2024. 04. 27. szombat

Zita
1 EUR 392 HUF
1 GBP 458 HUF

Közeleg a becsengetés

Így készítsük fel a kisgyereket az iskolakezdésre!

Közeleg a szeptember, ami a gyerekes családok életében mindig egy új kezdetet jelent. Az
első nagy megmérettetés, az ovis korszak megkezdése után alig néhány évvel újra ott egy
nagy ugrás, az óvodából az általános iskolába lépés. Ez természetesen már egy picit
könnyebb, hiszen a gyermek számára már ismerős az új közösségbe való beilleszkedés, és
a szülő mellett az óvoda is felkészíti a gyerekeket arra, hogy mi is várható a suliban. Ennek
ellenére azért nagyon komoly váltásról van szó, hiszen amíg az oviban a játék a fő
elfoglaltság, és még nagycsoportban is lehetosèg van a dèlutàni alvàsra a délutáni alvás,
néhány hét elteltével már az az elvárás, hogy a kisgyermek vègig figyeljen és
fegyelmezetten koncentráljon a tanítási idő alatt.
„Hat-hét évesen a gyermekek nagyon nyitottak és kíváncsiak az újdonságokra” – kezdi
Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője. –„Ilyenkor már hónapokkal
korábban, de nyár vègèn már biztosan boldog izgalommal várják a szeptemberi
iskolakezdést. Az iskolatáska kiválasztása, az iskolaszerek közös beszerzése kiváló
lehetőséget nyújt arra, hogy beszélgethessünk a gyerekkel, kicsit felkészíthessük az új
élethelyzetre. Tulajdonképpen ekkor világíthatunk rá arra, hogy milyen új feladataik lesznek,
mit várunk el tőle mi és az, amit nem.”
A pszichológus tanácsa szerint ilyenkor végigvehetjük, hogy a gyerek dolga, hogy tartsa
rendben a tolltartóját, például mindig hegyezze ki a ceruzákat, vigyázzon a könyveire,
füzeteire, iskolatáskájára. De ilyenkor azt is át tudjuk beszélni vele, hogy hibázni is szabad,
és nem kell mindig mindenben tökéletesen teljesíteni, hiszen az iskola legfőbb dolga, hogy
tanulni tanítsa meg őt.
„Valóban, leginkább a kisiskolás korosztályra jellemző a teljesítményszorongás, amikor a
gyermek tulajdonképpen attól fél, hogy nem fog megfelelően teljesíteni” – mondja Dr. Dura
Mónika, a Mindwell Központ alapítója, aki maga is öt gyermek édesanyja. „Ennek a nagyon
bántó érzésnek az enyhítésében is fontos, hogy a szülő hamar a gyerek segítségére
siessen, hiszen nagyon nem mindegy, milyen pozitív vagy negatív üzenetekkel szólunk saját
magunkhoz. Én azt tanítom a gyerekeimnek, hogy sose mondják magukra azt, hogy 'béna
vagyok', hiszen ez nagyon önbecsülésromboló tud lenni.”
A pszichológus szakértő szerint, amennyiben ilyet hallunk a gyerek szájából, szuperül lehet
például a következő technikához folyamodni: „Huh. Most valami rosszat mondtál magadról…
mondd csak, mit érzel?" Ekkor jó esetben a gyerek megnevezi az érzést, persze lehet, hogy
nem, mert nem sikerül neki. Ilyenkor a szülő folytassa így: „Próbáljuk ki, hogy mindent
utánam mondasz. Csalódott / dühös / frusztrált stb." /az előző rossz érzés megnevezése /
"vagyok." Ismételtessük meg ezt a gyerekkel. Majd jöjjön egy pozitív megerősítés: „Szép
vagyok, jó vagyok, okos vagyok, kitartó vagyok, rendben vagyok, elfogadott vagyok,
szerethető vagyok, szeretve vagyok… és így tovább." A gyerek pedig ismétel és sokszor
szemmel látható módon még a testtartása is lazul, sóhajt, elmosolyodik, esetleg elpirul,
végül pedig megkönnyebbül.
Az általános iskola kapcsán az elmúlt években sajnos nagy feszültséget okozott a
családokban, szülőkben, gyerekekben egyaránt, hogy a járvány miatti intézkedések kapcsàn

/ okàn a szülők iskolakezdéskor csak a kapuig kísérhették a gyerekeket az első napokban.
Idén talán már könnyebbséget okoz, hogy együtt kaphatunk egy első benyomást az
osztályteremről, osztálytársakról, így könnyebben kapcsolódunk mindahhoz, amit a gyerek
otthon mesél, és talán valamivel könnyebben építünk szülői közösséget, ami sok
szempontból támogatóan hat mind a gyerekek szociális kapcsolataira, mind a gyerekek
tanárokkal való kapcsolatára.
Fontos megjegyezni, hogy minden gyermek egyedi, és lehet, hogy más módon reagálnak az
új helyzetre. Legyünk türelmesek és figyelmesek velük, és támogassuk őket az átmenet
során. Ha úgy érezzük, hogy a gyermekünknek a félelmei vagy aggodalmai túl erősek, vagy
nehezen kezelik a helyzetet, érdemes szakember segítségét kérni, például egy
gyermekpszichológustól, aki további segítséget nyújthat a beilleszkedési folyamatban.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek