2021. 12. 8. szerda

Mária
1 EUR 366 HUF
1 GBP 431 HUF

A stresszt nem lehet megemészteni!

Kétszer annyi ember érezte magát stresszesnek a világjárvány kezdete óta tavaly, mint egy évvel korábban. A folyamatos stressz súlyosan károsítja az emésztőrendszert, így a bélflórát is, kellemetlen tüneteket okoz és súlyos szövődményekhez vezethet.

 

A világjárvány mindannyiunk életét jelentősen befolyásolta, jóval több és hosszabb stressz ért bennünket. Egy kutatás szerint az emberek 70%-a nyilatkozott úgy, hogy stresszesnek érezte magát 2020-ban, ami több, mint a kétszerese a 2019-es adatoknak. Ezek az eredmények hatványozottan igazak a menedzserekre, top vezetőkre, akiknek a járvány gazdasági hatását is kezelni kell. De vajon ez a folyamatos és erős stressz milyen módon befolyásolja az emésztőrendszert? Ezt foglalta össze röviden Dr. Sike Róbert, belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos.

 

A stressz tartaléküzemmódba kapcsolja az emésztőrendszert

A stressz nem csak az emésztőrendszerünket, de az egész szervezetünket befolyásolja. Ez tulajdonképpen egy védekező reakció, amellyel a különleges, kiélezett veszélyhelyzetekre reagálunk. Ilyenkor a pulzus, a vérkeringés fokozottan felpörög, hogy vért szállítson az izmokhoz, a központi idegrendszer is fókuszál az adott feladatra, a pupillák kitágulnak, ez pedig az emésztőrendszer működését háttérbe szorítja. Ilyenkor nem az az elsődleges, hogy az emésztőnedvek nagy mennyiségben termelődjenek vagy a béltraktus tápláléktovábbító mozgása megfelelően működjön. „Alap esetben ez a felfokozott állapot csak pár percig tart, a probléma ott kezdődik, ha napokon vagy akár heteken keresztül fennáll, és krónikus stresszhelyzet alakul ki. – állítja Dr. Sike Róbert – A civilizációs nyomás hatására manapság az emberi szervezetnek nincs meg a kellő regenerációs ideje, amikor ki tudná pihenni magát, amikor visszatérhetne a nyugalmi állapotba. Az emésztőszervek tartós „tartalékállapota” bizony kellemetlen tünetekhez és későbbi szövődményként súlyos betegségekhez vezet.

 

Nem a gyomorfekély a leggyakoribb emésztőszervi stresszbetegség

Bár a köztudatban a gyomorfekélyt tartják leginkább a stresszes életmód következményének, a valóságban ez nincs így. A páciensek a legváltozatosabb emésztőszervi tünetekkel érkeznek az Affideához, például nem jó az emésztésük, állandó éhségérzettel küzdenek vagy éppen étkezés utáni teltség érzetük van, nem megy az evés, puffadnak, székrekedés vagy indokolatlan hasmenés jelentkezik.” – hívta fel a figyelmet a gasztroenterológus szakember. A gyomorfekélyt elsősorban a helicobacter baktériumfertőzés okozza, másodsorban bizonyos típusú gyógyszerek szedése és csak a harmadik helyen áll a stressz, mint oki tényező. Jóval könnyebben köthető a stresszes életmódhoz a mikrobiom (bélflóra) károsodása, amely mögött a nem megfelelő táplálkozás áll: túl sok gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztunk, míg rostokból és egyéb tápanyagokból túl keveset, ráadásul mindezt rendszertelenül tesszük, pluszban pedig alkohollal is romboljuk a törékeny bélflórát.

 

Nem foglalkozunk a stressz okozta tünetekkel, csak ha már súlyossá válnak

„Jelenlegi tapasztalataink szerint a hajszolt életet élők nem igen szakítanak időt arra, hogy az utóbbi egy évben súlyosbodó tüneteiket orvosolják. Még úgy érzik, hogy nem múlt el a járvány veszély, így nem az orvos az elsődleges. Holott igen fontos lenne még időben felismerni a stressz okozta elváltozásokat, mielőtt még komolyabb szövődmények alakulnának ki, hiszen így még könnyebb lenne a kezelésük.” – emelte ki Dr. Sike Róbert. A stressz okozta emésztőszervi tünetek kivizsgálása életkortól függően történik. Részletes kikérdezés (anamnézis felvétel), teljeskörű laborvizsgálat (máj, vese, gyulladásos markerek, vasszint), székletvér-elemzés és hasi ultrahang az alapja minden esetben. Ezt 45 év felett a fokozott daganatveszélyeztetettség miatt indokolt kiegészíteni vastagbéltükrözéssel is.

 

30 év alatt az ételintolerancia, 50 év felett a rák jelenti a veszélyt

A rendszertelen, sok szénhidrátot, alkoholt tartalmazó, étrend miatt károsodik a mikrobiom, azaz a bélflóra. Ezáltal a bélrendszerben a különböző tápanyagok, ételféleségek antigénjei felszívódnak, ez pedig ételintoleranciához és kellemetlen tünetekhez vezet. Ez főként a fiatalabb korosztályok esetében jellemző tünet, 50 év felett már gyanakodni kell daganatos megbetegedésre is. Minden esetben szakorvosnak kell kivizsgálni és kezelni a kialakult problémát életkortól függetlenül. „Ha minden szűrés negatív eredménnyel zárul és nem találtunk semmilyen komoly problémát, akkor a tünetek kezelését csakis életmódváltással lehet orvosolni. Fontos a rendszeres étkezés, amely megfelelő ideig, megfelelő rágással zajlik. Szükséges a megfelelő kalóriatartalmú étel, amelyet gyors és lassú szénhidrátok, fehérje és zsír, növényi rostok alkotnak. Lehetőség szerint a vitamin és egyéb tápanyag igényünket ne tablettákból pótoljuk, hanem természetes, friss, szezonális élelmiszerforrásokból. Kerüljük a mikrobiomot károsító alkoholt, a dohányzást, és aludjunk eleget, naponta minimum 6-7 órát.” – tette hozzá Dr. Sike Róbert.

 

 

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Share on facebook
Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

Friss hírek

Hirdetés

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum