Pénteken döntött az Országgyűlés a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslatról.
Nem térve most ki a törvényjavaslattal kapcsolatos súlyos problémákra, van még egy apró bökkenő. Orbán Viktor kormánya június 22-én háromezer milliárd forintnyi euró alapú, minden magyar családot százezres adósságba verő hitelt vett föl Oroszországtól a paksi atomerőmű bővítésére. Mai ismereteink szerint ezért az évek során hétezer milliárd forintot kell visszafizetnünk, ám, ha a forint az elmúlt négy évihez hasonlóan gyengül tovább, a végösszeg elérheti akár a húszezer milliárdot is.
Orbán döntésével az ország legnagyobb devizahitelese lett. A Demokratikus Koalíció fölteszi a kérdést: ugyan, hogy tudna segíteni a devizahiteleseken, ha – immár a kockázatok ismeretében – saját magát, a kormányát és az országot is ilyen helyzetbe hozta? A DK arra is kíváncsi, hogy a kormány kötött-e tőkepiaci ügyletet amelyben próbálja kezelni az árfolyamváltozás kockázatait.
Ráadásul a törvényjavaslat, amit pénteken elfogadott az országgyűlés, egyoldalúan a bankokra hárítja a devizaárfolyam változásából adódó veszteségeket. A paksi bővítés érdekében fölvett devizahitel esetében viszont ezt nem lehet megtenni: a forint további gyengülésének következményeit a kormány nem háríthatja másra, mint a magyar adófizetőkre.
Aligha kétséges, hogy így is fog tenni.
Oláh Lajos országgyűlési képviselő
Demokratikus Koalíció
