2024. 06. 15. szombat

Jolán, Vid
1 EUR 398 HUF
1 GBP 473 HUF

Félidőben a regionális fejlesztések

Az Észak-Magyarországi Operatív Program félidőnél

2010-ben félidejénél járnak azok a fejlesztési programok, amelyek az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakához kapcsolódnak – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács új elnöke, Becsó Zsolt és a NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Operatív Igazgatója, Kormány Krisztián tartott a Tanács 2010. szeptember 17-i ülését követően a Régió Házban.

A tájékoztatón elhangzott, hogy az Észak-magyarországi régió szempontjából meghatározó az Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP), mely számos fejlesztési területet foglal magában: gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, településfejlesztés, környezeti fejlesztések, humán-infrastruktúra fejlesztés és közlekedésfejlesztés.
A résztvevők kihangsúlyozták, hogy a program teljes 7 éves kerete valamivel meghaladja az 1 milliárd eurót, továbbá elmondták: az elmúlt 3 évben számos projektről született végső támogató döntés, s e projektek nagy része már a megvalósítási időszakában vannak. Azonban a programidőszak elején meglehetősen nehézkesen indultak a folyamatok, a források felhasználása számos technikai, adminisztratív és bürokratikus akadályokba ütközött. A program félidejénél, e korábbi tapasztalatokból kiindulva pedig olyan változtatások végrehajtása vált szükségessé, ami ezeket az akadályokat feloldja és gördülékennyé, ügyfél-orientálttá, hatékonyabbá teszi az uniós források felhasználását.

 

ÉMOP 2007-2013: félidős eredmények

A számok tükrében:a kötelezettségvállalások ötven százaléknál,a szerződéskötések harminc százaléknál, a kifizetések 25 százaléknál tartanak.    
Az elmúlt 3 évben közel 600 projekt esetében született támogató döntés, csaknem 100 milliárd Ft értékben, és a projektekhez kapcsolódó kifizetések meghaladták a teljes program költségvetési keretének 25%-át – került kiemelésre a tájékoztatón. A darabszámokat tekintve a gazdaságfejlesztést és a településfejlesztést célzó projektek vannak túlsúlyban, ezek teszik ki a támogatott projektek közel 80%-át. Sorrendben a harmadik legnépszerűbb tématerület a turizmus volt, ahol is közel 100 projekt nyert vissza nem térítendő támogatást.
Mint elhangzott, a támogató döntésben részesült projekteknek sok esetben gondot okozott a biztosítéknyújtási kötelezettség illetve az önerő biztosítása. Jellemző, hogy a vállalkozások forgalomképes vagyontárgyai a legtöbb esetben terheltek, ez egyúttal jellemzi a régióban működő vállalkozások eladósodottságának fokát is. Ehhez hasonló problémák miatt még közel 50 támogató döntéssel rendelkező vállalkozás nem tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket; ez időben hátráltatja a beruházások megvalósítását, az uniós források felhasználását.

Gyorsuló pályán a folyamatok

2010 júniusától kezdődően a NORDA új vezetésének- éppen a fent megnevezett okok miatt – a két legfontosabb feladata a támogatási szerződéskötések, valamint a kifizetések felgyorsítása volt. A támogatási szerződések megkötésének könnyítése számos esetben a vonatkozó jogszabályok módosítását is igényli. Addig is azonban sokat tett és tesz a Regionális Fejlesztési Ügynökség azért, hogy a programban részt vevő ügyfelek minden igényt kielégítő tájékoztatást és segítséget kapjanak. Ennek köszönhetően az elmúlt 4 hónapban a megkötött támogatási szerződések száma megközelíti a 100-at – nyilatkozta Kormány Krisztián. Hozzátette: – A kifizetési folyamatok felgyorsítása érdekében újraszerveztük a folyamatokat: rugalmasabb, ügyfél centrikus rendszer alapjait fektettük le. Ennek köszönhetően – annak ellenére, hogy a nyári időszak ebben a „műfaj”-ban is uborkaszezonnak tekinthető – csaknem 6 milliárd Ft támogatás lett kifizetve a projektgazdák részére. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a kifizetési folyamatok mind a darabszámot, mind a forintösszegeket tekintve a korábbi ütem mintegy 2,5-szeresére gyorsultak.

Gyors segítség az árvízi helyzetben

A tavaszi – kora nyári – árvízi helyzet új, eddig nem jellemző kihívások elé állította a régiót. A három megye 610 településéből csaknem minden harmadik valamilyen formában érintett volt az árvízi védekezésekben, jelentős anyagi terhet róva az önkormányzatokra. Ebben a helyzetben a a NORDA alapvető kötelességének érezte, hogy finanszírozási szempontból prioritást kapjanak azok a projektek, melyek összefüggésbe hozhatók az árvízi védekezéssel. – Lehetővé tettük, hogy ezekre a fejlesztésekre vonatkozóan az önkormányzatok könnyített feltételek mellett köthessenek támogatási szerződést, és a szerződéskötést követően soron kívül juthassanak hozzá az előlegekhez. Ez számszerűsítve csaknem 300 millió Ft-ot tett ki, melyet összességében 10 munkanap leforgása alatt folyósítottunk, lehetővé téve azt, hogy a fejlesztések még az őszi csapadékos időjárás beköszönte előtt elkezdődhessenek – emelte ki az Operatív Igazgató. Példaként megemlítette az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak, a nógrádkövesdi, nógrádmegyeri, az encsi, illetve a miskolci önkormányzatnak nyújtott hathatós és gyors segítségnyújtást.

A jövő kihívásai

A program a következő 3 évben a befejező szakaszához ér. A 3 évet egy úgynevezett akciótervi időszak fogja át: el kell készíteni azt a tervet, ami szabályozza a maradvány források felhasználását – fogalmazták meg az előadók a két szervezet előtt álló feladatokat. Ez annyit jelent, hogy három évre előre meg kell határozni a lehetséges pályázati konstrukciókat, az azokhoz tartozó forráskeretet és az elvárt célokat. Annak érdekében, hogy ebben a tekintetben társadalmi értelemben véve konszenzus születhessen, egy regionális konzultáció-sorozat elindítását tervezik a régióban, amelyre a 2010-es év utolsó negyedévében kerül sor.
A 11-12 konzultáció alkalmával a régióban működő szervezetektől, önkormányzatoktól, lakosoktól a következő kérdésekre a várják a válaszokat a szakemberek: ők milyen célok elérését látják szükségesnek a közeljövőben, milyen problémákkal szembesültek eddig az uniós források felhasználása során,  hogyan lehet egyszerűsíteni, bürokratikus akadályoktól mentesíteni a programot, hogyan lehet a rendelkezésünkre álló forrásokat a lehető leghatékonyabb módon a régió fejlesztésére fordítani.

Az Új Széchenyi Terv regionális szempontból szintén meghatározó tényező. A kitörési pontok csaknem mindegyikéhez illeszthetők a regionális fejlesztési források.

Gyógyító Magyarország – Az Egészségipar programjához kapcsolódóan pályázati kiírásainkkal hozzá tudunk járulni az egészségturizmus, az ásványvíztermelés, bio- és nanotechnológia illetve az egészségipari klaszterek támogatásához. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés: energetikai fejlesztések és a megújuló energia előállítás valamint felhasználás ösztönzése.
Otthonteremtés – A Lakásprogram célkitűzéseihez szociális város-rehabilitációs pályázati lehetőségekkel kapcsolódunk, valamint csatlakozni tudunk a Telepből Zöldvárost! célkitűzés megvalósításához is. A vállalkozások, az üzleti környezet fejlesztéséhez nagyban hozzá tudunk járulni az uniós források hasznos, gyors és egyszerű felhasználásában való segítséggel, valamint naprakész információk nyújtásával.
A Tanács elnöke elmondta, hisznek az Új Széchenyi Tervben célként kitűzött 1 millió új munkahely megteremtésében és ebben aktív, illetve kezdeményező szerepük és ezzel együtt felelősségük van. – Hiszünk abban, hogy mindennapi munkánk eredményeit és kedvező hatásait a régió lakosságának saját közvetlen környezetében kell megtapasztalnia – tette hozzá Becsó Zsolt.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek