2024. 07. 22. hétfő

Magdolna
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Gazdaság
  • »
  • A pénzkezelés sok hasznos tapasztalattal jár a gyerek számára

A pénzkezelés sok hasznos tapasztalattal jár a gyerek számára

A pénzkezelés sok hasznos tapasztalattal jár a gyerek számára

A szülőknek a következményeket kell előre felsorolni, nem döntést hozni a kicsik helyett Sok családban a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben dől el, kap-e zsebpénzt a gyerek, és ha igen, miért és mennyit. A szakember szerint a zsebpénz mellett szól, hogy ha csak kisebb összegekkel is gazdálkodik a gyerek, fontos tapasztalatokhoz juthat a pénzkezeléssel kapcsolatban: milyen érzés például, ha már hétfőn elkölti a teljes zsebpénzt, majd egész héten nem vásárolhat semmit, vagy éppen milyen több hónapnyi tudatos megtakarítás után megvenni egy vágyott tárgyat. A K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő meghirdetője szerint a szülői minta mellett fontos, hogy ne döntsünk a gyerek helyett arról, mikor és mire adja ki a kapott pénzt, viszont előre vázoljuk fel, milyen következményekkel járhat a döntése.

Minden szülő számára dilemmát okoz, hogyan tanítsa meg gyermekét okos pénzügyi döntéseket hozni. Van, aki amíg csak teheti, nem ad zsebpénzt a diáknak, mások már az első osztályosnak is adnak. Németh Erika klinikai gyermek-szakpszichológus szerint 7-8 éves kor előtt azért nem érdemes pénzt adni, mert még nincs kialakult számfogalma a kicsinek, illetve nem rendelkezik késleltetési készséggel, vagyis mindent azonnal akar, ha kap egy összeget, azt nyomban el is költi. Amennyiben készségszinten megérett a diák, felelősségteljesnek érezzük, fokozatosan, kis összegekkel kezdve bevezethetjük őt a pénzügyi döntések világába.

„A pénzköltéssel a gyerek fontos tapasztalatokhoz jut, ha kellő szabadságot adunk neki. Nem kell ugyanis mindentől megóvni, vagyis ha hoz egy rossz döntést és hétfőn elkölti az összes pénzét csokira, így egész hétre egy fillér nélkül marad, akkor nem szabad a szülőnek meginogni, és hét közepén mégis adni újabb összeget. A rossz tapasztalat is segíti ugyanis abban, hogy érezze a felelősséget és később mérlegelni tudjon a következő döntés előtt” – mondta Németh Erika.

Ahogy más helyzetekben is, itt is nagyon fontos a szülői minta: ha a felnőttek sem képesek beosztani a pénzt, a diák sem fogja megérteni, mi szükség lenne a tervezésre. A példamutatás ugyanakkor nem egyenlő azzal, hogy a kicsi helyett lépünk.

„Ne akarjuk eldönteni, mire költse gyermekünk a kapott zsebpénzt. Inkább beszélgessünk arról, mi mindent szeretne vásárolni: csokit az iskolai büfében, de emellett kinézett magának egy új játékot is? Tudatos felnőttként magyarázzuk el, melyik döntés milyen következményekkel fog járni: ha megveszi a finom csokit, jóllakik és elégedett lesz, de ha minden héten csak a csokira megy el a pénz, sosem kapja meg a játékot. Ha félreteszi a pénzt, két hónap múlva megveheti a vágyott tárgyat, de akkor addig viszont nem ehet csokit. Vagy egy-két alkalommal csokit vesz, de annyival később tudja megvenni a megmaradt pénzből a játékot. Ha ezeket elmondtuk, utána a döntést már bízzuk a gyermekre, ne akarjuk mi megmondani, szerintünk melyik a helyes választás. Támogassuk a választott megoldásban, ha pedig mégis rosszul dönt és emiatt szomorú, ne emlegessük fel, hogy ’én ezt előre megmondhattam volna’, mert adott esetben tehernek fogja érezni a pénzzel való bánást. Inkább biztassuk, hogy a következő alkalommal még jobban gondolja át, mit szeretne elérni, és dicsérjük meg, ha úgy látjuk, felelősségteljesen, tudatosan hozott egy pénzügyi döntést” – tanácsolta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagja.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek