2024. 07. 27. szombat

Olga, Liliána
1 EUR 391 HUF
1 GBP 463 HUF

A cél szentesíti az eszközt?

F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című könyve először 1925-ben látta meg a napvilágot.  Mintegy lenyomatként, hűen ábrázolja, mutatja be a ’20-as évek Amerikáját a kultúra, az állam és a polgárok perspektíváinak tekintetében, s ez a klasszikusnak számító alapművet az amerikai regények nagyjai közé emelte. A szerelemről, küzdésről, felemelkedésről, gazdagságról és bukásról szóló, Magyarországon az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelenő mű a szintén bemutatásra került filmváltozatnak köszönhetően kiemelten került az olvasóközönség érdeklődésének és figyelmének középpontjába.

A történet a fentebb leírt kulcsszavakkal nagyvonalakban elég jól körülírható. Jay Gatsby beleszeret Daisy-be, amivel önmagában véve semmi gond nem is lenne, csakhogy a társadalmi rangot illetően ég és föld választja el őket egymástól (a hölgy javára), ráadásul a hősszerelmest besorozzák katonának. Míg a fiatal férfi hazáját védi az „Óperenciás tengeren is túl”, addig lány fejét beköti a dúsgazdag Tom Buchanan, akinek modora nem igazán korrelál pozitívan vagyonának nagyságával…

Gatsby hazatérte után kénytelen szembesülni a szomorú ténnyel, azonban egy percig sem csüggedve nem marad rest: hadat üzenve Tomnak, ama nemes cél tűzi ki, hogy meghódítja szíve hölgyét. Ahogyan a valódi háborúban is mindent szabad, úgy Jasy sem riad vissza a szerelemért vívott csatában az eszközöktől és adandó lehetőségektől, hogy Daisy számára méltó férfivé váljon. Ebben a játékban, versenyben csak ez az egyetlen fontos, és az olyan „semmiségek”, mint az erkölcs vagy az etika, nem számítanak.

Az egyszerű cselekmény és az amerikai álom phenomenája alapján– mely akár  az unalomig lerágott csont – joggal feltételezheti a potenciális olvasó, hogy egy újabb „tucat” történetről van szó A nagy Gatsby esetében. Ez egyáltalán nincs így, de még ha így is lenne, akkor sem tudnánk megunni, hiszen valljuk be, a felemelkedés és a siker titokzatos mibenléte mindenkit izgat, s éppen ezért, valósággal „faljuk” azokat az információkat, amelyek vélhetően közelebb visznek a nyitjához.

És ez csupán a felszín, s igazából egyszerűen csak olvasni kell a sorok között, ahol megbújik a korabeli társadalmi elit életvitele, valamint az, miként képes a személyiséget átformálni a gazdagság és a hatalom. Mindemellett pedig mi magyarok talán kicsit közelebb érezhetjük magunkhoz a regényt azáltal, hogy olyan népmesei motívumok is megjelennek benne, mint a szegény fiú és a gazdag királylány. Ez a vonás a mű mindmáig aktuális mondanivalójával, a jazz-korszak jellegzetes hangulatába burkolva, élvezetes és üdítő olvasmánnyá varázsolják a művet.

A könyv filmváltozata Leonardo DiCaprio főszereplésében május 16-ától látható a mozikban, melyről kritikánkat hamarosan szintén olvashatják.

Bártfai Eszter

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Best of Program
2024.augusztus 8–31., Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem, Aula (1062 Budapest, Andrássy út 69–71.)   augusztus 8. csütörtök, 19…