2024. 02. 24. szombat

Szökőnap
1 EUR 388 HUF
1 GBP 455 HUF

Hogyan előzzük meg a derékfájást?

A derékfájás kétségkívül korunk egyik leggyakrabban előforduló mozgásszervi panasza,
amivel valljuk be őszintén, hosszabb vagy rövidebb ideig, de valószínűleg már mindenki
találkozott.

Létezését és gyakorlatilag folyamatosan jelen lévő aktualitását mi sem bizonyítja
jobban, mint hogy számtalan kutatás fő témáját adja. Palotás Andrea, gyógytornász-
fizioterapeuta részletezi, mit tehetünk az egészségünk érdekében, ha derékfájással küzdünk?!
Egy 2020-ban megjelent, a világ több mint 200 országát átfogó tanulmány adatai alapján a
világban mintegy 619 millió ember szenvedett derékfájástól. (1) Ez az adat 2017-ben még
„csak” 551 millió volt. A különbség 3 év alatt 68 millióval több, ami Magyarország teljes
lakosságának hétszerese. Az ez időtájban elkezdődött pandémia, és az ezzel kapcsolatos
home office, otthon maradás, stresszhatások valószínűleg tovább rontottak a helyzeten.
– Ha körülnézünk a saját házunk táján, nem feltétlenül kellenek tudományos kutatási
eredmények ahhoz, hogy tudjuk, hogy a derékfájás igenis jelen lévő probléma, mely nagyban
ronthatja az ember életminőségét, illetve más mederbe terelheti az addig megszokott életét.
Saját tapasztalataim alapján is azt mondhatom, hogy a hozzám fordulók is vagy tapasztaltak
már életük során deréktáji panaszokat, vagy most is jelenlévő akut fájdalommal érkeztek
hozzám. Azt, hogy végül kialakul-e időről- időre visszatérő derékfájás, az esetek döntő
többségében számtalan dolog befolyásolja. Természetesen mindenkinek van egy hozott
„anyaga”, genetikája, de ez csak a kisebb szelet a tortából – részletezte Palotás
Andrea, gyógytornász-fizioterapeuta, aki azt is hozzátette, hogy a nagyobb rész az
életmódból fakad, hogy az milyen minőségű, és milyen elemek tarkítják. Nézzük át, mi
minden befolyásolja mindezt:
 Bárminemű mozgás, amit egy nap alatt végzünk. Érdekes lehet kicsit ránézni, hogy
mennyi időt töltünk egy nap passzívan, üléssel-fekvéssel, és mennyit mozgással.
Lehetséges, hogy alszunk mondjuk 8 órát, ülünk a munkába jövet-menet 1 órát, ülve
dolgozunk még 8-at, aztán otthon a kanapén ülve megnézzük a napi híreket,
sorozatot, filmet, akár 3-4 órán keresztül? Ez napi 20-21 óra különösebb mozgás
nélkül. Döbbenetes mennyiség a 24 órához képest.
 Munkavégzés során felvett testtartás, az eszközeink ergonómiailag megfelelő
beállítása.
 Stresszhatások, hogy miként reagálunk rá, és mennyire maradunk hosszú távon
benne?!
 Táplálkozás, folyadékfogyasztás
 Szociális kapcsolatok, mentális egészség
A fentebb említett tanulmány egyébként három fő kockázati tényezőt állapított meg, mint a
dohányzás, az elhízás és a foglalkozás közbeni ergonómiai tényezők. (1)
Ezek pedig olyan dolgok, amin változtathatunk, és ha kellő tudatosságot alkalmazunk az élet
valamennyi területén, a derékfájásunk előbb-utóbb elkezd csökkenni, megszűnni, és már
nem lesz szerves része az életünknek.

– Természetesen a derékfájást a legjobb megelőzni, vagy legalábbis észrevenni, ha nem jó
valami. A fájdalom a legtöbbször egy jelzés a test részéről, hogy valami nem jó, sok vagy
kevés, vagy másként kellene csinálni. Ennek előszobája, egyfajta intő jel lehet, ha az ember
„érzi” a derekát, hogy van, vagy be kell mozgatni, vagy bizonyos mozdulatok nem esnek
annyira jól. Ha nem kezdünk vele valamit, a legtöbb esetben ez sajnos előbb-utóbb oda
vezet, hogy fájdalom alakul ki, ami dominó elv-szerűen maga után húz sok mindent. Ha az
ember érzi a derekát, vagy már ne adj Isten fáj, ne halogassunk! Természetesen még korai,
kezdeti időszakban előfordulhat, hogy „magától elmúlik”, hiszen „az idő meggyógyítja”.
Azonban higgyük el, hosszú távon ez lesz a lehető legrosszabb, amit tehetünk, mert csak
görgetjük magunk előtt a problémát 10-20-30 éven keresztül. És amíg egy akut derékfájás jó
eséllyel rövid időn belül ténylegesen meggyógyul megfelelő, szakszerű terápiákkal, esetleges
életmódbeli változtatásokkal, addig egy több évtizede jelen lévő derékfájásokból fakadó
kompenzációk sorozata sajnos nehezebben gyógyul, és hosszabb idő alatt.
További információ: https://www.facebook.com/profile.php?id=100045411616479
(1): Manuela L Ferreira, Katie de Luca, Lydia M Haile, Jaimie D Steinmetz- Global, regional,
and national burden of low back pain, 1990–2020, its attributable risk factors, and
projections to 2050: a systematic analysis of the Global Burden of Disease Study 2021, GBD
2021 Low Back Pain Collaborators, The Lancet Rheumatology

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek