Ötnapos, országos rendezvénnyé nőtte ki magát a Nemzeti Vágta
2010-ben öt napon keresztül, még több programmal és versennyel várja a látogatókat a Nemzeti Vágta. A június 2-a és 6-a közötti esemény középpontjában egy történelmi hangulatú lovasverseny áll, amelyre az indulók heteken, hónapokon át készülnek lovukkal, lovasukkal és azokkal a helyi jellegzetes tárgyakkal, étkekkel, hagyományokkal, amelyeket az Andrássy úton, a Vágta Korzón mutatnak be országnak-világnak. Idén az 56-osok terén, a Széchenyi pályán is láthatunk versenyeket, lovas bemutatókat, az Országkonyhán pedig megkóstolhatjuk a vidék jellegzetes magyar ételeit. A különleges összetételű homokpályán az ország településeinek lovai és lovasai vágtáznak egy gyönyörű vándordíjért, az 1840-es évekből való huszárszablyáért és a 20 milliós fődíjért. De mindezek előtt hat hétvégén keresztül, 14 vidéki helyszínen elindulnak a Vágta hivatalos előfutamai.
A Nemzeti Vágta a magyar települések legnagyobb seregszemléje
A Nemzeti Vágta fő célja a nemzeti hagyományok ápolása és, hogy hidakat építsen az egyes települések, azok lakosai, illetve a magyar vidék és a főváros között. A „magyarság, mint lovas nemzet” tematika köré szerveződő rendezvény gerincét a lovassport, a lovas hagyományok, és ehhez kapcsolódóan a természet-közeli életmód népszerűsítése adja. A fő attrakció a minden alkalommal megrendezésre kerülő speciális lovasverseny, a „Vágta” amelyen az egyes települések színeiben induló (jellemzően amatőr) lovasok mérik össze tudásukat és szerencséjüket.
A Vágta nem egy klasszikus értelemben vett lóverseny. Szabályai egyediek, a profi zsokék és a magas hendikep számú telivérek eleve nem vehetnek részt a versenyen, itt a vidám és nemes versengés a bajtársiasság sokkal előrébbvaló, mint a győzelem, bár az egymillió forintos futamgyőzelmi díjak, illetve a 20 millió forintos fődíj sem elhanyagolható szempont.
A Nemzeti Vágta a magyarság határokon átívelő, hagyományőrző fesztiválja. Az elmúlt években 9 határon túli település nevezett a Vágtára Erdélyből, Felvidékről, a Vajdaságból és Burgenlandból. Idén a tervek szerint Erdélyben már előfutamokat is szerveznek és kárpátaljai résztvevője is lesz a Vágtának.
A Vágta tartalmas szórakozást kínál a kisgyerekektől a nyugdíjasokig minden generációnak kortól, foglalkozástól vagy világnézeti hovatartozástól függetlenül. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a közönség gerincét a gyermekes családok alkotják, kihasználva a közös szabadtéri szórakozás lehetőségét.
Az egyedi szépségű környezet, a hagyományőrző huszárok pompás felvonulásai, a gyönyörű paripák fenséges vágtája olyan különleges légkört kölcsönöz a Nemzeti Vágtának, amely a kezdetektől fogva nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi sajtó és közvélemény érdeklődését is felkeltette. A szervezők okkal remélik, hogy a Nemzeti Vágta hamarosan Budapest világhírű attrakciója, és a magyar országimázs egyik ékköve lesz.
A Nemzeti Vágta törekszik a hagyományok és a modernség harmonizálására. Már első évtől kezdve próbálja a kortárs művészetet is integrálni a fesztiválba. Szőke Gábor Miklós fiatal és igen tehetséges kortárs szobrász művész falovai színesítik majd az idei Vágta Korzó vagy épp a Felvonulási tér szegleteit.
Újdonságok a 2010-es Vágtán:
2010-ben a Nemzeti Vágta vidéki és budapesti versenyei gróf Széchenyi István emlékének adóznak. A Vágta Rendezvények programját a Széchenyi Emlékbizottsággal szoros együttműködésben alakítják ki.
A Nemzeti Vágta minden évben egy, a nemzeti identitásunkat meghatározó történelmi hősünk tiszteletére kerül megrendezésre. 2008-ban Mátyás királynak, 2009-ben az 1848-49-es Szabadságharc gyermekhőseinek állított emléket. A 2010-es év Gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulója, (1860. április 10.), ezért tisztelgünk idén a Legnagyobb Magyar emléke előtt.
„ … az akkori Európában a legismertebb magyar „termék” az ország arca a huszár volt, Széchenyi a modern, sokoldalú lovaskatona mintaképe, ennek a katonatípusnak volt a tisztje, és a szó szoros értelmében reklámhordozó követe, hiszen huszártiszti szolgálata alatt számtalan diplomáciai küldetést teljesített. … (Ő) a magyar lótenyésztés modernizációjának, illetve az európai (elsősorban angol) mintára kialakított lóversenyek atyja.
… Az első lóversenyek a polgári gondolkodás elterjedésének helyszínei az arisztokrácia és a nemesség körében, az a társasági rendezvény, ahol először lebomlanak a születési előjogok, a rendiség által állított korlátok a társadalom különféle osztályai, rétegei között. A lóversenyzés ad teret a nagypolgárság vagy akár a tehetősebb parasztgazdák számára is, hogy összemérje tudását, anyagi tehetségét, szakértelmét, ügyességét az uralkodó elitével egyelőre csak a lótartás, -tenyésztés, -versenyeztetés vonatkozásában. Ez volt az első komoly rés a születési előjogokon nyugvó rendiség által a polgári átalakulás elé állított falon.”- mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Dr. Kedves Gyula történész, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója
A 2010-es Nemzeti Vágta 5 naposra bővül Budapesten, és a Hősök terén megépített versenypálya mellett egy új pálya is létesül az 56-osok terén. A Széchenyi-ről elnevezett második pályán a legváltozatosabb lovas bemutatók, kulturális és gyerekprogramok, esti gálaműsorok szórakoztatják majd a közönséget. Széchenyi a témája az idei rajzpályázatnak is, amelyet az általános iskolai korosztálynak hirdettek meg.
A Vágta szervezői különös hangsúlyt helyeznek arra, hogy a rendezvény a magyar vidék és a lovas élet adottságaihoz minél jobban illeszkedjen, jó bemutatkozási lehetőséget és nyerési esélyeket biztosítson minden résztvevőnek a legkisebb településtől a fővárosig.
Ennek jegyében idén két további újítás is születik:
- A 2010-es évtől kezdve külön díjazzák a futamokon résztvevő magyar lófajtákkal versenyzőket. A magyar fajták győztesének lova ingyenes nevezést nyer a következő évi futamra, a lovas pedig 200 000 forint különdíjban részesül.
- A másik lényeges változtatás a versenyszabályzatot érinti. Ennek megfelelően profi zsokék és 50 fölötti hendikep számú lovak nem indulhatnak a versenyen. Mindez nagyobb esélyegyenlőséget és még izgalmasabb versenyt teremt. Ezek a változások jelentősen növelik a nem telivér lovak esélyeit is.
Részben a fenti módosításoknak is köszönhető a 2010-es év legnagyobb újdonsága, amely hosszú távra meghatározza a Nemzeti Vágta arculatát:
A szervezők legnagyobb örömére, idén már 14 vidéki közösség csatlakozott a Nemzeti Vágta programjához, önálló előfutamokat szervezve a Vágtára.
Ez teljesen új helyzetet teremt. A Nemzeti Vágta, a vidéki futamok szervezői és a budapesti főszervezők együttműködésére alapozó, egész éves, országos programsorozattá teljesedik ki.
A Nemzeti Vágta előfutamai:
Nemzeti Vágta előfutamot az a helyi Önkormányzat, Kistérségi társulás, egyesület, lovarda, panzió, más vállalkozás vagy magánszemély szervezhet, aki a Vágta közös szabályait elfogadja és vállalja, hogy az előfutam győztesét benevezi a budapesti futamra.
A Vágta előfutamait az egyes régiók önállóan szervezik. Ahány település annyi szokás, de egy dolog közös: a cél, hogy a napi ellentéteken és kétségeken felülemelkedve ünnepeljünk, ismerjük meg értékeinket, hirdessük az összefogás, az egészséges életmód, a természetszeretet fontosságát, és mindebből hosszútávon is életképes hagyományt teremtsünk.
A Magyar Turizmus Zrt. tematikus éve 2010-ben, a Fesztiválok éve!
Az elmúlt években Magyarország „fesztivál-nagyhatalom” lett, amelynek keretében az érdeklődők a kistelepülések apraját-nagyját megmozgató helyi kezdeményezésektől, a nemzetközi hírű nagyrendezvényekig színes palettán válogathatnak.
A 2010-es előfutamok:
1. Bácskai Vágta Április 24. Baja;
2. Bükkösdi Vágta Április 25. Bükkösd;
3. Sarkadi Vágta Május 1. Sarkad;
4. Nyírségi Vágta Május 2. Nyíregyháza;
5. Bácsalmási Vágta Május 8. Bácsalmás;
6. Balatoni Vágta Május 9. Rádpuszta;
7. Palóc Vágta Május 15. Mátranovák;
8. Széchenyi Vágta Május 16. Nagycenk;
9. Kocséri Vágta Május 16. Kocsér;
10. Kisalföld Vágta Május 22. Győr-Gyirmót;
11. Jász Vágta Május 23. Jászberény;
12. Festetics Futam Május 23. Gyenesdiás;
13. Bikali Vágta Május 29. Bikal;
14. Északi Vágta Május 30. Miskolc;
A Nemzeti Vágta vidéki előfutamainak általános fővédnöke Dr. Gr. Bethlen István, a Magyar Páneurópa Unió elnöke. A helyi futamok számos kiváló szakember és közélezi személyiség védnökségét élvezik.
Jótékonysági sztárfutam a Nemzeti Vágtán:
Az idei Nemzeti Vágta sem maradhat jótékonysági sztárfutam nélkül, amely során most Hujber Ferenc, Pintér Tibor, Stohl András, Hajas László és egyetlen hölgyként Terecskei Rita pattan nyeregbe és méri össze tudását. A versenyszabályok változása ezt a futamot is érinti, amelynek értelmében a sztárok telivérek helyett magyar lovakkal állnak majd rajthoz.
Hujber Ferenc nagyon örül, amiért Geszti Péter felkérte, hogy vegyen részt a versenyen.
« Tíz évvel ezelőtt lovagoltam először, egy évig gyakoroltam, azóta sajnos nem volt időm és alkalmam erre a sportra, ezért is örülök, hogy részt vehetek a versenyen, és ígérhetem, maximálisan felkészülök majd. Nem a győzelem a fontos, bár most beszéltem Mikóczy Zoltánnal és azt mondta, megkapom Overdose-t. De a viccet félretéve, ez az egész rendezvény remek lehetőség, hogy erősítsük az itt élők magyarságtudatát és ápoljuk a lovas hagyományainkat” – mondta a színész-műsorvezető, aki azt is elárulta, hogy felesége, Cynthia is lovagol, így a felkészülés és a verseny alatt ott szurkol majd a pálya mellett.
A versenyszabályok változása talán Pintér Tibor esélyeit növelheti a leginkább, aki idén bizakodóbban készül a versenyre.
„Ha belegebedek se tudom legyőzni Hajas Lacit vagy Stohl Andrást, mert nehezebb vagyok náluk. Tavaly a Katedrális című film forgatása miatt 102 kilóra gyúrtam magam, ami a versenypályán bizony húsz lóhossznyi hátránynak felel meg. Idén a szabályok változása miatt kiegyenlítődhet a verseny, ugyanis a félvérek hamarabb elfáradnak, mint a telivérek, és akkor nagyszerűen tudom kamatoztatni a sokéves díjugratás során elsajátított technikai tudásom. Arról nem is beszélve, hogy a Vágtára és Trója című rockoperára való készülődés miatt rengeteget fogytam.” – mondta a színész, aki nem adja fel, hogy egyszer a Nemzeti Vágta dobogójára állhasson, és ha nyer, az összeget a Gyermekétkeztetési Alapítvány javára ajánlja fel.
A tavalyi győztes, Stohl András idén is örülne, ha nyerne, de nem lesz szomorú, ha mégsem sikerül.
„Természetesen hajtok a győzelemért, ugyanakkor szeretném, ha más is átélhetné azt a fantasztikus pillanatot, amikor az ember elsőként szakítja át a célszalagot a Nemzeti Vágtán. Idén is Fóton készülök fel a versenyre, egy gyors magyar lóval.” – mesélte a színész, aki már nagyon várja az idei Vágtát, ahol a Kapaszkodó Alapítványnak ajánlja fel nyereményét.
Hajas László versenytársaihoz hasonlóan nem a győzelmet tartja elsődleges célnak.
„Nem az a fontos, hogy győzzek, hanem hogy idén se történjen semmi bajom: ne essen el a ló, ne ficamodjon ki a lábam. Azt kívánom, hogy mindenki érezze jól magát, hogy mindnyájan együtt, jó hangulatban élvezhessük a magyar ló ünnepét.” – hangsúlyozta a sztárfodrász, akinek eddig minden versenyen meggyűlt a baja a gravitációval. Laci egyébként a Tűzoltó Utcai Gyermekklinika Betegeiért Alapítvány számára ajánlotta fel a nyereményt győzelme esetén.
A hölgyek becsületét az idei sztárfutamon a Zanzibar énekesnője, Terecskei Rita védi meg, aki nagy állatbarátként a Ceglédi Állatmenhely Nyílt Alapítvány javára ajánlaná fel nyereményét.
„Számomra az idei futamon elsősorban a túlélés a cél, hiszen a tavalyi Vágta óta nem gyakoroltam, mert a zenekar miatt nem volt időm erre. Ráadásul most egyedüli lányként képviselem a női nemet, ami egy kicsit ijesztő. Igyekszem megfelelni az elvárásoknak.” – mesélte az énekesnő, aki egyébként a tavalyi Vágta kedvéért tanult meg lovagolni.
