A Siemens Zrt. és az UNIside közös kutatása feltárja a mesterséges intelligencia szerepét a magyar egyetemisták tanulmányaiban és mindennapjaiban.
A kutatás szerint a magyar egyetemisták körében valóságos MI-láz tombol: a válaszadók 75,3 százaléka hetente, de inkább napi több alkalommal veszi igénybe az MI-eszközöket. Ez a szám jóval magasabb, mint a már munkahellyel rendelkezők körében: a Gallup 2026 májusában készített felmérése alapján a munkavállalók nagyjából fele használ MI-eszközöket, de csak 15 százalékuk veszi igénybe a mesterséges intelligenciát naponta.
A hallgatók döntő többsége önerőből, informálisan sajátítja el a tudást. Mindössze 3,6 százalékuk vett részt szervezett, MI-témájú egyetemi órán. Ez azt is jelentheti, hogy az intézmények lemaradásban vannak a hallgatói igényekhez képest, miközben a felsőoktatásban tanulók már rég belevetették magukat a mesterséges intelligencia világába.
A kutatás során az MI-eszközökben való jártasságukról is kérdezték őket: 41,7 százalékuk „készségszinten” használja, 10,5 százalékuk pedig már profinak, „számtalan promptot író felhasználónak” tartja magát.
Bár tömegesen használják, a hallgatók kritikusan viszonyulnak az MI által generált információkhoz. Egy 10-es skálán, ahol az 1 a teljes bizalmatlanság, a 10 pedig az ellenőrzés nélküli elfogadás, az átlag mindössze 4,5 pont volt, ami azt jelenti, hogy a hallgatók többsége nem fogadja el vakon az MI válaszait; fenntartásokkal kezelik az MI által adott információkat, és visszaellenőrzik a válaszokat.
Emellett a kutatás szerint a bizalom a használat gyakoriságával nő. Aki kevésbé jártasnak vallotta magát az MI-eszközök használatában, mindössze átlagosan 3-ast adott a bizalmi skálán, míg akik többet használják e megoldásokat, azoknál 5-re jön ki a szám. Ez még mindig nem azt mutatja, hogy a hallgatók MI-generált beadandókkal teljesítenék az egyetemi tanulmányaikat.
Mire jó az MI az egyetemen?
A megkérdezettek túlnyomó része két területen találja hasznosnak az MI-t:
- Szövegírásban, ahol egy 10-es skálán 7,9-et,
- és összefoglalók készítésében, ahol 7,6-ot kapott az MI.
A mesterséges intelligencia emellett még a forráskutatásban és a szövegírásban spórolja meg a legtöbb időt a hallgatóknak. Azonban nem minden területen tündököl az MI: kódírásban (4,7/10) és az MI-vel kapcsolatos beszélgetések slágereként számontartott kép- és videógenerálásban (5,4/10) tartják a legkevésbé hatékonynak.
Ezen a területen jön elő a legjobban az egyes szakok közötti különbség: a műszaki és informatikai hallgatók sokkal hasznosabbnak találják a kódírást (informatikusok: 7,1; műszakisok: 5,5), mint például a humán szakosok (3,7), míg a szövegírás és -fordítás a gazdasági és társadalomtudományi képzéseken a legfontosabb.
Az egyetemek egyelőre le vannak maradva
A kutatásban arról is kérdezték a hallgatókat, hogy mennyire tartják fairnek a saját egyetemeik és oktatóik hozzáállását az MI használatához. Egy négyfokú skálán 3,3-at kapott az egyetemek MI-szabályzata, ami meglepően pozitív, míg az oktatók engedékenysége 10-ből 5,8-at kapott.
Azonban itt is van egy érdekes különbség: a műszaki és informatikai hallgatók kritikusabbak az intézményeik szabályozásával szemben, valamint szigorúbbnak látják a tanáraik hozzáállását is. Annak ellenére, hogy ők is ugyanolyan intenzíven használják az MI-t, mint más szakok hallgatói.
Ha a diákoknak kérdésük merül fel az MI-vel kapcsolatban, akkor sem az egyetemi forrásokhoz fordulnak, hanem inkább autodidakta módon próbálják megoldani a problémát. A kutatást kitöltők között így oszlik meg az információszerzés
- Internet: 74,5 százalék
- Maga az MI-eszköz: 37,9 százalék
- Szakirodalom: 29,3 százalék
- Egyetemi oktató: 26,8 százalék
- Ismerősök/csoporttársak: 24,8 százalék / 22,9 százalék
- Szülők: 5,0 százalék
Látható, hogy az oktatók nem az elsődleges forrásai az MI-vel kapcsolatos információnak, hanem csak egy a sok lehetőség közül.
A megkérdezett egyetemi vezetők és szakértők beszámolói szerint a technológia tudatos használatára, nem pedig annak tiltására helyezik a hangsúlyt, és rugalmas kereteket alakítanak ki az intézményekben. Az MI használata alapvetően megengedett lehet a tanulásban, kutatásban és más munkafolyamatokban, ha azt az adott oktató nem korlátozza, és nem sérti az etikai, adatvédelmi vagy jogi előírásokat. A legfontosabb elv, hogy az MI segédeszköz maradjon, és ne váltsa ki a hallgató saját szellemi teljesítményét. A karok a központi egyetemi kereteket saját szakterületük szerint pontosíthatják, így az elvárások tantárgyanként is eltérhetnek. Mint elmondták, ugyanakkor minden esetben fontos az átláthatóság: a hallgatónak jeleznie kell, hogy egy feladat elkészítésének mely szakaszában és milyen mértékben használt MI-eszközt, szükség esetén a felhasznált promptok feltüntetésével.
A szabályok betartása ugyanakkor nem egyszerű: sok hallgató nincs tisztában az intézményi előírásokkal. Ezért elengedhetetlen felmenő rendszerben a mesterséges intelligencia etikus használatára nevelni már a középiskolákban is.
Az MI-vezérelt háztartási robotoknak egyelőre várniuk kell
A hallgatók döntő többsége, 78,5 százaléka támogatja az MI által vezérelt robotok ipari, gyártósori alkalmazását. Ezzel szemben az otthoni robotok kérdése már megosztóbb: a megkérdezettek 56 százaléka elfogadja a használatukat, 47 százalékuk pedig kipróbálna egy ilyen eszközt, de a hallgatók nagyjából fele kevésbé pozitívan áll a háztartási robotokhoz.
Azok, akik viszont igénybe vennének ilyen gépeket, főleg a fizikai háztartási munkákat bíznák a robotokra, mint például a porszívózás és a takarítás, nem meglepő módon pedig a társas funkciók voltak a legkevésbé népszerű opció a maga 3,6 százalékával.
A Siemens Zrt. és a UNIside közös kutatása világosan megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a jelen egyik legfontosabb egyetemi eszköze. A hallgatók tömegesen használják, beépítették a tanulásba, és sok esetben már előrébb járnak, mint azok az intézmények, amelyeknek irányt kellene mutatniuk nekik.
A diákok nyitottak és gyakorlatiasak, nem naivak: az MI válaszait többnyire kritikával kezelik, vagyis nem egy technológiai vaklelkesedés, hanem egy tudatos alkalmazkodási folyamat zajlik. A valódi kérdés ezért már nem az, hogy megérkezett-e az MI az egyetemekre, hanem az, hogy a felsőoktatás hogyan tudja utolérni a saját hallgatóit, és hogyan tudja a leghatékonyabban beépíteni az MI-t az egyetemi képzésekbe.
###
Siemens
A Siemens az iparra, az infrastruktúrára, a mobilitásra és az egészségügyre összpontosító, vezető technológiai vállalat. Célja, hogy olyan technológiákat hozzon létre, amelyek mindenki számára átalakítják a mindennapokat. A valós és a digitális világ összekapcsolásával, a Siemens lehetővé teszi ügyfeleinek, hogy felgyorsítsák a digitális és fenntarthatósági átalakulást, hatékonyabbá téve az üzemeket, élhetőbbé a városokat, valamint fenntarthatóbbá a közlekedést. Az ipari mesterséges intelligencia (AI) területén vezető szerepet vállaló Siemens, az AI-alkalmazások – köztük a generatív AI – valós környezetben történő használatához mélyreható szakértői tudást biztosít, így téve a mesterséges intelligenciát elérhetővé és hatékonnyá a különböző iparági ügyfelei számára. A Siemens többségi részesedéssel rendelkezik a Siemens Healthineers tőzsdén jegyzett vállalatban is, amely vezető globális orvostechnológiai szolgáltatóként úttörő szerepet tölt be az egészségügyben. Mindenki számára. Mindenhol. Fenntarthatóan. További információk a https://www.siemens.hu/ címen érhetők el.
