2026. szeptember 27-től egységes uniós tájékoztató segíti a fogyasztókat abban, hogy tisztábban lássák, milyen jogaik vannak hibás termék esetén. Szigorodó szabályok segítik a javítást és a garanciális feltételek összehasonlíthatóságát, amivel a hazai kereskedők nyerhetnek az olcsó kínai platformokkal szemben.
És hogy mikor kell a szavatossággal foglalkozni? Amikor egy hetekkel korábban vásárolt kávéfőző hirtelen felmondja a szolgálatot, vagy néhány hónap múlva leválik a futócipő talpa. Ilyenkor eddig gyakran hosszasan kellett keresni a webáruházban, hogy milyen jogok illetik meg a vásárlót, kihez fordulhat. Az eltérő kereskedői gyakorlat miatt az is előfordulhatott, hogy ugyanazért a hibáért egyik helyen visszaadták a pénzt, máshol kicserélték újra, a harmadiknál pedig javítottak.
Szeptember 27-től azonban ennek vége: az Európai Unióban új, egységes szabályok segítik a fogyasztókat. A boltokban és a webáruházakban egyaránt be kell mutatni a kellékszavatosság szabályait. Emellett egységes matricán kell bemutatni az önkéntesen vállalt garancia fő feltételeit – mondta Kulcsár István Róbert, a Shoprenter társalapítója és vezető tanácsadója.
Garancia, szavatosság és jótállás – mit érdemes tudni?
A mindennapokban többnyire a garancia szót használjuk, ha elromlik egy termék, és cserélni szeretnénk. Pedig a jótállás és a szavatosság szabályai határozzák meg, hogy a vásárlók milyen feltételekkel és meddig kérhetnek javítást vagy cserét.
Az EU-ban a fogyasztókat legalább két évig illeti meg a jogszabályi garancia a termékek megfelelőségére. Ha a termék nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, a fogyasztó – a feltételektől függően – javítást vagy cserét, bizonyos esetekben pedig árleszállítást vagy a vételár visszatérítését kérheti.
„Például, ha nem kapcsol be az okosóra kijelzője, akkor egyértelműen olyan gyártási hibáról van szó, amit a kereskedőnek javítani vagy cserélni kell. Az új uniós előírások alapján a kereskedőknek erről kell egységes tájékoztatókat elhelyezniük üzleteikben és honlapjukon szeptember 27. óta” – mondta Kulcsár István Róbert.
A webshopok többségénél ez jellemzően nem igényel komolyabb fejlesztést: az olyan webáruházmotorokban, mint a Shoprenter, a meglévő funkciókkal könnyen beállítható, hogy a kötelező tájékoztató a megfelelő helyen jelenjen meg.
Fontos azonban, hogy csak a minimumszabályok egységesek az egész EU-ban, az egyes tagországok hozhatnak ennél szigorúbb szabályokat is.
Önkéntes többlet – átláthatóbban
A jótállás ettől különálló jogintézmény: lehet jogszabályon alapuló kötelező jótállás, illetve a gyártó vagy a kereskedő önkéntes vállalása. A magyar szabályok bizonyos tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást írnak elő.
A jótállásra vonatkozó önkéntes vállalás fontos versenyszempont, jó példa erre a személyautók piaca, ahol a kötelező három éven túl akár tíz évet is vállalnak a gyártók, de a kereskedők is adhatnak kiegészítő szolgáltatásokat. Az ilyen többletvállalásokat pedig az új uniós szabályok alapján már könnyebb összehasonlítani.
A GARAN-címke használata azonban nem mindig kötelező: akkor kell feltüntetni, ha a gyártó a teljes termékre, a fogyasztó számára külön díj nélkül, két évnél hosszabb időre tartóssági garanciát vállal. A címke könnyebbé teszi annak felismerését, hogy a gyártó a jogszabályi garancián túl milyen időtartamú tartóssági garanciát vállal. Az egységes tájékoztatási rendszer megkönnyíti az eligazodást, a többletszolgáltatást vállaló gyártók, kereskedők is láthatóbbá válnak.
A javításhoz való jog is erősödik
A garanciális tájékoztatás mellett 2026-ban egy másik fontos változás is életbe lépett: július 31-től alkalmazni kell az EU javításhoz való jogot erősítő szabályozását is. A javítási irányelv célja, hogy a még javítható termékeknél a fogyasztók könnyebben választhassák a javítást a kidobás helyett.
A szabályozás számos új kötelezettséget ró a gyártókra: bizonyos javítható termékeknél biztosítaniuk kell a javítást, valamint a szükséges információkat és alkatrészeket. A rendszer egyik fontos eleme, hogy ha a fogyasztó a jogszabályi szavatosság időszakában a csere helyett a javítást választja, ennek időtartama legalább további 12 hónappal meghosszabbodik. A javításhoz való jog ugyanakkor nem jelent minden termékre javítási kötelezettséget.
Kihívás és lehetőség a hazai webshopoknak
„Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok a határon átnyúló, EU-s fogyasztókat célzó értékesítésekre is kiterjedhetnek, így a nem uniós szereplőknek is alkalmazkodniuk kell az európai előírásokhoz. Ez különösen azoknak a kínai platformoknak jelenthet kihívást, amelyek eddig elsősorban az alacsony árra és a közvetlen, határon átnyúló értékesítésre építettek” – mutat rá Kulcsár István Róbert.
Mivel láthatóbbá válnak a garanciális feltételek, az ár mellett a szolgáltatás, a szervizháttér és az elérhetőség is fontosabbá válhat. Az egységes tájékoztató önmagában nem garantálja, hogy egy kereskedőnek minden esetben helyi szervize vagy visszaküldési pontja lesz. Ugyanakkor a fogyasztók számára egyértelműbbé teszi, hogy milyen jogi védelem illeti meg őket, és kihez fordulhatnak probléma esetén.
A javításhoz való jog megerősítése az Európán kívülről értékesítő vállalkozások számára is növelheti a javítás, az alkatrészellátás és az ügyfélszolgálat megszervezésének költségeit. Ezek a szigorítások ráadásul egybeesnek a kis értékű csomagokra vonatkozó vám bevezetésével, így egyszerre több hatás miatt csökkenhet az ázsiai konkurencia versenyelőnye.
„Mindez lehetőséget teremthet a magyar és európai kereskedőknek is: ha a vásárlási döntésekben a korábbinál nagyobb szerepet kap a megbízható ügyfélszolgálat, a könnyen elérhető szerviz, a gyors csere és a kiszámítható ügyintézés, akkor a helyi jelenléttel rendelkező kereskedők versenyelőnye is erősödhet” – mondta el a Shoprenter vezető tanácsadója.
