Az összetört szív állapotától kezdve a Brugada szindrómáig, avagy különleges szívbetegségek és gyakori tévhitek a szívről.
Minden év szeptemberének utolsó vasárnapján – idén szeptember 24-én – ünnepeljük a szív világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a szívbetegségekre. Az idei kampány középpontjában ismét a megelőzés áll, hiszen a leggyakoribb szívbetegségek – azaz a koszorúér problémák, az ritmuszavarok, a szívelégtelenség stb. – helyes életmóddal és rendszeres szűréssel megelőzhetők. Sajnos még ma is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák minden második ember halálát a világon, és ezek vezetik a halálozási listát Magyarországon is. Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója kiemelte: „Fontos rizikótényező a magas koleszterin, a cukorbetegség, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az alvászavar, a túlsúly és a magas vérnyomás. A genetikát is figyelembe kell venni, hiszen, ha valakinek a családjában előfordult fiatalkori szívbetegség, infarktus, akkor fokozott hajlama lehet a szívproblémákra. Az ilyen pácienseknek még fontosabb a rendszeres kardiológiai szűrés, de 40 év felett mindenkinek javasolt legalább évente egyszer ellenőriztetni a szív működését.”
A szív világnapján érdemes néhány olyan különleges szívbetegséget is kiemelni, amelyek kevésbé közismertek. Ilyen betegség például a Brugada szindróma, amely a hirtelen szívhalál esetek 10%-ért felelős. A betegség örökletes és elsősorban férfiakat érint. Ezekben az esetekben a szívben az elektromos impulzus keletkezésében és terjedésében résztvevő Na-csatornák működése károsodik. A Brugada szindróma tünetei lehetnek a szabálytalan, illetve nagyon gyors szívverés, a palpitáció („szívdobogásérzés”) és a szabálytalan szívritmus (aritmia). Ez utóbbi szédülést, ájulást, illetve súlyos esetben hirtelen szívhalált okozhat, például sportolóknál.
Összetört szív szindrómának is nevezik azt az állapotot, amikor a szív bal szívkamrája egy japán edényre (takotsubo) hasonlító formát vesz fel ideiglenesen, innen ered a betegség orvosi lenevezése is: takotsubo cardiomyopathia. A stresszhormonok által kiváltott állapot hirtelen mellkasi fájdalmakkal, infarktushoz hasonló tünetekkel jár, ugyanakkor a páciensnél a koszorúérfestés nem tér el a normálistól. Főleg hölgyeknél jelentkezik nagyobb stressz hatására, előfordulása a felnőttek körében alig 0,5 százalék. A betegség nem igényel speciális terápiát, általában szokásos szívgyógyszerekkel kezelik, s egyhetes kórházi kezelés után hazamehet a beteg.
Dr. Menyhárt Orsolya egy igazán különleges állapotra is felhívta a figyelmet, ami ugyan nem betegség, de problémás helyzeteket okozhat a kardiológiai kivizsgálásokon: „Létezik egy nagyon egyedi, születéstől fennálló állapot, a situs inversus, amikor a páciens nagyobb belső szervei a normál helyzetükhöz képest jobb-bal irányban tükrözve helyezkednek el. Tízezer emberből egyet érint ez a rendellenesség és alap esetben nem okoz egészségügyi problémát, sokaknál csak felnőtt korban diagnosztizálják. Amennyiben a szívet is érinti, akkor arról a kardiológus orvosnak is tudni kell, mert az EKG a megszokottól jelentősen eltérő tengelyállást mutat, vagy az EKG a szív szokatlan tengelyállását mutatja.”
Mindemellett számos tévhit él az emberekben a szívvel kapcsolatban. Dr. Menyhárt Orsolya hozzátette: „Ilyen hiedelem például az, hogy ha valakinek valamilyen fájdalom vagy probléma jelentkezik a teste bal felén, akkor azonnal kardiológushoz fordul, bár nem biztos, hogy kardiológiai betegség okozza a panaszt. Ugyanez a helyzet a bokadagadással és a végtagok ödémájával kapcsolatban is. Többen tévesen gondolják úgy, hogy a bal oldalon nem szabad feküdni, aludni, mert akkor elnyomják a szívet. Ez nem igaz, mert a mellkasban helyezkedik el a szív, így valójában nem lehet elnyomni, bár okozhat némi diszkomfort érzetet, mivel a szív ebben a testhelyzetben közelebb van a mellkashoz, és így jobban érezni a szívverést. A vérnyomásméréssel kapcsolatban is léteznek tévhitek, például, hogy csak a bal oldalon, bal karon szabad vérnyomást mérni. A valóságban mindkét karon érdemes többször ellenőrizni az értékeket, majd később azon az oldalon mérni, amelyik magasabb értéket mutatott.”
