A volt miniszterelnök Orbán Viktorhoz intézett kérdései az Audi beruházás
kapcsán nagyon is aktuálisak. Ugyanakkor ne feledjük, hogy többszöri
MSZP-Fidesz összeborulás miatt lehet ma is átláthatatlanul, háttéralkuk
nyomán, pontos hatástanulmányok nélkül dönteni nagyberuházások
létesítéséről, sokmilliárdos támogatásokról. Az LMP az egyetlen párt, amely
szembeszállt evvel a gyakorlattal.
Gyurcsány Ferenc, a sukorói telekcsere ügyében hivatali visszaéléssel
gyanúsított volt miniszterelnök az Audi beruházást lehetővé tevő állami
földeladás kapcsán 8 kérdést tett fel Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Kérdéseit, hogy ki és milyen információk birtokában döntött a
területvásárlás ügyében, mi is relevánsnak gondoljuk – az LMP volt az
egyetlen párt, amely többször próbált választ kapni hasonló kérdésekre az
Audi gyár bővítése kapcsán; többnyire eredménytelenül.
Gyurcsány Ferencnek persze nagyon is tudnia kell a választ arra, hogy
„milyen folyamat végén jutott el a kormány a beruházási döntés támogatásáig,
milyen tárgyalásokat folytatott, milyen vizsgálatok, elemzések támasztották
alá döntését”. Ugyanis az ő kormányának kezdeményezésére, és a Fidesz lelkes
támogatásával született meg az a kiemelt beruházási törvény, amely azóta is
lehetővé teszi, hogy a kormányok átláthatatlanul, az állampolgárok számára
ismeretlen háttéralkuk nyomán, pontos hatástanulmányok hiányában döntsenek
nagyberuházások létesítéséről, sokmilliárdos támogatások odaítéléséről. Az
önkényesen kiosztott kiemelt beruházási státusz következtében szűkül a
civilek részvétele és a hatósági kontroll az engedélyezés folyamatában, a
környezetvédelmi ellenőrzés és hatásvizsgálat ideje pedig lerövidül.
Az LMP számtalanszor elmondta, hogy károsnak tartja a kiemelt beruházási
törvényt, akár kaszinó, akár autógyár épül a segítségével. A párt
Parlamentbe jutása után rögtön kezdeményezte a törvény hatályon kívül
helyezését, amire a volt és a jelenlegi kormánypárt tagjai ritka nagy
egyetértésben szavaztak nemmel. Az LMP szeretné leszögezni, hogy Gyurcsány
és Orbán kormányának nem a színfalak mögötti földeladásokban és a
nagyberuházások kritikátlan támogatásában, illetve a független hatóságok
jogkörének korlátozásában kéne egymást lepipálnia. Sokkal inkább az
állampolgárok számára is átlátható, hatástanulmányok által megalapozott, a
hazai kis- és középvállalkozásoknak is egyenlő esélyt biztosító
gazdaságfejlesztésben kéne végre előrelépést tenni. Egyúttal szeretnénk
leszögezni, hogy szánalmasnak tartjuk, amikor az elmúlt húsz év politikai
elitje úgy gondolja: az egyik oldal szennyesét a másikéval lehet tisztára
mosni.
