Fogyasztó alapjogokat sért az EU a nyilvános konzultációk során– állítja Közép-Európai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Egyesület (KEFÉE). Az Európai Bizottság által meghirdetett nyilvános konzultációk az uniós polgárokat hivatottak aktívan bevonni az európai döntéshozatalba. Elméletileg. A gyakorlatban azonban a jogaival ebben a formában is élni kívánó állampolgár számos akadállyal szembesül. A jogszabályok és a szakpolitikák kidolgozása során a nyilvános konzultáció eszköze lehetőséget nyújt az Európai Bizottság számára az érintett felek és az állampolgárok véleményének kikérésére, ami által az állampolgárok is tevékenyen részt vehetnek a gyakran távolinak tűnő és útvesztőkkel teli uniós döntéshozatalban. Az Európai Bizottság gyakran él is a nyilvános konzultáció lehetőségével; 2010-ben mindezidáig 89 konzultációt zártak le, további 33 pedig jelenleg is várja az állampolgárok véleményeit. Az állampolgárok ennek ellenére korántsem olyan aktívak, mint a Bizottság: egy-egy konzultációra átlagosan mintegy 300-400 beadvány érkezik. Feltűnő kivételt képez az alacsony részvételi arány alól a dohánytermékekről szóló irányelv (TPD) lehetséges felülvizsgálatáról szóló anyag, melynek kapcsán a számos, állampolgárok elé gördített akadály ellenére rekordszámú, mintegy 50 000 beadvány érkezett a határidő lejárta előtti hétig. A kimagasló érdeklődés feltehetően annak köszönhető, hogy az unió felnőtt lakosságának mintegy 30%- dohányzik, illetve a passzív dohányzáson keresztül közvetve az összes EU állampolgárt is érinti a kérdés. A Közép-Európai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Egyesület szakértői szerint azonban a konzultációk beadási aránya sokszorosára lenne növelhető, ha az Európai Unió mentesítené a konzultációkat a technikai akadályoktól, nem tévesztené szem elől az alapvető fogyasztói jogokat, illetve szélesebb körben kommunikálná a konzultációkban való részvétel lehetőségét.
A nyilvános konzultációkkal ugyanis Dr. Naár Zoltán, a Közép-európai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Egyesület alelnöke szerint gyakran még az EGK Tanácsa által deklarált 5 fogyasztói alapjogot – a jogot az egészség és biztonság védelmére, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmére, a kárigény érvényesítésére, az információhoz és oktatáshoz, illetve a jogot a meghallgattatáshoz – is megsértik. A konzultációk legszembetűnőbb formai hiányossága, hogy azok sokszor csak angol nyelven vannak meghirdetve; a jelenleg is futó 33 konzultációból például mindössze 12 érhető el az Európai Unió összes hivatalos nyelvén, köztük magyar nyelven is. Azon konzultációs anyagoknak, amelyek jellegüknél fogva csak bizonyos szakterületek képviselői számára relevánsak, valóban nem szükséges az Unió minden hivatalos nyelvén megjelenniük. Azonban számos jelenleg is nyitott konzultáció – mint például az „Európa Kulturális Fővárosa” kezdeményezés jövőjéről, az általános forgalmi adózás jövőjéről, vagy éppen a dohánytermékekről szóló irányelv lehetséges felülvizsgálatáról szóló anyag –valamennyi állampolgár számára fontos kérdéseket vet fel, mégis csak angol nyelven érhető el, ezzel megfosztva a magyarok többségét is a véleménynyilvánítás lehetőségétől, és sértve a fogyasztók információhoz való jogát.
Az a technikai megoldás, amelynek értelmében a véleménynyilvánítás csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a konzultáció minden kérdésében állást foglalnak Dr. Naár Zoltán szerint egy másik alapvető fogyasztói jogot, a meghallgatás jogát sérti. A dohánytermékekről szóló irányelv lehetséges felülvizsgálatáról szóló dokumentumban például 14 különböző téma van 6 kérdésbe sűrítve, számos önállóan kezelendő kérdés pedig egy kérdéskör alá csoportosítva. „A konzultációban igen nehéz bizonyos felvetéseket támogatni a hozzá csoportosított egyéb kérdéskörök támogatása nélkül. Gyakorlatilag válaszadási csomagokat kapnak a konzultációt beküldeni kívánó állampolgárok, megfosztva őket számos racionális választás lehetőségétől.”
A konzultációk tartalmát illetően a KEFÉE szakértői szerint gyakran előfordul, hogy az Európai Unió hatáskörén kívül esik némely, a nyilvános konzultációban felvázolt intézkedés törvénybe iktatása. „Sajnálatos módon a konzultációkban javasolt intézkedések nem mindig felelnek meg az EU-s szerződésekben felállított szubszidiaritás és arányosság alapelveinek sem, ami viszont megkérdőjelezi a nyilvános konzultációk hatékonyságát és törvényességét is ” – fejtette ki Dr. Kiss Attila, a KEFÉE ügyvezető elnöke. Sőt, tapasztalatai alapján az sem ritka eset, hogy a konzultáció részrehajlóan, a konzultációt meghirdető szakbizottság érdekeit közvetítve kerül az állampolgárok elé.
A Közép-Európai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Egyesület összegzése szerint bár értékelendő az állampolgárok uniós döntéshozatalba való bevonására irányuló törekvés, a fogyasztói jogokat tiszteletben tartó, gördülékeny kommunikációt illetően még Brüsszelben is számos kivetnivaló akad. Erre kíván részleges megoldást nyújtani a KEFÉE, mely ezentúl folyamatosan figyeli majd a konzultációkat és igyekszik tájékoztatni mind a fogyasztókat, mind a szervezeteket azokról a folyamatokról, amelyek a TPD-hez hasonlóan befolyásolhatják az EU összes állampolgárának a mindennapjait.
Tuza-Eged Nárcisz
