Egy békebeli szerelmes mese, egy klasszikus-folklorisztikus, zenés szenvedélytörténet, és egy modern 3D-s technikával illusztrált mesebeszéd: ez várja decemberben a Miskolci Nemzeti Színház felnőtt és gyermek közönségét.
December 5-én este László Miklós vígjátékát, az Illatszertárt mutatják be a Nagyszínházban látványos díszletek között (Cziegler Balázs tervei alapján), amely elénk varázsol egy békebeli illatszertár üzletet. A történet rámutat arra, hogy a szerelem cudarul nehéz dolog. Főleg, ha szerelmünkkel csak leveleken keresztül tudunk érintkezni, és munkánk mellett lehetetlennek tűnik találkoznunk vele. Mert hát munka van bőven, a dolgozók sürögnek-forognak az illatszertárban, nyakukon a karácsony, és a bolt tulajdonosa is furcsán viselkedik, mert hírét veszi, hogy felesége megcsalja… Hogy lehet ebből boldog befejezés? László Miklós vígjátéka Magyarországon és a tengerentúlon is nagy népszerűségnek örvendett – benne a szerelem boldog és olykor keserű árnyalatait is megmutatja a szerző, olyan elevenen, hogy végül szinte érezzük az üzletben kavargó keserédes illatokat.
A főként kabarészerzőként ismert író a darab 1937-es bemutatója után nem sokkal, a zsidótörvények életbe lépésekor elhagyta az országot és Amerikába emigrált. New Yorkban telepedett le, és forgatókönyvíróként dolgozott, többek között Judy Garland-dal és James Stewart-tal. Az Illatszertár a legismertebb darabja, egy finom humorú, békebeli szerelmes mese, az egyik legkedvesebb történet, amit valaha magyar színpadra írtak.
A december 10-i előadás jeltolmácsos és audió tolmács segítségével narrált előadás lesz, amelyet siketek és vakok is élvezni tudnak majd, és részük lehet a kedves karácsonyi történetben.
December 6-án a Kamaraszínház színpadán a Parasztoperát mutatják be. Pintér Béla az író, egy a nagymamája által a Szabadszállás környéki emberekről mesélt történetből bontja ki a librettót és összeereszti benne az ellentétes világokat. A klasszikus-folklorisztikus szenvedélytörténetet western-romantikával keveri és az egészet a mai magyar vidék rögös talajára helyezi, hadd nevessünk! Aztán Darvas Benedek zeneszerző barokkos-rockos-népzenei motívumokból építkező nagyoperát ír belőle. És ezzel a humornak egy utánozhatatlanul bizarr és groteszk elegyét hozzák létre, egy briliáns stílusparódiát. Van benne a népszínműtől a melodrámán át, a musical érintésével a klasszikus operák kötelező elemeiig minden, ami ahhoz kell, hogy egy szabadszállási tragikus ballada, sírva nevettessen minket.
A rendezőként, színészként és társulatalapítóként is elismert Pintér Béla egyedi stílusa különleges színt képvisel a kortárs magyar drámairodalom palettáján. Az utóbbi tíz év egyik legmarkánsabb független színházi alkotója a legrangosabb európai fesztiválokon képviseli a magyar színházművészetet, miskolci bemutatkozása igazi csemege a kortárs dráma kedvelőinek.
December 11-én a kicsiket várják a Kamaraszínházban, hogy megismerkedjenek a Sötétben Látó Tündérrel egy különleges, látványos, az animációs rajzfilmek világát idéző előadásban. Bagossy László darabja a magyar népmesék motívumaiból szőtt, szecessziós szépségű színpadi monológ. Szirbik Bernadett egyedül játssza és narrálja az elődadást, tucatnyi szereplőt egymaga szólaltat meg.
Pillanatok alatt lényegül át a testvérkéi által „Pirinyó Minyó”-nak csúfolt, hajdani tündérkévé és vissza, háromezer éves önmagává, vagy akár saját Tündér anyácskájává. Miközben elmeséli, hogyan is kapta a „Sötétben Látó Tündér” nevet „azon a nevezetes téli éjszakán”, arra is megtanít, hogy képzeletünk forrása kiapadhatatlan. Beszél születésről, halálról, félelmeinkről, önismeretről, hivatásról, küzdelemről és persze Tökamg királyfi és Málnácska egymásra találásáról.
A leporellós mesekönyvek világát idéző díszlet, az esti mesék meghittsége és a látványt gazdagító, modern 3D-s számítógépes animáció feledhetetlen színházi élményt ígér kicsiknek és nagyoknak egyaránt!
László Miklós:ILLATSZERTÁR
vígjáték három felvonásban
Hammerschmidt SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Asztalos úr RUSZNÁK ANDRÁS
Sipos úr SZATMÁRI GYÖRGY
Balázs kisasszony ULLMANN MÓNIKA
Árpád SIMON ZOLTÁN
Kádár úr ÓDOR KRISTÓF
Rátz kisasszony JANCSÓ DÓRA
Molnár kisasszony SIMONFI ADRIENN
Jancsi BŐSZE GYÖRGY
Rendőr KOKICS PÉTER
Detektív CSERVENÁK VILMOS
Vásárlók MOLNÁR ANNA
KEREKES VALÉRIA
PÉVA IBOLYA
továbbá TAKÁCS MÁRIA
LAJCSÁK KRISZTIÁN
TÓTH LÓRÁNT
Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS
Jelmeztervező: TIHANYI ILDIKÓ
Dramaturg: ARI-NAGY BARBARA
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: EGYÜD TÜNDE
Rendező
SZABÓ MÁTÉ
Darvas Benedek – Pintér Béla:PARASZTOPERA
A vőlegény DÉNES VIKTOR
Anyja GYÖRGYI ANNA Jászai-díjas
Apja VARGA ZOLTÁN Jászai-díjas
Mostohatestvére SZABÓ IRÉN
A menyasszony CZAKÓ JULIANNA
Anyja MÄRCZ FRUZSINA
Apja SALAT LEHEL
Állomásfőnök ZAYZON ZSOLT
Az idegen HARSÁNYI ATTILA
Fiúk TÓTH ANDRÁS e.h.
TÓTH JÁNOS e.h.
Díszlettervező: KHELL ZSOLT Jászai-díjas
Jelmeztervező: BOZÓKI MARIANNA
Korrepetitor: NAGY NÁNDOR
Koreográfus: KATONA GÁBOR
Ügyelő: LICHTENSTEIN PÁL
Súgó: FEKETE ZSOLT
Rendezőasszisztens: KRISTON SZABOLCS
Rendező:
RUSZNYÁK GÁBOR
Bagossy László:A SÖTÉTBEN LÁTÓ TÜNDÉR
mesebeszéd
Tündér SZIRBIK BERNADETT
Díszlet- Jelmeztervező: JUHÁSZ KATALIN
3D-s animáció: SZALKÓ DÁNIEL
Ügyelő-Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA, VARGA RENÁTA
Rendező:
SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
