Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a nők helyzete a színházi szakmában, ma is akadnak kihívások, amelyekkel a színésznőknek meg kell küzdeniük. Kovács Gyopár és Peller Anna most elárulták, hogyan változott a szakmához való hozzáállásuk, mit jelent számukra a siker, és milyen nehézségekkel jár a színészi hivatás és a magánélet összeegyeztetése.
„Igazából az mindig állandó volt az életemben, hogy én imádtam produkálni magamat és imádtam a figyelem középpontjában lenni otthon… Szerencsére a szüleim nagyon nagy teret adtak ebben a dologban, mert hagyták, hogy kibontakozzon magától. Apukám volt az, aki inkább mindig is azt vallotta, hogy kislányom, inkább keress magadnak egy normális szakmát” – idézi fel pályaválasztása kapcsán Kovács Gyopár az nlc 25 éves születésnapjára készült podcast-sorozat, a MásKor friss epizódjában. Peller Anna is hasonló intelmet kapott édesapjától: „Hároméves voltam, amikor ültem a kis széken a nagyszüleim házában és mondtam, hogy én színésznő leszek… Imádtam hallatni a hangomat, és nekem is édesapám mondta, hogy azért kicsikém kell ehhez egy normális szakma is” – meséli a színésznő.
A nők helyzete ugyan sokat javult a színészszakmában, az egyenlő bánásmód azonban még mindig nem magától értetődő. „Szerintem még mindig van ezzel probléma, sokkal jobb, mint 50 éve, de még mindig vannak olyan kollégák, akik hajlamosak a nőket kicsit háttérbe szorítani vagy másképp kezelni. Az, hogy te nő vagy, még lehet hátrány” – fogalmaz Peller Anna. Kovács Gyopár a színpadon is tapasztalja a különbségeket. „Ha egy férfi partner áll velem szemben a színpadon, azt érzem, hogy én csak az ő partnere vagyok. Valahogy úgy érzem, hogy én vagyok az ő partnere, és nem fordítva.”
A beszélgetésben a színészi pálya személyes kihívásai is szóba kerülnek, az anyaságtól kezdve egészen az öregedésig és a szereplehetőségek változásáig. Peller Anna egy évet töltött otthon gyermeke születése után, a visszatérés pedig nem volt könnyű számára. „33 évesen szültem, rettegtem, hogy mit fognak szólni a színházban… Amikor fölhívtak engem a színházból egy év elteltével, hogy Annácska, lenne itt egy főszerep, akkor én nagyon bepánikoltam… Nekem nagyon nehéz volt elkezdeni próbálni” – vallja be, majd hozzáteszi, hogy „nagyon jó dolog a színház, de a gyerek fölötte van.”
A két színésznő a jövőről és a színház szerepéről is megosztotta gondolatait. Kovács Gyopár szerint a mesterséges intelligencia sem tudja helyettesíteni a színház által nyújtott valódi emberi élményt. „A színház az egyik olyan dolog, amit nem lesz majd lehetséges helyettesíteni. Ez megismételhetetlen, ez minden este más… Az emberek éheznek erre az igaziságra, amit a színház ad” – mondja. Peller Anna pedig bízik abban, hogy a színház mindig megmarad: „Elég sok évszázadon átívelt már. A színház mindig volt, és én is abban bízom, hogy mindig lesz. Arra kíváncsi leszek, hogy hova fejlődik.”
Az nlc 25 éves születésnapját ünneplő podcast-sorozatban Kovács Gyopár és Peller Anna a női lét és a színészi hivatás összefüggéseiről, a szakmai érvényesülésről és a személyes boldogság fontosságáról is őszintén beszélgetnek.
Az nlc 25 évét ünneplő podcast-sorozat második epizódja az alábbi linken tekinthető meg:
