A távfűtés nem más, mint távvezetékeken történő hőenergia-szolgáltatás. A hő többféle energiaforrás felhasználásával előállítható: például gázból, hulladékból vagy geotermikus energiával. A távhőszolgáltatás, mint ellátási folyamat, négy jól elkülöníthető részre osztható: hőtermelésre, hőszállításra, hőátadásra és hőfogyasztásra.
Hatékonyságánál fogva környezetbarátabb megoldás az épületenkénti fűtőegységek használatánál.Napjainkban ismét elõtérbe kerül a távfűtés alkalmazása részben a környezetvédelmi szempontok alapján, részben pedig azért mert a kogenerációs fejlesztésekkell (kapcsolt energiatermelés), illetve a megújuló energiahordozók alkalmazásával a gazdaságossága javítható.
Jövőre akár 75 ezer forinttal is csökkenhet egy panellakás fűtési díja. Ugyanis ennyi költségmegtakarítást jelenthet az, hogy 2009. január 1-től a kormány 5%-ra csökkentette a távhő díjának ÁFÁ-ját.
Oláh Lajos, államtitkár:
"Úgy gondolom, hogy azok az emberek érzik ezt, akinél ez csökkeni fog, hisz 650 ezer háztartást érint, ami azt mondom, hogy majdnem 2 millió embert jelent. Náluk ez a havi kiadásokban, a pénztárcánál érezhető lesz. Emellett azt jelenti, hogy a kormány támogat egy olyan rendszert, amely környezetvédelmi szempontból is kiemelten fontos, hisz a távhő rendszer környezet károsanyagkibocsájtás szempontjából sokkal jobb, mintha sok-sok apró pici kis kazán üzemelne és ontaná a szennyező anyagokat."
És hogy miképpen lehet energiát és ezzel együtt még több pénzt sporólni a távfűtéses házakban?
Jelenleg két olyan támogatási program van, amit a kormány is régóta támogat. Az egyik a házak külső hőszigeteléséhez és a nyílászárók cseréjéhez nyújt állami támogatást a lakóközösségeknek. Erre a konstrukcióra az eltelt években több, mint 260 ezer lakás pályázott sikerrel.
A másik program arra ad támogatást, hogy a távfűtéses lakásokban egyedileg mérhetővé, és szabályozhatóvá alakítsák át a fűtést, ezzel segítve a lakókat az energia-megtakarításban.
Budapesten egy 4. kerületi lakótelepen éltek is ezzel a lehetőséggel. Kázsmér Ferencék egy 67 nm-es lakásban élnek, és a téli hónapokban a havi fűtésszámlájuk a 47 ezer forintot is elérte. Ezért a ház összefogott, részt vettek az ÖKOplusz programban és a ház külső burkolatát is szigetelték. A megtakarítás már érezhető, de abban bíznak, hogy az ÁFA 5%-ra való csökkentésével még többet tudnak spórolni.
Kázsmér Ferenc, lakástulajdonos:
"17%-os megtakarítása volt a háznak a fűtéskorszerűsítés eredményeként. Ezen túlmenően, nyilvánvalóan, ha az ÁFA csökkentést is figyelembe vesszük és a jövőt illetően, hogy lemegy 5%-ra az ÁFA , akkor meg még plusz egyéb megtakarításaink lesznek."
Ráadásul a távfűtés környezetbarát volta, valamint a globális felmelegedés fenyegető tendenciája miatt fokozódik a távfűtés energetikai jelentősége.
László György, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetség, alelnök:
"A környezetkímélőségét az mutatja meg, hogy milyen módon előállított hőenergiát csatlakoztatok rá. Ha ez geotermikus energia, akkor zéró a kibocsájtás. Ha ez napenergia, megint zéró a kibocsájtás. Ha ez biomassza, akkor a mai logika szerint zéró a CO2 kibocsájtás."
Ezért sem véletlen, hogy az Európai Unió tagországaiban a távfűtés az egyik legnépszerűbb módja a lakások fűtésének. Az EU bátorítja is a települési önkormányzatokat a kapcsolt energiatermelésen alapuló távfűtés fejlesztésére. Az ilyen fajta kezdeményezések már hazánkban is elindultak. Egyre több település kapcsolja be a távhőszolgáltatásába a geotermális és biomassza energiaforrásokat. Ezzel nem csak a környezetet óvják, de megfelelő megtérüléssel , spórolnak is a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóknak.
forrás: freepress24.tv
