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatásáért

Elfogadták a Bátonyterenyei kistérség projektcsomagját
 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sajtóanyaga

2009. június 05.

Hamarosan beérik a leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek számára kialakított, összesen 96, 9 milliárd forint keretösszegű, felzárkóztatást célzó program. A 33 érintett kistérségnek január végéig kellett benyújtania a végleges, komplex projektcsomagot a kistérségenként megállapított támogatás felhasználásáról. A javaslatok egy zsűrizésen mentek keresztül, ami az Észak-magyarországi régióban mára befejeződött. A zsűrizést követően a pontosított projektjavaslatok alapján írja majd ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kifejezetten a kistérségeknek szóló felhívásokat, amelyekre így lényegében verseny nélkül nyújthatják be részletes projektjavaslatukat az érintettek. A mai napon ünnepélyes keretek között hirdették ki a zsűri döntését a Bátonyterenyei kistérség fejlesztési projektcsomagjának elfogadásáról, az eseményen részt vett Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára.
 

A projektcsomag egy több hónapos, sokak együttműködésén alapuló munkafolyamat eredménye, melyben a kistérségi társulások mellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai, megbízott szakértői is aktívan részt vettek.

Erre azért volt szükség, mert a kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek az adott kistérségben a leginkább fejlesztésre szorulnak. Tekintettel a leghátrányosabb helyzetű kistérségek helyzetének súlyosságára, csak olyan projektek támogathatók, amelyek indokoltsága közvetlenül levezethető a kistérség helyzetéből, és amelyek fenntartása nem ró terhet a kistérségre.
 
 

A Bátonyterenyei kistérség projektcsomagjában nagy hangsúllyal szerepel az oktatás infrastrukturális és tartalmi fejlesztése, ezt a célt szolgálná például a „kistérségi oktatás infrastuktúrális fejlesztése” projekt, melynek keretében többek között sor kerülhetne a szakoktatás fejlesztésére, a munkaadók igényeihez igazodó képzési szerkezet kialakítására, és a felnőttképzés megvalósítására. Létrehoznának egy „Kistérségi tanoda és mentori hálózatot” is, melynek célja a hátrányos szocio-kulturális környezetből érkező gyermekek és fiatal felnőttek képességfejlesztése és tehetséggondozása. A projektnek fontos eleme a szülőkkel való együttműködés megteremtése, kiemelt figyelmet fordítva a roma fiatalok integrációjának támogatására, esélyegyenlőségének megteremtésére. Külön projektként szerepel a „Tananyagfejlesztés, akkreditálás, pedagógusképzés”, melynek lényege a tanárok, szakoktatók módszertani kultúrájának, információs és kommunikációs technikai képességeinek, idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztése. Óvoda felújítást és bővítést is megvalósítanának az esélyegyenlőség javítása érdekében. A projekt közvetlen célja az óvodában zajló tevékenységek minőségének és hatékonyságának javítása, az előírásoknak megfelelő infrastrukturális fejlesztés. A fejlesztésnek célja még a településen élő hátrányos helyzetű gyermekek számára a fejlettebb területekhez viszonyított esélyegyenlőség, valamint – az iskolával együttműködésben végzendő – integrációs nevelés hátterének megteremtése. Kialakításra kerülnének új Ipari területek is, melyek megfelelő infrastrukturális környezetet teremtve járulnának hozzá a gazdasági fejlődéséhez, termelő és szolgáltató vállalatok számára tennék vonzóbbá a kistérséget, melyeknek köszönhetően létrejöhetnének új munkahelyek.

A zsűri tehát zöld utat adott a Bátonyterenyei kistérség projektcsomagjainak, most már csak a projektek részletes kidolgozása, pontosítása van hátra, mielőtt az NFÜ elbírálja azokat.
 
 
 

A „Nem mondunk le senkiről” program
 
 

A program és ennek indokoltsága
 

Számos gazdasági-társadalmi folyamatot tapasztalunk, amelyek kedvezőtlenül érintik a leghátrányosabb helyzetű térségeket illetve társadalmi csoportokat. Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nő a lakosság eladósodása. Ezek a folyamatok halmozottan érintik a roma lakosságot, ami szegregációs, diszkriminációs jelenségekhez is vezet.

Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek átlagosan az országos átlagot meghaladó egy főre jutó támogatásban részesedtek. Ez a többlettámogatás nem volt elegendő a markáns gazdasági-társadalmi folyamatok ellensúlyozására. Ráadásul egyes kistérségek, illetve település-csoportok, társadalmi csoportok az átlagnál lényegesen kevesebb forráshoz jutottak.

A fenti problémák miatt a kormány 2007. őszén – gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről .A komplex program elsődleges forrása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP).

A 33 kistérségben él az ország lakosságának tizede. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők aránya régiónként: Észak-Magyarországon 28%, Észak-Alföldön 21%, Dél-Dunántúlon 18%, Dél-Alföldön 9%. Jellemzően vidéki térségekről van szó, a kistérségek kétharmadában nincs 10 ezer főnél népesebb település, az egyetlen nagyobb város Ózd. A 33 kistérség között találhatók a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott térségek, a Cserehát és az Ormánság. A 33 kistérségben él a roma lakosság közel harmada (ld. térkép). A 33 kistérség között, és az egyes kistérségeken belül is jelentős egyenlőtlenségek vannak.
 

Térkép A hátrányos helyzetű és a romák által magas arányban lakott kistérségek
A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

Célok
 

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításának eddigi tapasztalatai alapján az alapelvek:

    * Mind a 33 kistérség számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges forrásokat. Nem működtethetünk olyan rendszert, ahol a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egy része sikerrel szerepel a pályázatokon, más része viszont kimarad a támogatásokból.
    * Az egyes kistérségeken belüli területi különbségek mérséklése érdekében szükséges, hogy a támogatások a kistérségen belül a leghátrányosabb helyzetű település-csoportokhoz is eljussanak, azok felzárkózását is szolgálják.
    * A leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex programjának célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák helyzetének javítása. A fejlesztéseket csökkentsék, illetve szüntessék meg a romák iskolai és területi (lakhatási) szegregációját.
    * A forrásokat úgy kell felhasználni, hogy közvetlenül vagy közvetetten élénkítsék a gazdaságot, hozzájáruljanak piacképes munkahelyek teremtéséhez.
    * A kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek szűk keresztmetszetet képeznek. Emellett meg kell nyitni a máshol munkát találók számára mobilitási lehetőségeket.
    * Tekintettel a leghátrányosabb helyzetű kistérségek helyzetének súlyosságára, csak olyan projektek támogathatók, amelyek indokoltsága közvetlenül levezethető a kistérség helyzetéből, és amelyek fenntartása nem ró terhet a kistérségre.
    * A források felhasználása során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi tudás és együttműködések fejlesztésére. A megszerzett fejlesztési ismeretek, készségek hosszú távon ugyanolyan fontosak a kistérségek fejlődése szempontjából, mint a biztosított források.

 
 

A program felügyelete, menedzsmentje
 

A program megvalósítását stratégiai szinten a kormány fejlesztéspolitikai ügyekben illetékes tanácsadó-döntéshozó fóruma, a fejlesztéspolitikai kabinet felügyeli.
 

Az operatív szintű felügyelet a minisztériumok (Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal Gyerekesély Iroda, Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium), a regionális fejlesztési ügynökségek, érintett szakmai szervezetek, valamint az NFÜ érintett szervezeti egységeinek képviselőiből álló irányító bizottság feladata.
 

A program szakmai koordinálása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben működő programiroda feladata. A végrehajtást a Központi Fejlesztési Programiroda koordinálja a kistérségi hálózaton keresztül. Az egyes operatív programok vonatkozásában az irányító hatóságok illetékesek.
 

Reálisan számolva a projektek megvalósítása 2009 második felében, 2010-ben kezdődhet el. Azt ugyanakkor le kell szögezni, hogy egy-egy kistérség esetében több tucat projektről beszélhetünk a rendelkezésre álló pénzügyi kereten belül, hiszen komplex fejlesztések megvalósítása a cél. Vagyis a teljes felzárkóztatási program megvalósítását a mostani 2007-2013-ig terjedő uniós költségvetési időszak szabályai szerint kell lebonyolítani, vagyis a program projektjeit 2015-ig kell lezárni.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Igent mondott a kockázatra egy borsodi esküvőiruha-szalon tulajdonosa, aki a működés több adózási szabályát is felrúgva szolgálta ki ügyfeleit. Nem le…
„Kétkezes kapaszkodó”
Több mint ezer hamis játékkonzollal pakolták plafonig azt a kamiont, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei Gyul…