2024. 06. 21. péntek

Alajos, Leila
1 EUR 397 HUF
1 GBP 470 HUF

Dűlőre jutott Tokajban

Csaknem háromszáz éves hagyományt élesztett újjá Alkonyi László azzal, hogy megalkotta a tokaji dűlőklasszifikációt. Bél Mátyás 1730 körül készült munkájára támaszkodva osztályokba sorolta Tokaj-Hegyalja dűlőit. A borvidék egyik legjobb magyar szakértője a budapesti Festetics Palotában mutatta be az erről készül könyvet és térképet, eközben több mint húsz tokaji pincészet borait lehetett kóstolni. Villáminterjú Alkonyi Lászlóval.

 

Miért tartotta szükségesnek a dűlők osztályozását?

Klasszifikáció nélkül nehéz értékről beszélni. A dűlők besorolása a legstabilabb pont a borok értékeléséhez. A fajták kiválasztásában is segíthet, például hasznos lenne, ha az első osztályú dűlők nevével csak furmintból készült bort lehetne forgalomba hozni.

Előadásában azt mondta, hogy öngyilkos dolog ezt csinálni. Miért?

Teljesen új értelmezése ez a klasszifikációnak, illetve e hagyomány felvételének. Muszáj belevágni, de ez nincs végigbeszélve, sokan félreértik, komoly érdekekbe lép az ember, és rengeteg haraggal, indulattal találkozik. Ezért mondtam, hogy öngyilkos hajlamra utalt, hogy belevágtam ebbe.

Mennyire sértődtek meg a termelők?

El kell fogadni, hogy egy termelőnek a saját dűlője a legfontosabb. Foggal-körömmel védi és őrzi. Ha valaki azért megsértődik, mert más besorolásba került a területe, mint, amit ő gondolt, az természetes, de kicsit messzebb kell látni. Ha sikerül végigbeszélni ezeket a konfliktusokat, akkor húsz év múlva nem fog megsértődni. Nyilván van egy ellenállás, de minél többet beszélünk róla, annál többen értik meg, hogy ez egy nélkülözhetetlen történet.

Van, aki dacból meg akarja mutatni, hogy alacsonyabb minősítésű dűlőből is remek bort tud készíteni?

Remélem, hogy lesz ilyen pozitív hozadéka is a dolognak. Ha jól csinálom, akkor egyre több ilyen hozadék lesz.

Volt ilyen szándéka?

Direktben nem, de ez nem megy másként. Kommunikáció nélkül nem lehet közös nyelvet kialakítani. Minden értékformálásnak az az alapja, hogy legyen közös nyelvünk.

Hogyan látja, milyen irányba halad a tokaji borvidék a rendszerváltás óta?

Sok mindenben van előrelépés, de a legnagyobb gond az, hogy demográfiailag még mindig fogy a borvidék. Ez az egyetlen olyan nagy agrárkultúrája Magyarországnak, amely élő, amelynek mélyek a társadalmi hagyományai. Több ezer embernek adhatna egzisztenciát. Ömlenie kellene az embereknek Tokaj-Hegyaljára, ehhez képest majdnem minden településen fogy a lakosság. Ez elgondolkoztató. Ha majd a mádi óvodában és iskolában új osztályokat kell nyitni, akkor azt mondom, hogy jól működik a történet.

Nincs utánpótlás?

Nem a fiatalokat tenném előtérbe. Nem tudunk nekik olyan perspektívát mutatni, amiért úgy látják, hogy érdemes itt maradniuk. A mi feladatunk azt létrehozni, hogy itt akarjanak maradni. Ez egy hosszú küzdelem és munka.

A kóstolón voltak fiatal borászok is. Ez azért biztató, nem?

Hála istennek, örülök neki. Azért is szeretek ezzel foglalkozni, mert nagyon jó arcokkal lehet találkozni. Foglalkoztam régen tőzsdével is, de jobb azt mondani, hogy fogadj örökbe egy dűlőt, olyan értelemben, hogy műveld meg, és húsz év múlva meg is élhetsz belőle. Ez nehezebb feladat, mint azt mondani, hogy shortoljál egy kicsit a tőkepiacon. Itt mások az üzenetek.

Hol tartunk a lehetőségekhez képest?

A lehetőségek 30-40 százalékát használja ki a tokaji borvidék. Még sokat kell dolgoznunk, hogy ez megváltozzon. Szerencsére sok tehetséges, ügyes borász van.

A marketingen mennyi múlik?

Attól függ, mit nevezünk marketingnek. Az is az, ha jól élhetők a települések, vannak jó pékek, vendéglők, sajtkészítők. Alkotási teret kell nyitni minél több fiatal előtt. Erre nagyon jó hely Hegyalja.

tokajkerhaz

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Kilencmilla kódokból
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan ellenőrzi a különböző portálokon, közösségi oldalakon kereskedőket. A gyanús, ületszerűnek tűnő profil…

További cikkek