2024. 07. 19. péntek

Emília
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF

„Az aranynak nincs vezérigazgatója” (Interjú)

Az elmúlt hetek árfolyamesését követően az 1600 dolláros szint már akár kedvező beszállási lehetőséget jelenthet a hosszútávra tervező fizikai arany befektetők számára – mondta az Arteus Capital vezérigazgatója, Varga Zoltán.

A fizikai aranyat vásárló ügyfeleket elsősorban a biztonságkeresés motiválja, miközben a rövidebb távú spekulációra ez az eszköz kevésbé ideális. A rövidtávú ármozgások így a fizikai arany piacán kevésbé váltanak ki eladásokat, a fizikai arany iránti keresletet jelenleg inkább az adott ország-, illetve Európa gazdasági kilátásai, illetve a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság befolyásolja. Az elmúlt hetekben az arany árfolyamának esése és a végtörlesztés ellenére is elenyésző az aranytömbjüket eladó befektetők száma – mondta el Varga Zoltán a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

hirdetés
Portfolio.hu: Hogy reagáltak a fizikai aranyba fektető magyarországi ügyfelek az arany árfolyamának elmúlt hetekben-hónapokban tapasztalt esésére?

Varga Zoltán: Az arany árát alapvetően két fő motívum mozgatja. Az egyik a biztonságkeresés, a másik a spekuláció. Aki fizikai aranyat vásárol, az elsősorban a biztonságot keresi. Aki az árfolyamra spekulál, az általában inkább valamilyen strukturált terméken keresztül birtokolja a nemesfémet. Nekünk több mint 5000 ügyfelünk van, ami havonta bővül 5-600-zal. Ehhez képest néhány 10-re tehető azon ügyfelek száma, akik egy adott hónapban meg akarnak szabadulni a fizikaiarany-tartalékuktól. A hazai befektetők körében tehát sokkal inkább a vagyon biztonságba helyezése, az arany vásárlása jellemző, a rövid távú árkorrekciókra kevésbé reagálnak az ügyfeleink.

P.: A vásárlások aktivitásában lehet-e valamit észrevenni?

V.Z.: A régióban több országban vagyunk jelen, Lengyelország, Ausztria, Románia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, ezek közül Magyarország van legnehezebb gazdasági helyzetben. Amikor globálisan nézzük ezeken a piacokon a vásárlói aktivitást, az emberek vásárlási habitusát két dolog határozza meg: az egyik az uniós gazdasági mozgások és hatások, a másik pedig az adott ország gazdasági hatásai. Nincs feltétlenül összefüggés viszont aközött, hogy a magas vagy az alacsony ár vonz több vevőt a piacra. Például augusztusban csúcsokat döntött az arany ára, a tőkepiacokon pánikhangulat volt, a nemzetközi hangulat hatására pedig az emberek még aktívabban vásároltak. Akkor az arany ára megütötte az 1900 dollárt, miközben a nemesfém-kereskedők a mindenkori legnagyobb forgalmat bonyolították le. Most 1600 körül van az árfolyam – mondhatni, hogy jó vételi pont van a nemesfémpiacon – ismételten azt látjuk, hogy hihetetlen nagy a vásárlói intenzitás. Különösen igaz ez Magyarországon, hiszen a magyar helyzetet ismerve még nagyobb a bizonytalanság az ügyfelek körében. De érdekes, hogy pl. Ausztriában is azt látjuk, hogy az alacsonyabb ár miatt nagyon megugrott az igény a nemesfémekre.

 

P.: Magyarországon lehetett azt tapasztalni, hogy a végtörlesztés miatt voltak fizikaiarany-eladások?

V.Z.: Amikor a kormány bejelentette ezt a döntését, összehívtuk a kollégáinkat, mert kifejezetten arra számítottunk, hogy ez erősen befolyásolni fogja a mi piacunkat, illetve az általunk kezelt aranytartalékokat. Azt kell mondanom, valóban éreztük azt – főként novemberben – hogy megnőtt a visszavásárlások száma, de arányaiban még mindig elenyészőnek tekinthető. Megközelítőleg 100 eladásra így is csupán 1 vagy 2 visszavásárlás esett (az Arteus részéről), és jellemző módon az is úgy működött, hogy az ügyfél nagyjából 5 db 100 grammos tömbjéből, egyet vagy kettőt adott vissza.

P.: Mik a slágertermékek?

V.Z.: Nagyon kevés az olyan befektetési aranyat vásárló ügyfél, aki vásárláskor az esztétikára nagyobb hangsúlyt helyezne, és nem kifejezetten az arany értékére koncentrálna, a tömb formájától függetlenül. Az általános felfogás, hogy legyen minősítése, és kész. Karácsony előtt persze egy kicsit megnő az ajándékozási kedv a nemesfémpiacon is, tehát egy kicsit nőtt az érmék iránti igény. Jellemző módon tehát aki ma befektetési céllal nemesfémet vásárol Magyarországon, annak az arany belső értéke és értékállósága fontos, nem az esztétikája.

P.: Ebben mutatkoznak különbségek a régiós piacok között?

V.Z.: Nagyjából homogén a piac, eltérések a hosszú távú megtakarítások, a hajlandóság és az egyösszegű vásárlások arányaiban vannak. Romániában például az a mentalitás jellemző, hogy „abban bízom, ami itt van a zsebemben”, az egyösszegű vásárlások aránya jóval magasabb, mint a hosszú távú folyamatos megtakarításoké. Lengyelországban az emberek elvárásainak inkább a megtakarítás felel meg jobban.

P.: Mit várnak az egyes régiós piacoktól? Hol számítanak kisebb, és hol nagyobb aktivitásra?

V.Z.: Azt gondolom, hogy a magyar piacon a nemesfém jövőre is meghatározó lesz, mert itt különösen sok a bizonytalanság. Magyarország belső gazdasági helyzete és az uniós problémák miatt a magyar emberek még inkább bizonytalanok. A román piacon néhány szereplő tevékenykedik, ott nagyon komoly emelkedést várunk. Ausztriában 50 éve kedvelt az arany, ott nagyon sok piaci szereplő van, közepes üzletmenetre számítunk. Lengyelországban viszont – elsősorban az ország méreteiből adódóan – azt gondoljuk, hogy nagyon komoly potenciál van. A lengyelek egy kicsit másként állnak a válsághoz, Lengyelország ugyanis az egyik olyan ország, amelyik a legjobban vészelte át ezt az időszakot. De már ott is mutatkoznak a válság jelei, a kormány hozzányúlt a magánnyugdíjakhoz, voltak különböző megszorítások a bérekben stb. Úgy gondoljuk, hogy Lengyelországban jövőre jobban fog érződni az, ami Európában van, mint az elmúlt években. Ezért ezen a piacon komoly növekedésre számítunk.

P.: Össze lehet-e hasonlítani az országokat aszerint, hogy a befektetők a portfoliójuk mekkora részét tartják aranyban?

V.Z.: Erre nem nagyon van statisztikánk, mivel az arany áru, és nem egy klasszikus pénzügyi szolgáltatás, ahol a pénzügyi felügyeletek egzakt adatokkal rendelkeznek. De azt kell mondanom, hogy Ausztriában nincs olyan középrétegű család, amelyik ne rendelkezne valamekkora aranytartalékkal. Magyarországon ez a tendencia csak az elmúlt években indult el, az elterjedtségében még bőven van lemaradásunk.

P.: A következő években mi lehet az optimális arány, amit fizikai aranyban kellene tartani?

V.Z.: Van egy szabály, amit általában mondanak a szakértők: normál konjunktúrában 10 százalék körüli nagyságrendet kellene képviselni a fizikai aranynak, ez válságban felmehet 20-30 százalékra. Azt gondolom, hogy ha Magyarországot vesszük alapul, mi kifejezetten a válság egyik nagy elszenvedője vagyunk, azok az emberek, akik 2009-ben vagy 2010-ben úgy döntöttek, hogy a vagyonuk egy részét fizikai aranyban kívánják befektetni, közelebb vannak a 20 százalékhoz, mint a 10-hez.

P.: Miért érdemes fizikai aranyat vásárolni?

V.Z.: Az aranyba fektető tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) és a fizikai arany között az a különbség, hogy az egyiket klasszikusan úgy hívják, hogy papírarany, a másikat pedig úgy, hogy fizikai arany. Van egy olyan mondás a szakmában, hogy ha valami nagy gáz lesz, akkor a végén mindenki azt kapja, amije van. Akinek papírja van, az papírt kap, akinek fizikai aranya, az fizikai aranyat. Ezen felül ETF-et vásárolni nyilván egy szolgáltatón keresztül lehet, márpedig ha a válság még jobban elmélyül, általában pont ezekkel a pénzügyi cégekkel van a legtöbb probléma. A befektető garantáltan sokkal nehezebben fog hozzájutni az ETF tulajdonában lévő fizikai vagyonhoz, mint ahhoz, ami a trezorban van. Ez egy nagy különbség. Jellemző módon aki ETF-et vesz, az a pénzét próbálja valahogy menteni és valahol pihentetni. Aki pedig fizikai aranyat vesz, az valóban aranytartalékot képez, és a vagyonát próbálja optimalizálni. A filozófia más. Máshogy gondolkodnak azok az emberek, akik aranyat vesznek, és máshogy azok, akik ETF-en keresztül veszek aranyat.

P.: Mik azok az érvek, amelyek miatt érdemes aranyat venni?

V.Z.: Egy barátom nagyon egyszerűen úgy fogalmazta meg, hogy „az aranynak nincs vezérigazgatója”. Ez nagyjából mindent elmond a történetről. 2011 végén, amikor mindenki nagy félelemmel, várakozással tekint 2012-re, a legfontosabb, hogy az arany egy olyan vagyonelem, amely kormányoktól, politikától, mi több: világgazdaságtól független. Természetesen az árát rövidtávon befolyásolják a spekulációs- és gazdasági folyamatok, de jellemző módon ezektől, illetve más pénzügyi terméktől függetlenül vagy jóval kevésbé függve mozog az arany ára. Kormányoktól, nemzetektől független világvalutáról van szó. Az arany nem inflálódik, hiszen tekintettel arra, hogy korlátozott mennyiségben van jelen – egyes becslések szerint 10-15 évi nemesfém van még a földben -, nem szabadon duplikálható. Az a legfontosabb, hogy ha fizikai aranyat vásárolok, valamilyen szinten függetleníteni tudom magamat a világgazdaság veszélyeztetettségétől. A mi ügyfeleink jellemzően hosszú távon gondolkodnak, 3-5 évben, de általában még hosszabb időtávban. Azt a biztonságot, amit a fizikai nemesfémek tudnak nyújtani, ma semmi más nem tudja nyújtani számukra.

P.: Lehet-e veszély, hogy a jegybankok újra nagy aranyeladásokba kezdenek, vagy a nagy aranybányák új fedezeti pozíciókat nyitnak és ez megtöri az aranyár lendületét?

V.Z.: A termelés jelentősen nem fog változni, attól tehát nem kell tartani, hogy egyik pillanatról a másikra a kétszeresére nő az arany kitermelése. A jegybankoknál pedig sokkal inkább fordított a tendencia, idén kb. 450 tonna volt az a mennyiség, amit a jegybankok felvásároltak, míg 2-3 évvel ezelőtt nettó eladók voltak. Két évvel ezelőtt kapott az IMF egyszeri engedélyt, hogy 400 tonna aranyat adjon el a világpiacon, a jegybankok ezt 3-4 lépésben felszívták. Attól tehát nem tartok, hogy a jegybankok megjelennének több száz vagy ezer tonna nemesfémmel a piacon. Sokkal inkább tartalékoló szerepbe helyezkednek az arany tekintetében. Ha bennünket, kisembereket nyomaszt az euró meg a dollár jövője, akkor a nagy közgazdászokat, akik egy országért vagy több államért felelősek, legalább annyira nyomasztja ez, és a biztonsági tartalékaikat ők sem akarják felélni.

P.: Most mi lehet az ajánlott stratégia? A nyári hónapokhoz képest jelentős esés történt, egyes elemzők szerint a következő 3 hónapban 1500 dollárig is csökkenhet az arany ára. A következő egy évben milyen mozgást várnak?

V.Z.: Azt gondolom, hogy az 1600 dollár egy jó belépési pont lehet. Ha egy összegben szeretnék vásárolni, és nem csak a válságtól való félelem-, vagy az euróval, illetve a forinttal kapcsolatos bizonytalanság mozgat, és úgy gondolkodom, hogy a biztosat választom, még ha lehet, hogy holnap olcsóbban is jutnék hozzá, akkor ez jó belépési pont. Ha valaki azt mondja, hogy fontos neki, hogy minél jobb belépési pontot találjon, annak egy feles-egyharmados beszállási pontnak lehet ez a szint ideális. Mi azt gondoljuk, hogy jövőre emelkedni fog az arany ára, azt nem tudjuk, hogy hol lesz a vége, de azt gondolom, hogy közelebb lesz a 2000-hez, mint az 1500-hoz az év végére.

P.: Mit érdemes szem előtt tartani a fizikai arany vásárlásnál?

V.Z.: Aki fizikai aranyban gondolkodik, annak elsősorban el kell döntenie, hogy miért vásárol fizikai aranyat. Ha csak spekuláció szempontjából, akkor nem feltétlenül ideális számára. Ha azt mondja, hogy a vagyona biztonságba helyezése, az értékállóság megőrzése céljából fektet aranyba, akkor el kell döntenie azt, hogy milyen közép- vagy hosszú távú stratégiában gondolkodik. A magyar sajtó nagyon intenzíven foglalkozik a nemesfémkérdéssel, talán a régióban Magyarországon a legjobb a tájékoztatás, ugyanakkor a cikkek nagy része kifejezetten befektetői, már-már spekulációs aspektusból közelíti meg a folyamatokat. Ez megzavarhatja a fizikai arany vásárlásában gondolkodókat. Tudni kell olvasni a sorok között, kialakítani egy hosszú távú stratégiát. Ha ma esik 3 százalékot az aranyár, abból kijöhet egy hangzatos cikk, de ez nem azt jelenti, hogy holnap ki kell tárazni az aranyat, mert nem ér semmit.

Forrás:portfolio.hu

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Fejtörő az öt karika jegyében
A korábbi nyári olimpiákhoz hasonlóan idén immár harmadszor invitálja olimpiai játékra a sportkedvelőket a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár. A kérdések a p…