Az időjárásnak és az évszaknak megfelelően az utóbbi időben számos krimiről emlékeztünk meg. Ezúttal Jeff Abbott kissé meghökkentő stílusú, de általunk mégis nagyon kedvelt borítójú Adrenalin című regényét vesszük górcső alá, melyről a legtöbbet talán az mondja el, hogy egy hosszabb vonatút alatt ki is végeztem, és nem azért, mert amúgy nem lett volna hova letenni.
Ahogy a tavasz a romantikus könyvek időszaka (már akinek), úgy nyáron a különböző akciódús krimik és thrillerek kerülnek elő, hogy elvonjuk a figyelmünket a tomboló forróság elől. Erre ugyanis elég jó eszköz egy viszonylag rövid, izgalmas, mozgalmas és fordulatos szórakoztató regény – a már a magyar olvasók előtt sem ismeretlen Jeff Abbott legújabb könyve, az Adrenalin márpedig ilyen.
A történet középpontjában egy fiatal, Londonban élő CIA-ügynök, Sam áll, aki próbál előrejutni a karrierjében, és aki boldogan él fiatal feleségével. Ám ahogy az lenni szokott, elszabadul a pokol, és Samnek egyedül, mindenkivel szemben kell bebizonyítania az igazát, mellesleg megmentenie a világot.
Az akciókrimik férfi főhőseit vagy tiszteljük, vagy empatiksuan együttérzünk velük – de a kettő együtt a legritkábban szokott működni. Abbott most mégis ezt próbálja, és nem is megy rosszul neki, ám a kezdeti „szomszédsrác” ügynök azért erősen átalakul a földhözragatt értelemben vett „szuperhős” ügynökké, így az empátia és a tisztelet nem együtt, hanem egymás után jelentkezhet – ami nem baj, legalább valódi karakterfejlődést is látunk, ami a modern nyugati krimikben nem túl gyakori (gondoljunk csak Lee Child Jack Reacherére, aki már húsz regény óta viselkedik pontosan ugyanúgy).
A szokásos sémák ezúttal sem hiányoznak, jelen van a történetben némi nemzetközi összeesküvés, egy kis szervezeti intrikával megfűszerezve, majd mindezt lassú tűzön sütötték át, természetesen forró akciójelenetekkel. Azaz csupa olyan, amit már sokan sokféleképpen leírtak, de ahogy azt már számos alkalommal kifejtettem, az igazi siker az, ha valami ismertet írnak le újra, jól. Ekkor ugyanis az olvasótábor alapvetően azt kapja, amire számít, ám mégis számos oka van izgulni.
Anélkül, hogy túl sokat elárulnék a történet izgalmasabb feléből, azt azért le kell szögezni, hogy nem érdemes komolyan venni a regényt. Geopolitikai leckét nem érdemes belőle venni, ugyanis az Adrenalin nem más mint egy fikció, egy profin megírt, akciódús krimi, melynek a legfőbb célja egyértelműen a stimuláló kikapcsolódást szórakoztatás – ezt pedig teljesíti is, úgyhogy semmiképpen nem érheti szó a ház elejét.
DicsukD
