A wellbeing adót akkor is megfizetik a cégek, ha nem látszik a büdzsében
– Van egy láthatatlan költség, amit a cégek akkor is megfizetnek, ha az ára semmilyen kimutatásban nem szerepel: a túlterheltség, a stressz és az alacsony elköteleződés ugyanis közvetlenül hat a teljesítményre. A Gallup 2026-os adatai szerint globálisan csak a munkavállalók 20 százaléka elkötelezett1, Magyarországon pedig ez az arány 19 százalék2. A gazdasági tét óriási, hiszen a Gallup szerint a teljes elköteleződés globálisan 9,6 billió dollárnyi többletproduktivitást jelenthetne, ami a világ GDP-jének mintegy 9 százaléka.1
Néha a láthatatlan költségek a legsúlyosabbak
A Gallup kimutatása szerint a munkavállalók 40 százaléka érezte úgy, hogy az előző napon jelentős stressz érte.1 Bár természetesen vannak olyan munkakörök és helyek, amelyeknek elkerülhetetlen része egy bizonyos mértékű stressz, a vállalatok még ebben az esetben is sokat tehetnek azért, hogy a munkavállalók ne érezzék úgy a nap végén, hogy minden szellemi és érzelmi erőforrásukat igénybe vették az elvégzendő feladatok. A legfontosabb, hogy a wellbeing intézkedések a munkavállalókkal egyeztetve kerüljenek kialakításra, nem pedig találgatások alapján: elképzelhető, hogy az egyik csapat mentális egyensúlyára kedvező hatással van a sport támogatása, mások pedig inkább pszichológussal beszélgetnének.
Nagy Márta wellbeing szakértő tapasztalata szerint ezek a költségek bár első ránézésre magasnak tűnhetnek, hosszú távon többszörösen megtérülnek. A vállalatok kétfajta kiadás közül választhatnak: vagy a lehető legkényelmesebbé teszik a meglévő munkavállalók mindennapjait, vagy kiválasztásra és betanításra kell áldozniuk.
A megtartás már nem elsősorban a fizetésről szól
A PwC kutatása szerint a magyar munkavállalók 36 százaléka túlterheltnek és stresszesnek érzi magát. A megkérdezettek 37 százaléka a jobb munka és magánélet egyensúlya miatt váltana, míg a magasabb fizetés miatt csupán 28 százalékuk.3 Az adatokból jól kirajzolódik, hogy a korábbi szokásokkal ellentétben a munkavállalók ma már nem elsősorban a pénzügyi kérdések miatt váltanak: ha egy munkahelyen tiszteletben tartják a munka-magánélet egyensúlyt, kényelmes környezet, pozíciótól függően home office lehetőség és támogató csapat várja a dolgozókat, az sok esetben többet ér, mint plusz néhány tízezer forint. A felmondás ráadásul nem a probléma gyökere, hanem sokkal inkább a jéghegy csúcsa: bár a munkavállalók 78 százaléka nem tervez aktívan váltani, 40 százalékuk egy szimpatikus ajánlatra igent mondana. Éppen ezért mire valaki felmond, a vállalat jó eséllyel hónapok óta fizeti a megfelelő wellbeing hiányát a motiváció, a teljesítmény és az elköteleződés csökkenése által.
„Én úgy látom, hogy a wellbeing hiánya nem megtakarítás, hanem egy olyan rejtett költség, amelyet a vállalat előbb-utóbb mindenképpen megfizet. Ha nem fordítunk tudatosan figyelmet a munkatársak jóllétére, annak ára megjelenik a teljesítmény csökkenésében, a motivációvesztésben, a hiányzásokban és végül a fluktuációban is. Számomra ezért nem az a kérdés, hogy egy cég költ-e wellbeingre, hanem az, hogy tudatosan fektet bele, vagy később fizeti meg a hiányának az árát.” – hangsúlyozta Nagy Márta wellbeing szakértő.
A mindennapi működésen kell változtatni
A wellbeing akkor hozhat valódi üzleti (és emberi!) sikert, ha nem különálló programként, hanem a szervezeti működés részeként kezelik. Attól, hogy a vállalat bevezet valamilyen wellbeing programot, még nem szűnik meg minden probléma egyik napról a másikra: fontos, hogy szakszerű, valódi segítséget nyújtson a munkavállalóknak, ne pedig egy kampányszerű gyümölcsnaptól, vagy néhány színes babzsákfoteltől várják a vezetők a pozitív változást.
Fontos kiemelni, hogy a wellbeing nem csupán plusz szolgáltatások bevezetését foglalja magába, hanem egy egész rendszerszintű szemléletet. Ide tartozik többek között a munkaterhelés és a kapacitások monitorozása, a vezetők felkészítése a túlterheltség felismerésére, a pszichológiai biztonság, az autonómia és a kiszámíthatóság. Ugyanilyen fontosak a reális elvárások, a világos prioritások, a fejlődési lehetőség és az, hogy a munkatársak valóban fontosnak, értékesnek érezhessék magukat.
Források
1: https://www.gallup.com/workplace/697904/state-of-the-global-workplace-global-data.aspx
2: https://www.gallup.com/workplace/705602/state-global-workplace-hungary-country-level-data.aspx
3: https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2026/munkaeropiaci_korkep.html
Sajtókapcsolat
Tóth Boglárka
A sajtóanyaghoz kapcsolódó kreatív anyagok ebben a mappában érhetőek el: https://drive.google.com/drive/u/0/folders/14uV9shTFE57za3Zkbgl5ppd4Zzyjwvhh
Nagy Mártáról
Nagy Márta egészségügyi menedzser, wellbeing- és életmódszakértő, a Fitt Magyarország alapítója és a Fitt Magyarország Alapítvány elnöke. Több évtizedes egészségügyi és egészségfejlesztési tapasztalatára építve dolgozik azon, hogy a megelőzés, a rendszeres mozgás és a tudatos életmód minden életkorban elérhetővé váljon. Szakmai munkájának kiemelt területe a vállalati wellbeing, a dolgozói egészségi állapot mérésére épülő prevenció, valamint az egészségesebb és fenntarthatóbb szervezeti kultúrák kialakítása. A Wellbeing Szövetség alapító és elnökségi tagjaként is aktívan támogatja a munkahelyi jóllét hazai fejlődését.
