A jó idő közeledtével egyre többen töltik idejüket a szabadban, indulnak el hosszabb rövidebb kirándulásra. Lazítás, aktív pihenés vagy akár kulturális kikapcsolódás, – manapság már a kisebb települések, falvak kínálatában is megtaláljuk az igényünknek megfelelő programot. Hamarosan indul is a főszezon, ezért a vendéglátók felkészülését segítve csokorba gyűjtöttük a változással érintett vonatkozó adózási szabályokat.
Kezdjük a legfontosabb változással: 2010-től kezdődően megszűnt a falusi vendégfogadásból – falusi szállásadásból, agroturisztikai szolgáltatásokból – származó jövedelem adómentessége. Ez azt jelenti, hogy a falusi vendégfogadással foglalkozóknak dönteniük kell, hogy milyen jövedelem elszámolási módot választanak és, hogy hogyan kívánnak adózni.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adószámos magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmét vagy tételes költségelszámolással, vagy a 10%-os jövedelemhányad alkalmazásával állapíthatja meg.
Tételes költségelszámolás esetén a jövedelem az adott évi bevételekből, kizárólag a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költségek levonása után fennmaradó rész.
Jellemzően előforduló költségek lehetnek például:
- anyag, áru, beszerzésére fordított kiadás,
- 100 ezer forint beszerzési érték alatti, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadás (100 ezer Ft feletti, vagy nem kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök esetében csak átalányban érvényesíthető költség, melynek összege – függetlenül az ilyen eszközök számától – a bevétel 1 százaléka, de legfeljebb ezen eszközök nyilvántartási értékének 50 százaléka).
- alkalmazott foglalkoztatása esetén a kifizetett bér és annak közterhei
- fűtés-, világítás-, vízszolgáltatás költsége, telefon-, internet használat díja, mely kiadásokat a tevékenységgel arányosan lehet figyelembe venni, az adott költségre jellemző mértékegység alapul vételével,
- bérmunka díja, igénybe vett szolgáltatás díja (például reklámköltség),
- üzleti utazás esetén utazásra (pl. személygépkocsi használat), szállás díjára fordított kiadás.
Ha valaki csak kevés költséget tud elszámolni vagy egyszerűen nem kíván a számlákkal foglalkozni, választhatja azt is, hogy az önálló tevékenysége bevételének 90 százalékát tekinti jövedelemnek.
Mindkét esetben az összevont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz, a jövedelem 27 százalékának megfelelő adóalap kiegészítést (szuperbruttó) is figyelembe véve lehet az adóalapot, illetve az adó összegét meghatározni. Ha az adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az adó az adóalap 17 %-a, 5 millió forint felett pedig 850.000,- Ft és a 5 millió Ft feletti rész 32 %-a.
Abban az esetben, ha a szállásadás körülményei megfelelnek a fizetővendéglátásra vonatkozó feltételeknek, továbbá, ha a magánszemély a tevékenységet a tulajdonában vagy a haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőházában folytatja (több lakás-, vagy üdülőtulajdon esetén is legfeljebb csak az egyikben), választható a tételes átalányadó is. A tételes átalányadó összege szobánként 32.000,- Ft / év, mely után további 20 % egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
Lehetőség van falusi szállásadás esetén az ingatlan bérbeadás szabályainak alkalmazására is. Ebben az esetben az ebből származó bevétel teljes egészében jövedelemnek minősül, mely után – adóalap kiegészítés nélkül – 25 % adót kell fizetni.
A falusi vendégfogadással foglalkozó magánszemély az általa megszerzett adóköteles jövedelem után negyedévente adóelőleg fizetésre kötelezett, melyet a negyedévet követő hónap 12-éig kell teljesíteni.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
