Az idén 15. születésnapját ünneplő Bátor Tábor egy rendhagyó fotósorozat segítségével szeretné bemutatni, hogy mindenkiben benne lakik a hős és bárkiből lehet önkéntes. A kiállítás 2016. április 30-án, a Bátor Tábor hatvani Családi Napján debütál.
Veronika Julianna Piętka – lengyel tolmács cimbi, olajipari cégnél nemzetközi kapcsolatokért felel
2009 óta a Bátor Tábor önkéntese. A„való világban” egy olajipari cégnél a szeizmikus kutatások biztonságos hátteréért felel. A tábor neki egy energiabomba a hétköznapokra, ahol cimbitársaitól megtanulta azt is, hogy a jó fejségnek nincsenek határai, az ember mindig tud még kedvesebb, pozitívabb lenni.
Ágoston Dorka – beszerző cimbi, marketingmenedzser
Menedzser a táborban és azon kívül is. 20 éve a gyógyszeriparban dolgozik, jelenleg egy gyógyszergyártó cég gasztroenterológiai részlegéért felel. A táborban ő szerzi be a programok lebonyolításához szükséges eszközöket. Akkor kezdett önkénteskedni, mikor két felnőtt gyereke kirepült a családi fészekből. A táborozó gyerekek tanították meg neki, hogy félelmeink legyőzésével tudjuk tágítani határainkat.
Lackovich Tamás – asztalos, bátorkodós cimbi
A munka hozta a táborba: 2007-ben ő szerelte be az ajtókat, ablakokat az új épületekbe. Aztán megtudta, hogy itt önkénteskedni is lehet. Evezős cimbiként kezdte pályafutását, de részese akart lenni a csodának, ami a bátorkodópályán történik. A táborban igyekszik minden pozitív energiáját mozgósítani, mert így tud hozzájárulni a gyerekek gyógyulásához.
Brutovszky Gabriella – nőfély , színjátszós cimbi
Eredetileg pedagógus, mellette nőfélyként szórakoztatja az esküvői vendégsereget. Nőfély, azaz vőfélynő, nő vőfély. Színészkedésre vágyott, színjátszós cimbi lett belőle, mert szeret játszani, jelmezbe bújni. Hitvallása szerint egy jó cimbi mindent megold a kreativitásával.
Antal Szilvia – ügyész, házi cimbi
A szélsőségek embere: civil életében börtönrabokkal foglalkozik, szabad idejében beteg gyerekekkel. Szívében megfér a két különböző terület, hiszen a cél azonos: azért tenni, hogy ne a múlt határozza meg a jövőt. 2004-ben kezdett cimbiskedni, szinte a kezdetektől látta a tábor fejlődését, amire büszke is. Házi cimbiként a nap 24 órájában a gyerekekkel van, így azt is a saját szemével látja, hogyan nyílnak meg, mosolyognak és mernek egyre többet a kezdetben bátortalan gyerekek.
Vigyikán György – légiforgalom-irányító, technikus cimbi
Az egek és a színpad ura. Jelenleg légiforgalom-irányítónak tanul, ő fogja biztosítani, hogy a repülők ne ütközzenek össze a levegőben. Korábban hang-, fény- és színpadtechnikus volt egy gyulai színházban, így lett belőle technikus cimbi. Sőt szakértő, aki éveken keresztül képezte az utódokat. Visszatérni a táborba szerinte jó fajta önzőség, mert tudja, hogy bármit is tesz, képtelen annyit adni, mint amennyit visszakap.
Dávid Luca – látványtervező, kézműves cimbi
Látványtervezőnek tanul, így a kinti világban is sokat ragaszt, vág, varr, mégis sok új kihívással szembesül a táborban. Szíve csücske a bábkészítés, tíz éven belül egy olyan szervezetet szeretne létrehozni, ahol a művészetét terápiás célokra tudja használni. Kivételes közegnek tekinti a tábort, ahol a gyerekek villámgyorsan hagyják maguk mögött a mindennapok gondjait, és ahol a cimbik együttműködésének alapja, hogy barátokként kezelik egymást ismeretlenül is.
dr. Cserny András – zenész cimbi, jogász
Szereti a törvények világát, és azt is, hogy a táborban ettől eltávolodhat. Barátai hatására jelentkezett cimborának, és rögtön elvarázsolta a tábor megnyugtató légköre. Ahogy ő fogalmaz: a tábornak egészen mások a zajai, hangjai, mint a külvilágnak. Zenész cimbi. Azt tapasztalja, kevesen érzik magukban a bátorságot, hogy kilépjenek a komfortzónájukból, és jelentkezzenek önkéntesnek, de szerinte csak egyszer kell eldönteni, és ez a legjobb döntés, amit egy ember meghozhat.
dr. Benyó Gábor – tábori orvos cimbi, orvos
Jelen volt a legelső pillanatoknál, amikor az alapító gárda egy kórház padlástéri szobájában fektette le a Bátor Tábor alapjait. 2002-ben volt először tábori orvos, gyakorlatilag ugyanazt csinálja kint, mint bent, csak más környezetben. Szerinte a táborban a gyerekek sokkal inkább saját magukat tudják adni, önállóbbak, bátrabbak, újra önfeledten játszhatnak. Sőt, ő is másképp néz rájuk egy közös turnus után: nem betegnek, hanem egyszerűen gyereknek látja őket.
Kadlecsek Krisztián – evezős cimbi, tévériporter
Egy kollégája azzal hívta fel első turnusa után, hogy „Kriszi, ezt neked találták ki”. Következő nyárra már ő is jelentkezett, és kiderült: tényleg. Ő maga is a táborban győzte le egyik nagy félelmét, a tériszonyát: a házába tartozó kislányok határtalan bátorsága adott erőt ahhoz, hogy később ő is kipróbálja a magaskötél-pályát.
Scheuring István – rejtekerdős cimbi, biofizikus, az MTA doktora
Az emberi együttműködés evolúciós hátterét kutatja, vagyis annak keresi az okát, hogy miért élünk közösségekben. Tavaly a fizikához és természethez legközelebb álló rejtekerdő programot újította meg, tette fizikai kísérletekkel izgalmassá a gyerekek számára. Három felnőtt gyerek apukájaként jelentkezett cimbinek, azóta egyik lánya is csatlakozott a stábhoz. Igyekszik minél több időt a táborozók közelében tölteni, mert úgy érzi, akkor lehet igazán meglátni a tábor lényegét.
Kalász Rita – lovas cimbi, óvónő
Hogy miért szereti a hivatását? Kicsit azért, amiért a táborba is visszajár: szereti a gyerekeknek megmutatni a világ egy-egy újabb szeletét. Arról, hogy a táborozók hogyan változnak, egy szimbolikus történetet mesélt el. Egy kisfiú a bezárkózva, kicsit morcosan érkezett a táborba, és egész héten csak fekete színű ruhát volt hajlandó felvenni. Könnyek között leküzdötte a bátorkodópályát, és még sok egyéb félelmét, és a hazaérkezés napján hófehér nadrágban és a lila Bátor Táboros pólójában ment haza. Hát így színesednek ki a gyerekek egy hét alatt.
Kosik Anna – horgász cimbi, építőmérnök
Szerinte az építőmérnöki szakma túlságosan szögletes, fekete-fehér és kiszámítható. Már az egyetemi évek alatt érezte, hogy valami hiányzik. Vágyott rá, hogy ne csak a vasbeton vasalat-számításáról szóljanak a hétköznapok. Emberi érzésekkel, pillanatokkal szeretett volna foglalkozni, ezért kezdett önkénteskedni, mely kerekké tette az életét. A gyerekek megtanították neki, hogy tudatosan kell MEGélni az élet minden egyes pillanatát.
Kovács Dávid – íjász cimbi, katona
2011 óta a Bátor Tábor önkéntese. Civilben katona, jelenleg a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredénél teljesít szolgálatot hivatásos tisztként. Mindegy, hogy robbantásról, harctéri életmentésről, vagy akár az emberekről való gondoskodásról és a vezetésükről van szó, folyamatosan a kihívásokat keresi – és a táborban jött rá, hogy mennyire fontos az, hogy a határaink tágításának örömére, önmagunk megismerésének fontosságára másokat is megtanítson.
Nándorfi család: Viki – fotós cimbi, szerkesztő; Máté – fotós cimbi, képszerkesztő; Bori és Peti
Viki és Máté között nagy az egyetértés, ha a táborról van szó. Mindketten a médiában dolgoznak: Viki szerkesztő, Máté jelenleg képszerkesztő. Mátét Viki hívta a táborba beugrós fotósnak, és végül három alkalommal is együtt fotóztak. Merthogy mindketten fotós cimbik. Élvezték, hogy tíz napig gyerekek zsongják őket körül, és utólag mindketten a csodás emlékekért és a kedves és fontos barátokért a leghálásabbak. 2010 óta saját gyerkőceiket terelgetik az élet útján: Borit és Petit.
