2025. 05. 11. vasárnap

Ferenc

1 EUR 405 HUF
1 GBP 478 HUF
Kezdőlap » Technika » Hogyan válhat az orvosi publikációk barátjává a mesterséges intelligencia?
royal_magazin_PNG

Hogyan válhat az orvosi publikációk barátjává a mesterséges intelligencia?

Alkalmazhatók a mesterséges intelligencia (AI) biztosította nyelvi modellek tudományos cikkek írásához és lektorálásához – olvasható az Orvosi Folyóiratok Szerkesztőinek Nemzetközi Bizottsága (International Committee of Medical Journal Editors – ICMJE) új ajánlásában.

Az iránymutatásban azonban az is olvasható, hogy ezeket az eszközöket nem szabad a tanulmányokban szerzőként feltüntetni, emellett a publikációk szerzőinek jelezniük kell, milyen módon használták a mesterséges intelligenciával támogatott technológiákat. Bizonyítani kell tudni azt is, hogy a cikkekben nincs plágium, beleértve az AI által előállított szöveget és képeket, az összes idézett anyag megfelelő feltüntetésével.

A szakértők az AI nyelvi modellek melletti érvnek tekintik azt is, hogy csökkenthetik a tudományos publikálásban tapasztalható nyelvi egyenlőtlenségeket. A kutatási eredmények többségét angol nyelven publikálják, a mesterséges intelligencia felelősségteljes használata méltányos lehet azok számára, akiknek nem az angol az anyanyelvük. Akiknek adott esetben a kézirat elkészítésekor sok időt kell tölteniük a helyes mondatszerkezetek kidolgozásával, a nyelvtannal és a nyelvhelyességgel, ahelyett, hogy a tényleges tartalomra összpontosíthatnának.

Az AI alkalmazását ugyanakkor fenntartásokkal kell kezelni, mert hajlamos hibákat is elkövetni – jegyezte meg Casey Greene, PhD, a Coloradói Egyetem orvosi karának (Aurora, Colorado) bioinformatika professzora. Ám szerinte is kétségkívül segíthet az írásban, az adatok elemzésében. Green azt javasolja, hogy ha a szerzők AI-eszközt használnak munkájuk átdolgozásához, akkor a cikk szerzői mellékeljék annak AI-átdolgozás előtti változatát is a kézirat leadásakor.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia eszközei már itt vannak, használatuk előnyös, csak meg kell tanulni megfelelően és tisztességesen alkalmazni őket.

 

Tegyünk sokat egészséges alvásunkért és fájdalomtűrő képességünk növeléséért!

A rendszeres, egészséges alvási rend fenntartása segíthet a korai halálozás elleni védekezésben! A rendszeres testmozgás pedig fokozhatja fájdalomtűrési képességünket!

Egyre több kutatás foglalkozik azzal, miként hat életvezetésünk, életmódunk egészségi állapotunkra, közérzetünkre. Két legutóbbi vizsgálat közül az egyik „papírforma”, a másik meglepő eredményt hozott.

„Ha a nyolcórás alvás egy tabletta lenne, akkor a teljes adag rendszeres szedése igen előnyös lenne” – fogalmazott közleményében a legújabb alváskutatást vezető Joon Chung, PhD, a Harvard Medical School munkatársa. Az eredményeket az Associated Professional Sleep Societies indianapolisi Sleep 2023 rendezvényén ismertették ez év júniusában.

Tanulmányukban 1759 felnőtt adatait felhasználva becsülték meg az alvási időtartam és a halálozás kapcsolatát. Az alvás rendszerességét és időtartamát hétnapos adatok alapján osztályozták. A felnőtteket a „rendszeresen optimális” alvók (1015 személy) és a „rendszertelenül, elégtelen” alvók (744 ember) kategóriájába sorolták. A 7 éves követési idő alatt 176 személy halt meg. A rendszeresen optimális alvók csoportjában 39 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási kockázat, mint a rendszertelenül, elégtelen alvással élők csoportjában.

„Egyre több a bizonyíték arra, hogy a szabálytalan alvás meglehetősen széleskörű egészségkárosodással, azon belül is leginkább kardiometabolikus betegségekkel, elhízással és szív- és érrendszeri betegségekkel jár” – egészítette ki a közleményt Joon Chung a Medscape Medical News online kiadványnak.

A rendszeres testmozgás növeli a fájdalomtűrő képességet – állapítják meg egy másik friss kutatásban, mely olyan újabb összefüggés, ami hatással lehet a krónikus fájdalmakkal élőkre is. Egy több mint tízezer felnőtt bevonásával végzett nagyszabású vizsgálat során mérték a fájdalomtűrést egy teszt segítségével: ennek során a résztvevők az elviselhető leghosszabb ideig merítették kezüket jeges vízbe. A hét–nyolc éven át tartó követési időszak alatt kiderült, hogy azok, akik rendszeresen erőteljes fizikai aktivitást végeztek, magas fájdalomtűrésről számoltak be, de még a könnyű testmozgás is nagyobb fájdalomtűrő képesség kialakulásával járt együtt.

 

Megbízhatóbb az agyvérzés felismerésében a mesterséges intelligencia a segélyhívás során

Egy mesterséges intelligencia (AI) segítségével működő eszköz felülmúlta a segélyhívásokat fogadó diszpécsereket a stroke-os betegek felismerésében – derül ki egy új tanulmányból. Az AI-eszköz több stroke beteget azonosított helyesen – mondatfűzésük, szóhasználatuk alapján – mint az ügyeletben lévő híváskezelők, és magasabb pozitív prediktív (előre jelző) értékkel is rendelkezett, ami a ténylegesen pozitívnak bizonyuló esetek arányát jelenti. A kutatási eredményekről nemrégiben számolt be a Németországban megrendezett European Stroke Organisation Conference (ESOC) 2023 konferencián dr. Jonathan Wenstrup, a tanulmány társszerzője, a Koppenhágai Egyetem Herlev és Gentofte Kórház sürgősségi részlegének munkatársa.

Az AI-eszköz betanítása a 2015 és 2020 közötti 1,5 millió segélyhívás hangfelvételeinek elemzésén alapult, melyek közül 7370 bizonyult agyvérzéses esetnek. Ezt követően a modellt a 2021-ben beérkezett 344 ezer hívás adatain tesztelték le, melyek között 750 stroke fordult elő. Az AI modell az agyvérzéses emberek 63 százalékát azonosította helyesen, ami jobb eredmény, mint a segélyhívásokat fogadó embereké, akik az esetek 52,7 százalékát ismerték fel. Az AI-eszköznek jobb volt a pozitív előrejelző értéke is: 24,9 százalék, míg a diszpécsereké mindössze 17,1 százalék.

Dr. Jonathan Wenstrup magyarázatában kifejtette: segélyhíváskor sok stroke-os eset marad felderítetlenül, mely a kezelés késedelmes megkezdéséhez vezet, ami potenciálisan életveszélyes következményekkel járhat a betegek számára. Hozzáfűzte, hogy a következő lépés az AI élesben, valós hívási körülmények közötti kipróbálása lesz, mely a képességek további fejlesztésével, az átírási lépés kihagyásával, közvetlenül a hívás hanganyagának elemzéséből von majd le következtetéseket. „A tanulmány ígéretes eredményei alapján azonban már most egyértelmű, hogy az ehhez hasonló technológiák képesek teljesen átalakítani a stroke diagnózisát és ellátását” – fogalmazott a tanulmány társszerzője.

 

A bél–agy tengely jelentősége a depressziós tünetek csökkentésében, valamint az Alzheimer-kór korai felismerésében

 

A probiotikus kiegészítők csökkentik a súlyos depresszióban szenvedő betegek tüneteit – derül ki egy randomizált, placebokontrollált kutatás eredményeiből. Az antidepresszánsokra kevéssé reagáló betegek nyolchetes vizsgálati időszakának végére azok a résztvevők, akik probiotikumot kaptak, jobb eredményeket értek el szorongásuk és a depressziójuk mérésekor, mint a placebó csoport. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék: probiotikumokkal javítva a bélrendszer egészségi állapotát, lehet-e segíteni a mentális egészségi állapotot is – fogalmazott a Medscape Medical News kiadványnak a vizsgálatot végző Viktoriya Nikolova, PhD, a londoni King’s College Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetének munkatársa.

„E vizsgálat kiegészíti azokat a jelentős bizonyítékokat, amelyek szerint az ételek megválogatása hatással van a depresszió kimenetelére – fogalmazott ugyanitt dr. Drew Ramsey a táplálkozás-pszichiátria klinikai professzora, hozzátéve: erjesztett élelmiszerek fogyasztása is ajánlható, mivel azok bizonyítottan javítják a mikrobiom (az emberi testben élő mikrobák) sokféleségét, és csökkentik a gyulladásos markereket.

Az Alzheimer-kór (AD) tünetszegény, preklinikai stádiumában szenvedők bélbaktériumainak összetétele eltér az egészséges emberekétől – ezt már egy másik, 2023 június közepén publikált tanulmányban állítják amerikai kutatók. Az eredmények megnyitják annak lehetőségét, hogy a bélmikrobiom elemzésével azonosítani lehessen a demencia szempontjából magasabb kockázatú embereket, és preventív mikrobiom-módosító kezeléseket lehessen tervezni a szellemi hanyatlás megelőzésére. A vizsgálatokat vezető Gautam Dantas, PhD, a St. Louis-i Washington University School of Medicine munkatársa felhívja a figyelmet: „Lehet, hogy a bélmikrobiom változásai csak az agyban bekövetkező kóros elváltozások kiolvasott információi. A másik lehetőség az, hogy a bélmikrobiom járul hozzá az Alzheimer-kórhoz; ebben az esetben a bélmikrobiom megváltoztatása probiotikumokkal vagy székletátvitellel, segíthet megváltoztatni a betegség lefolyását.”

Bármi is a valóság, a mostani eredmények arra utalnak, hogy a székletben található markerek hozzájárulhatnak az AD korai szűréséhez. Vagyis idővel elég lehet egy székletmintát adni ahhoz, hogy kiderüljön: fennáll-e a mintaadónál az Alzheimer-kór kialakulásának fokozott kockázata.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

NAV: Egy kulcs kálváriája
Zárjegy nélküli cigaretta, csaknem húsz kilogramm fogyasztási dohány és ismeretlen eredetű alkohol került elő egy vendéglátóhely zárt ajtója mögül. Az…

Facebook

Időjárás

Hirdetés

Karikatúra

furesz

Legolvasottabb

Hirdetés

Nap vicce

– Hogy hívják a mexikói rigót?
– ???
– Rodrigó!

Forrás: napivicc.hu

Hirdetés
Hirdetés

Horoszkóp

Hirdetés
Hirdetés
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, mint amikor felismerik Önt, ha visszatér a webhelyünkre, és segítenek nekünk annak megismerésében, hogy melyek a webhelyünk látogatóink számára leghasznosabb részei. Köszönjük, ha lehetővé teszi számunkra ezen cookie-k használatát!