2024. 06. 16. vasárnap

Jusztin
1 EUR 398 HUF
1 GBP 473 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Gazdaság
  • »
  • Kompromisszumkészebbek az alternatív családmodellekben élő gyerekek

Kompromisszumkészebbek az alternatív családmodellekben élő gyerekek

Különböző családtípusokban eltérő a pénzügyi szemlélet Budapest, 2013. május 23. – Az utóbbi évtizedekben megnőtt a gyermekét egyedül nevelő szülők száma, ma körülbelül 800 ezer fiatalkorú él egyszülős családban, illetve megjelentek a mozaikcsaládok, ahol egy fedél alatt nevelkednek a szülők előző házasságából származó és a közös gyerekek. A 2011-es népszámlálási adatok szerint ma a magyarok 70 százaléka már nem a klasszikus családmodellben él. Az eltérő családi modellek a gyerekek pénzügyi nevelésére is kihatnak, a nevelési tanácsadó szerint ugyanakkor az ilyen családban nevelkedők nagyobb kompromisszumkészséggel rendelkezhetnek, ha elég tudatosak a szülők.  A megfelelő pénzügyi szemlélet kialakításához ad tanácsot a K&H Bank, a K&H, Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő meghirdetője.

A 10 éves Zsófi és Anna az iskolaudvaron arról beszélgetnek, ki mennyi zsebpénzt kap otthon. Zsófi heti 500 forintot kap, míg Anna boldogan meséli, hogy neki az anyukája és az új apukája is ad 500 forintot, de a másik apukája és annak barátnője minden második apás hétvégén is ad neki ezer forintot. Zsófi ebből azt szűri le, hogy elvált szülő gyerekének lenni jó, hiszen úgy kétszer annyi zsebpénzhez jut az ember gyereke. Az ehhez hasonló szituációk egyre gyakoribbak, hiszen évről évre nő a válások száma.

A KSH a 2011-es népszámlálás adatai a hazánkban megjelenő családi és együttélési formákról is képet adnak. Ebből az derül ki, hogy az utóbbi évtizedekben új családi formák jelentek meg a magyar társadalomban. Jelentősen csökkent a házasságban, ugyanakkor folyamatosan nő az élettársi viszonyban élők száma, a kapcsolatokból pedig könnyebben lépnek ki az emberek. Manapság évente 36-37 ezer házasság köttetik, és 23 ezer pár válik el. Egyre több a gyermekét egyedül nevelő szülő, ma körülbelül 800 ezer fiatalkorú él egyszülős családban. Megjelentek a mozaikcsaládok is, ahol a korábbi házasságban és az új házasságban született gyerekek együtt nőnek fel.

Mindez nemcsak a családok anyagi helyzetére, hanem a gyerekek pénzügyi szemléletére is kihat. Hiszen egy gyerekét egyedül nevelő szülő érthető okokból kevesebb pénzzel rendelkezik egy két keresős családhoz képest. Ott azonban, ahol ugyan elváltak a szülők, de mindketten kiveszik a részüket a nevelésből, akár kétszer annyi zsebpénzhez is juthat a gyerek.

Ez számos konfliktus forrása is lehet, például ha az elvált szülők egymással rivalizálva igyekeznek túllicitálni a zsebpénz összegét. Előfordulhat az is, hogy egy mozaikcsaládban különböző összegű zsebpénzhez juthatnak a kicsik, ha a közös gyereket a két szülő látja el zsebpénzzel, míg az előző házasságból születettek az apa vagy anya új családjától is kapnak pénzt.

A nevelési tanácsadó szerint ugyanakkor a tudatos mozaikcsaládokban sokkal kompromisszumkészebbek a gyerekek. „Alternatív családformák kialakulásakor az eredeti normákat újra kell tanulni. A hagyományos családoknál, ahol házasságban élő szülők közé születik a gyerek, az új jövevény kész normák közé érkezik. Egy újonnan szerveződő család esetében viszont a normákat is újra kell tanulni. Nem szerencsés például, ha a nevelőapa szerint nem szükséges zsebpénzt adni a gyereknek, ezért a nagymama titokban adja az ezreseket. Ahol azonban össze tudják egyeztetni a különböző értékrendeket és egységes szabályokat tudnak a családtagok közösen hozni, az egyeztetések révén fejlesztik a gyerekek kompromisszumkészségét is” – mondta Bánki László pszichológus, a 11. kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársa.

„A szülők felelőssége, hogy a pénzügyeket átbeszéljék a gyerekekkel, és hogy ésszerű kereteket szabjanak egymás között, ki mennyit ad zsebpénzként. Egy mozaikcsaládban például érdemes megbeszélni, hogy valamennyi gyerek azonos összeget kapjon havonta, az elvált szülők új családja révén befolyt extra összeget pedig befektethetik, vagy folyószámlán leköthetik. Így a féltestvérek, mostohatestvérek nem éreznek akkora különbséget a mindennapokban, amikor pedig nagyobbak lesznek, a megtakarítást egyben megkapva azt hasznos dologra, például továbbtanulásra, albérletre, autóvásárlásra fordíthatják” – tanácsolja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Kilencmilla kódokból
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan ellenőrzi a különböző portálokon, közösségi oldalakon kereskedőket. A gyanús, ületszerűnek tűnő profil…

További cikkek