2024. 08. 17. szombat

Jácint
1 EUR 396 HUF
1 GBP 465 HUF

Kiszolgáltatottság vagy gazdasági rendszerváltás?

Engedjék meg, hogy idézzek néhány hírt az elmúlt hetekből.

–          Június elején a Sony támogatásainak lejártával bejelentette: termelését Gödöllőről a Távol-Keletre helyezi át. A gyárbezárás 540 embert érint.

–          Szintén június elején, a szakszervezeti vezetők munkájának rendszeres akadályozása miatt nevetséges egymillió forintra bírságolta a Hankookot a  Munkavédelmi Főfelügyelőség.

–          Végül pár napja a Flextronics bejelentette, bezárja móri telephelyét. A termelés egy részét Kínába viszik. 337 munkahely szűnik meg.

A kibontakozó kép egyértelmű és lesújtó: a magyar gazdaság rendkívül mértékben kiszolgáltatott.

Kiszolgáltatottak a munkavállalók, akiket a cégek szakszervezet ellenes fellépései másodrangú állampolgári létbe taszítanak. Kiszolgáltatottak ugyanakkor a hazai kis- és közepes vállalkozások is, akik töredékét kapják a nemzetközi nagyvállalatoknak adott támogatásoknak.

Ma már világosan látszik: az olcsó, elhanyagolt és elnyomott munkaerőre építő, lefelé tartó versenyképességi licit nem jött be: hiába adunk aránytalan, és a hazai kkv-kal szemben igazságtalanul diszkriminatív támogatásokat a multinacionális vállalatoknak, azok az első adandó alkalommal továbbállnak. Ezzel a helyzettel kell tehát szembenéznie a kormánynak.

Az Orbán Viktor által bejelentett 29 pontos akcióterv sajnos a múlt hibás szemléletnek – ahogy Mesterházy Attila is elismerte – a Bajnai-kormány gazdasági programjának folytatását jelenti: alacsony, a különbségeket növelő egykulcsos adóval kívánja a gazdaságot élénkíteni és a tőkét idecsalogatni.

Az egykulcsos adó a belföldi reálkereslet csökkenését hozza, viszont növeli a luxuscikkek iránti keresletet. Pedig a kormány jól tudja, hogy a kkv-k gyengesége részben a gyenge belföldi kereslet eredménye. A kormány tulajdonképpen azt mondja, újabb luxusterepjárók, yachtok és plazmatévék vásárlásával bővíthető a magyar gazdaság.

Elnézve a hazai luxusterepjáró, yacht és plazmatévé ipar fejlettségét, valamint az ezek iránt megnyilvánuló széles társadalmi igényt, nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy észrevegyük: hiba van a logikában, a kormány az importot fogja fokozni.

Sajnos úgy tűnik, a kormány rossz helyről – a magyar szocialistáktól és a szlovák jobboldaltól – merít inspirációt. A szocialistákat megelőzve 2003-ban a szlovák Dzurinda kormány 19százalékos egykulcsos adót vezetett be. Ez a modell az alacsony adókra alapozott gazdasági siker szinonimájává lett, vonatkoztatási pont, a Fidesz, az SZDSZ és a szocialisták leglátványosabb nemzeti összeborulásának apropója.

Érdemes azonban látni, hogy a Szlovákiába bezúduló tőkét és növekedést nem az adócsökkentés okozta, ezek már az adócsökkentés előtt megindultak, sőt, a tőkebeáramlás az adócsökkentés után némileg meg is torpant. Érdemes a kormánynak felírnia azt is, hogy a szlovák reform nem járt a foglalkoztatás bővülésével. A szlovák foglalkoztatás a Dzurinda korszak végén sem érte el a Meciar által hagyományozott szintet.  

A legsúlyosabb következménye a modellnek azonban az állam fokozatos leépülése lett. Az újraelosztás szintje a GDP-hez mérten az 1998-as 37 százalékról 2006-ra 30 százalékra csökkent. Érdemes egy kört tenni a szlovák utakon, ellátogatni a szlovák iskolákba és egyetemekre, hogy megértsük ez mit is jelent.

Sajnos gazdasági rendszerváltás helyett egyelőre nincs más nekünk, mint a korábbi trendek és a rossz nemzetközi gyakorlatok átvétele. Csehországtól a szlovák jobboldalon át a Fideszig neokonzervatív gazdaságpolitikában lelnek magukra a térség jobboldali pártjai. E pártok közös nevezője az adócsökkentés, ezen keresztül a gazdagabbak támogatása, valamint a büntető, esélymegvonó és minimális állam. Az önmagát baloldalinak mondó szlovák Smer ugyanúgy nem tudott alternatívát kínálni, mint a neoliberális harmadik út káoszába és korruptságába belebukott magyar álbaloldal, miközben a Jobbik továbbra is radikálisan keresi, hol is a helye az adóreformnak a nemzeti radikalizmusban.

Tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormány! A helyzet az, hogy választani kell. Egyik oldalon van az olcsó bérre és alacsony adóra épülő versenyképesség, ahol a kirekesztettségre a választ elnyomó szociál- és büntetőpolitika adja, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottsága kormányprogram rangjára emelkedik. A másik oldalon van a jól képzett, jól fizetett, magas hozzáadott értékű versenyképesség, ahol a kirekesztettségre a befogadás a válasz, ahol a munkavállalók és helyi kis és közepes vállalkozások kiszolgáltatottságát egyszerre száműzzük. Sajnos az első lépések azt mutatják, a kormány nem ezt az utat választotta, ám továbbra is bízom benne, hogy felismerik a helyes irányt.

Most még megtehetik, holnap egy leépített állammal már nem. Pedig ez a jövő Magyarországához méltó fenntartható fejlődés záloga.

Tisztelt képviselőtársaim: gazdasági rendszerváltást ajánlok önöknek kiszolgáltatottság helyett.

Scheiring Gábor
Az LMP országgyűlési képviselője

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

127554
Ilyen zseniális ötletekről pitchelnek majd a fiatalok a kezdő vállalkozóknak szóló verseny döntőjében Még hogy nem vállalkozó kedvűek a magyar fiatal…

További cikkek