2021. 08. 1. vasárnap

Boglárka
1 EUR 357 HUF
1 GBP 420 HUF

Versenyfutás a román piacért

Előnnyel indultunk, kezdünk lemaradni

Közel 2 milliárd EUR értékű beruházást hajtottak végre külföldi cégek Romániában 2020 első 9 hónapjában. Bár a Román Nemzeti Bank legfrissebb közleménye szerint az országba érkező külföldi működőtőke befektetés (FDI) mértéke a világjárvány miatt az év első 9 hónapját tekintve 56%-kal csökkent a 2019-es szinthez képest, ezzel együtt is igaz, hogy az ország 2007-es uniós csatlakozása óta az egyik legnépszerűbb európai befektetési célpont. Az EU legfejlettebb államai többszörösére növelték befektetéseiket 2009 és 2019 között.

Magyarország, bár több szempontból előnnyel indult ebben a versenyben, az utóbbi időben mintha elveszítette volna lendületét, annak ellenére, hogy keleti szomszédunknál több szektorban továbbra is komoly igény van szakmai és pénzügyi befektetők megjelenésére. Míg 2007-ben 1450, addig 2019-ben mindössze 196 olyan új céget jegyeztek be Romániában, amelynek alapításában magyarországi tőke is szerepet játszott valamilyen mértékben – hívta fel a helyzetre a figyelmet Szabó Zsolt, a befektetési és M&A tanácsadással foglalkozó, nemzetközi CFI csoport helyi irodájának szenior tanácsadója.

Mindezt úgy, hogy Románia egyes területein és szektoraiban még komoly fejlesztési lehetőségek vannak. Ilyen lehetőség több is van az élelmiszerellátási láncban – például a marhaállomány jelentős hányada élőállatként kerül exportra, majd feldolgozva visszatér az országba, de a sertéshús is meghatározó importcikk lett az elmúlt években. A gabona feldolgozásával foglalkozó üzemek, bioetanol- vagy keményítőgyárak jelenléte is elenyésző, úgy, hogy az ország egyik legfontosabb exportcikke épp a gabona. Alig gyártanak továbbá gyógyszer- és vegyipari alapanyagokat, táplálékkiegészítőket, sok helyen akadozik a hulladékfeldolgozás, nagy az igény építőipari alapanyagokra, acélipari termékekre.

Mindez közrejátszik abban, hogy az ország külkereskedelmi mérlege 2019-ben 17,3 milliárd eurós hiányt mutatott. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtized külföldi befektetéseinek 29%-a érkezett az iparba (főleg az autó- és vegyiparba, illetve kohászatba), az építőipar és a kereskedelem pedig további 32 százalékon osztozik.

Egy 20 milliós piacról, egy velünk szomszédos, azonos hitelminősítésű, természeti erőforrásokban gazdag EU-tagországról beszélünk, ahol az egy főre jutó vásárlóerő gyakorlatilag nem marad el a magyarországitól. További előny lehet, hogy nincs iparűzési adó, alacsonyabb az ÁFA szint, mint Magyarországon (19%, az élelmiszer- és gyógyszeriparban 9%), az osztalékadó pedig csak 5%, de az uniós anyavállalat 0%-kal tudja a profitját kiv(e)inni.

Az itthoni befektetők számára Románia magyarlakta részein nincs, más területein pedig gyorsan áthidalható a nyelvi probléma, és például a magyar viszonyokhoz képest általában könnyebb a magasan képzett munkaerő toborzása. Mindezt a magyarországi bankok is tudják, ezért örömmel és kedvező feltételekkel finanszíroznak romániai befektetéseket, így még az ottani ügyintézéssel sem kell bajlódni.

A tanácsadó hozzátette: így legalábbis nehezen magyarázható, miért csúszott vissza Magyarország a 2007-es 8. helyről 2019-re a befektetői rangsor 11. helyére, érdemben elmaradva például a nyelvi kapcsolódással nem rendelkező Csehország mögött. A minden szempontból vonzó román piacért a versenyfutás napjainkban képletesen és földrajzi értelemben is a fejünk felett zajlik. Eközben itthon számos szegmensre kitehetnék befektetői szempontból a „megtelt” táblát, a jelentősebb hazai tőkecsoportok pedig lassan egymást kannibalizálják, szűkülő mozgástér mellett. Természetesen van kivétel. Azok a befektetők, akiket a CFI csoport Romániában képvisel, illetve akiknek befektetési lehetőséget talált, további invesztíciót terveznek, és több ismert hazai nagyvállalat rendelkezik jelentős romániai befektetéssel, sőt hálózattal. Ettől függetlenül a fenti jelenség létezik, és érdemes lenne változtatni rajta, ameddig van piaci lehetőség – zárta szavait Szabó Zsolt.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Share on facebook
Facebook

Kapcsolódó cikkek

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és a Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestület (SZMTOI) az Európai uniós források felhasználásáva…

További cikkek

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum