Látogatóközpontot nyitott régi főzőházában a Borsodi Sörgyár. Az állandó kiállításon az érdeklődők megismerkedhetnek sörfőzés rejtelmeivel és a vállalat történelmével. A központot Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár Kft. ügyvezetője, Arany József sörfőzőmester és a sörgyár korábbi igazgatója, dr. Bognár Gyula nyitotta meg.
„Örömmel tapasztaltuk az elmúlt években, hogy egyre többen 
érdeklődnek a sörgyártás folyamata iránt. Számukra hoztuk létre ezt a központot, ahol nem csak a sörfőzés kulisszatitkaiba vezetjük be az embereket, de a Borsodi Sörgyár közel 45 éves történetével is megismerkedhetnek” – emelte ki Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár Kft. ügyvezetője. Hozzátette: „a látogatóközpont nem csak a gyár történetéről, hanem azokról a dolgozókról is szól, akik lehetővé tették a sörgyár folyamatos fejlődését.”
A Látogatóközpont létrehozására a Borsodi tavaly ősszel indított kampányt, amelynek keretében bárki beküldhette a sörgyárhoz kapcsolódó emléktárgyait. Ennek köszönhetően jött létre a kiállítás a 2005 óta nem üzemelő, de a klasszikus berendezéseket, így a rézüstöket is megőrző régi főzőházban, ahol a környezet és a kiállított tárgyak kivételes összhangban vannak egymással.
A Látogatóközpontban látható kiállítás a sörgyár 44 éves történelmét mutatja be. A gyár 1973-ban kezdte meg működését, amikor a hazai sörgyárak már nem tudták kielégíteni a lakosság sörfogyasztási igényeit, így a Borsodi szinte azonnal országos népszerűsége tett szert. A vállalat kezdetben két márkát tartalmazó portfóliója folyamatosan bővült és az innovatív sörgyár több újdonságot is elsőként vezetett be a hazai piacra 1987-ben Magyarországon elsőként a Borsodi dobta piacra az újdonságnak számító alkoholmentes sört, majd az első KEG hordó és fémdobozos sör is a Borsodi nevéhez fűződött. A gyárat 1990-ben privatizálták, akkor vált először tagjává egy nemzetközi sörfőző vállalatnak és azóta is folyamatosan ötvözi a hazai és a nemzetközi sörfőzés hagyományait. A Borsodi termékpalettája folyamatosan bővül – legutóbb éppen idén márciusban a Borsodi Tüzes és Borsodi Jeges sörrel.
A gyár történelmét talán Arany József sörfőző mester ismeri a legjobban, aki közel 40 évig dolgozott a Borsodi Sörgyárnál. „Büszkeséggel tölt el, hogy karrierem elejétől a végéig egy olyan vállalatnál dolgozhattam, amely folyamatosan a fejlődésre, újításokra törekedett. A számos sikeres fejlesztés mellett kétségtelenül a Borsodi Borostyán megalkotására vagyok a legbüszkébb” – osztotta meg emlékeit Arany József a Borsodi Sörgyár egykori sörfőző mestere. „Bizakodóan tekintek a jövőbe, úgy látom, hogy a Borsodi a jövőben joggal válhat a magyar sörfogyasztók elsőszámú választásává.” – tette hozzá József.
Így szól a hivatalos sajtó tudósítás a Sörgyár életében csupán aprócska eseményről. Engedtessék meg azonban a szerkesztőnek, néhány személyes megjegyzés is, annak okán, hogy családunk is, több szállal kötődött néhány éven keresztül a ’80-as évek közepétől a privatizációig, a Sörgyárhoz. Férjem, hírportálunk fotósa, akkor mint „rayonvezető” dolgozott a kereskedelmi osztályon, nekem pedig volt szerencsém megalapítani, s éveken keresztül szerkeszteni a BS üzemi lapját: a Sörmestert.
Kicsit elfogódottan léptem be az egykori főzőházba, ahol mindig is patikatisztaság volt, és édesen émelyítő meleg maláta illat. Ma már csak az óriási rézüstök emlékeztetnek a látogatóközpontban az akkori időszakra. A főzés, palackozás nagyon korszerű üzemben történik, innen néhány lépésre, ahol a múlt relikviái között emlékezünk. Bognár Gyula abban az időszakban a kereskedelmet, értékesítést vezette a Sörgyárban, s ma már talán kevesen emlékeznek rá, a sör bizony”politikai „kérdés volt május 1-én, augusztus 20-án, vagy bányász napon. Akkor a kereslet volt sokkal nagyobb, mint a kínálat. Hallgatom visszaemlékezését erről a korszakról, s az jut eszembe, hogy mai szóval olyan menedzsmentje, vezető csapata volt a Sörgyárnak Dr. Hosszú István vezetésével, amire ma is méltán lehetne büszke bármely vállalat. A motiváció az volt, hogy megmutassa a fiatal csapat, a nagy klasszikus régi gyáraknak, – Kőbánya, Sopron, Kanizsa, Pécs – hogy nem volt hiábavaló Bőcsre gyárat telepíteni. Mindemellett, igazi nagy család volt 1600 dolgozóval, 15 kirendeltséggel, s kiváló kereskedői kapcsolatokkal. Bárkit, bárhová vetett a sors élete során, aki egyszer „sörös” volt itt, az ma is erre emlékszik a legszívesebben. Nézem a kiállított fotókat az oszlopokon: az első Sörfesztivál Miskolcon a Sportcsarnokban, a Sörmester egykori számai, a híres Spaten licence emlékei, a Gyöngy üdítő palackjai, az itt palackozott Pepsi Coláról szóló képek, a régi palackozósor, ahol asszonyok ellenőrzik az üvegek tisztaságát…
Megannyi emlék, amely nem évszázadokat, csupán mindössze 44 évet ölel föl, de meghatározó korszak nyomát őrzi a megye gazdaságának, s sok -sok családnak életében.
Orosz B.Erika
Fotó: Orosz László
