2024. 07. 20. szombat

Illés
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF

Autóipari kutatás egyetemi összefogással

Könnyűnek lenni és közben megfelelni a biztonsági követelményeknek. Akárhogyan is nézzük a két szempont autóba ülve ellentmondás. Mert minél nehezebb, minél nagyobb  a jármű , annál többet fogyaszt , viszont  a vastag lemez , az erős  nagy motor  fokozza az utas biztonságát. Ezek a fogyasztói igények és törvényi előírások részben összhangban vannak, részben olyan ellentmondásos követelményeket támasztanak, amelyek kielégítése gyakran komoly nehézségekbe ütközik, és amelyek az anyagtudományi és technológiai fejlesztések egyik fő hajtóerejét is jelentik- fogalmazták meg a Miskolci Egyetemen szerdán, ahol egy nagyszabású együttműködésen alapuló kutatási program  indításáról adtak tájékoztatást , rendeztek nyitókonferenciát.

A Járműipari anyagfejlesztések: célzott alapkutatások a hegeszthetőség, hőkezelés és alakíthatóság témaköreiben című pályázat égisze alatt zajló kutatás figyelembe veszi a járműipar, mint tervezett ipari háttér igényeit és az e területen napjainkban felismerhető tendenciákat. Ugyanakkor, a cél: integrált anyagtudományi és anyagtechnológiai kutatások komplex megvalósítása – hangzott el a tájékoztatón.
A kutatásokban négy intézmény konzorciumi együttműködésben vesz részt. A konzorcium vezetője a Miskolci Egyetem, tagjai a Széchenyi István Egyetem (Győr), a Kecskeméti Főiskola (Kecskemét) és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete (Miskolc).

Egy adott kor anyagfejlesztési irányzata a gépjárműipar termékeit felépítő alkatrészeken
keresztül mindig jól nyomon követhető. A ’90-es évektől egyre inkább jellemző környezettudatos szemléletre való törekvés a járműiparban számos változást eredményezett. A tömegcsökkentés fő irányait anyagtudományi oldalról a különböző nagyszilárdságú acélok, a könnyűfémek (az alumínium és a magnézium ötvözetek), valamint a különféle szálerősítéses polimer mátrixú kompozitok alkalmazása jelenti. A különféle járművek karosszéria elemeinek gyártásában a fő szerepet mind a mai napig az acélok játsszák ugyan, de az anyagfejlesztéseknek köszönhetően egyre kedvezőbb szilárdság/tömeg aránnyal rendelkező anyagok (műanyagok, kerámiák) kerültek a mozgó járművekbe beépítésre, a gépjárművek tömege jelentősen csökkenhetett.
Az új anyagok értelemszerűen új kihívásokat jelentenek mind az anyagtudománnyal, mind
pedig a technológiai tudományokkal szemben. A járműipari anyagfejlesztéseket tekintve
technológiai szempontból ez különösen igaz az iparág legfőbb technológiái – a képlékenyalakítás,a különféle hegesztések és a hőkezelés

vonatkozásában.

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának Mechanikai Technológiai Tanszéke abban a sajátos helyzetben van, hogy az előzőkben felsorolt valamennyi tudományág – az anyagtudomány, a képlékenyalakítás, a hegesztés és a hőkezelés – területén évtizedek óta végez mind alap, mind pedig alkalmazott kutatásokat. A tanszék ezeken a területeken széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatokkal kutatási együttműködésekkel rendelkezik. Számos hazai és nemzetközi kutatási programban vett és vesz részt jelenleg is, amelyek eredményeként e területeken a kutatások élvonalában helyezkedik el.
Mindezek figyelembevételével a projekt fő célkitűzéseként a járműipari anyagfejlesztéseket, ezen belül pedig az e területekhez kapcsolódó célzott alapkutatásokat fogalmazták meg a tanszék fő anyagtechnológiai területeihez kapcsolódóan az új járműipari anyagok alakíthatósági, hőkezelési és hegeszthetőségi vonatkozásainak kutatásával.
Ezeken a területeken a tanszék a saját kutatási tapasztalatain túlmenően támaszkodhat
azokra a széleskörű kutatási együttműködésekre, amelyeket a Nyugat-Dunántuli autóipar
centrumában, az Audi szomszédságában elhelyezkedő győri Széchenyi István Egyetem, illetve a rövidesen a hazai autógyártás második fellegváraként tekinthető Mercedes Benz Gyár
bázisintézményeként a Kecskeméti Főiskola képvisel. Mindkét intézménnyel számos közös
kutatási projektet valósítottunk meg már eddig is, így kézenfekvő volt a kutatási téma kiválasztásakor, hogy ennek megvalósítását e két intézménnyel közösen, konzorciumi formában valósítsuk meg. A kutatási projekthez negyedikként természetes kutatási partnerként kapcsolódik a Miskolci Egyetem szomszédságában működő Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet, amely a Bay intézetek kutatási hálózatában az egyik legeredményesebben működő célzott alapkutatási centruma és számos területen kapcsolódik az előzőkben vázolt kutatási témakörökhöz.
A kutatási program két éven át tart , s mintegy 470 milliós  Európai Uniós támogatással valósul meg.

A képen a konferencia résztvevői, ill.  Tisza Miklós professzor a konzorciummal megvalósuló kutatási program szakmai vezetője.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek