Az EU szeptemberig meghosszabbítja azoknak a büntető intézkedéseknek a hatályát, amelyeket az ukrajnai válság miatt rendelt el korábban orosz, illetve ukrajnai természetes és jogi személyekkel szemben, és amelyek márciusban járnának le. A feketelistát ki is bővítik, a kibővített új névsorról pedig február 9-én döntenek az EU-országok külügyminiszterei – közölte Szijjártó Péter csütörtökön Brüsszelben.
A külgazdasági és külügyminiszter azután nyilatkozott magyar újságíróknak, hogy véget ért az EU-tagállamok diplomáciai irányítóinak rendkívüli tanácskozása. Az elfogadott közös nyilatkozat nem tesz említést Oroszországgal szembeni további gazdasági szankciós intézkedések tervéről, csupán annyit rögzít, hogy az uniós intézményeknek elő kell készíteniük bármilyen lehetséges releváns döntést a válsággal kapcsolatban.
A büntető intézkedések által sújtottaknak egyfelől befagyasztják az Európában elérhető javait, másfelől a természetes személyekre uniós beutazási tilalmat is kimondanak. A lista kibővítésére vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság – az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye -, valamint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője egy héten belül terjeszti elő, a külügyminiszterek pedig február 9-én, a három nappal később esedékes EU-csúcstalálkozót előkészítő ülésükön fogadják el.
A külügyminiszterek tanácsa figyelemmel követi a helyzet alakulását és a diplomáciai erőfeszítéseket, valamint azt a feladatot szabja az Európai Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, hogy végezzen további előkészítő munkát „bármifajta olyan megfelelő lépés ügyében”, amely arra irányul, hogy biztosítsák a minszki tűzszüneti megállapodások gyors és átfogó teljesülését – mondta Szijjártó Péter.
Ez az elfogadott szöveg lényeges változás ahhoz az előterjesztéshez képest, amely még „további intézkedéseket” helyezett kilátásba, és széles körben úgy értelmezték, hogy megnyitja az utat Oroszország elleni újabb gazdasági szankciós döntések előtt. A magyar miniszter hangsúlyozta: Budapest a jövőbeli intézkedéseket illetően fontosnak tartja a fokozatos megközelítés elvét.
Szijjártó Péter kitért arra: általános egyetértés volt abban, hogy a konfliktust a minszki megállapodások alapján kell megoldani. „Magyar javaslatra került a szövegbe az, hogy a minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania” – tette hozzá.
Szintén magyar javaslatra került a szövegbe, hogy az Ukrajnában végrehajtandó reformok során a nemzeti közösségek, kisebbségek jogait tiszteletben kell tartani – mondta Szijjártó Péter. A miniszter szerint ez azért nagyon fontos, mert több olyan jogalkotási folyamat is zajlik Ukrajnában, amelyek kapcsán „az a magyar elvárás, hogy ne rosszabbodjon a helyi magyar közösség helyzete”.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet a nyelvtörvényről folyó vitára, valamint a közigazgatási reformra. Ez utóbbi vonatkozásban azt jelölte meg magyar elvárásként, hogy legyenek tekintettel a lakosság nemzetiségi összetételére, és maradjon fenn a jelenlegi egyetlen magyar többségű járás.
A miniszter elmondta: előző nap a magyar kormány döntött arról, hogy – a korábban megítélt 200 millió forinton felül – további 140 millió forintnyi forrást biztosít kárpátaljai magyar intézmények működtetésére.
A külgazdasági és külügyminiszter figyelmeztetett: ha Ukrajnában nem történik változás, az visszafordíthatatlan károkat fog okozni. Adatai szerint tavaly az ukrán gazdaság több mint 8 százalékkal esett vissza, az EU-ból Ukrajnába irányuló export értéke 7 milliárd euróval, az Oroszországba irányuló export értéke 14 milliárd euróval csökkent 2014 első tíz hónapjában.
MTI
