– Az építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már olyan megrendelővel, aki az AI segítségével ellenőrizte vagy kérdőjelezte meg szakmai javaslatait, munkáját vagy árait. A legtöbben nem az AI használatát kifogásolják, hiszen sokan maguk is alkalmazzák, hanem azt, amikor egy chatbot általános válasza felülírja a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot. A Mapei Kft. felmérése szerint ennek akár hibás kivitelezés is lehet a következménye.
Az AI még nem mindennapos szereplője az építkezéseknek, de már egyértelműen belépett a megrendelők és a szakemberek közötti egyeztetésbe. A kutatásban megkérdezett építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már AI-ra hivatkozó megrendelővel, míg 27 százalékuk még soha nem tapasztalt ilyet. A válaszadók 26 százaléka nagyon ritkán, további 26 százalékuk alkalmanként szembesült a jelenséggel, 20 százalékuk pedig gyakran találkozik vele.
Az AI megmondta, a szakember felsóhajtott
A megrendelők leggyakrabban technológiai megoldásokkal kapcsolatban hivatkoznak az AI-ra: ezt a szakemberek 35 százaléka tapasztalta. Anyagválasztási kérdésekben 31, a szükséges munkafolyamatokkal kapcsolatban 25 százalék találkozott AI-tól származó érvekkel. Az árazásnál 20, a hibák okainál 17, a kivitelezés várható időtartamánál 16 százalékos az említési arány.
Az adatokból az látszik, hogy a megrendelők legtöbbet a munka előtt használják az AI-t: megoldást, anyagot, munkafolyamatot és árat keresnek. A probléma akkor kezdődik, amikor az előzetes tájékozódásból bebetonozott álláspont lesz.
„Egy chatbot ugyanis általános információkból dolgozik. Nem látja, milyen állapotban van a fal, mi van a burkolat vagy az aljzat alatt, megfelelő-e a rétegrend, és milyen hibák derülnek ki bontás közben. Ezek nélkül legfeljebb egy ideális esetre tud választ adni, miközben az építőiparban éppen az ideális eset a legritkább” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
Kié legyen az utolsó szó: a szakemberé vagy a ChatGPT-é?
A kerekített eredmények alapján tehát tízből körülbelül hét szakember valamilyen mértékű fenntartást fogalmazott meg. A szakemberek 29 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha a megrendelő mesterséges intelligenciával tájékozódik, 22 százalékukat pedig csak kis mértékben. Közepesen zavarónak 27 százalék tartja, 23 százalékot pedig eléggé vagy kifejezetten zavar a jelenség.
A nyitott válaszokból ugyanakkor nem rajzolódik ki általános technológiaellenesség. Az elfogadóbb szakemberek szerint természetes, hogy a megrendelő több forrásból tájékozódik. Szerintük a felkészültebb ügyféllel akár könnyebb is lehet az egyeztetés, a félreértések pedig megfelelő szakmai magyarázattal tisztázhatók.
A kritikusabb válaszadók fő problémája az, amikor az ügyfél az AI általános vagy téves válaszát kész szakvéleményként kezeli. A kritikus szakemberek indoklásai között két állítás volt a leggyakoribb: az AI nem veszi figyelembe a helyszíni körülményeket, illetve pontatlan vagy nem ellenőrzött információt adhat. Többen azt is érzik, hogy a megrendelő inkább hisz a chatbotnak, mint a többéves tapasztalattal rendelkező szakembernek. Ebből irreális ár elvárások, tarthatatlan határidők vagy az adott helyzetben nem alkalmazható technológiai igények születhetnek.
Az egy válaszadó szakember szerint az AI „mindent megoldana, csak az utána való következményeket és előjövő hibákat már nem vállalja”. Ez jól összefoglalja a szakemberek dilemmáját: a tanácsot a gép adja, de a hibás kivitelezésért már a kivitelezőnek kell helytállnia.
Az AI már a szakemberek szerszámosládájában is ott van
A megkérdezett szakemberek 36 százaléka legalább alkalmanként használ mesterséges intelligenciát, 27 százalékuk pedig egyszer-kétszer már kipróbálta. Hetente 13, naponta 7 százalék fordul az AI-hoz, míg 17 százalékuk még soha nem használta.
„A szakemberek elsősorban szakmai információk keresésére, valamint asszisztensi és adminisztratív feladatok elvégzésére használják az AI-t, amely sokuknál részben már a Google szerepét is átvette, és a kivitelezés szinte teljes folyamatában megjelenik” – mutatott rá Markovich Béla.
A válaszadók 44 százaléka alapanyagokkal, kivitelezési technológiákkal és gyártói ajánlásokkal kapcsolatos szakmai információk keresésére használja a mesterséges intelligenciát. Költségszámításhoz, az anyagszükséglet meghatározásához vagy árajánlat készítéséhez 22, műszaki problémák feltárásához és hibakereséshez 21 százalék veszi igénybe. Új technológiák megismerésére és szakmai továbbképzésre 11, a munkafolyamatok megtervezésére pedig 10 százalék alkalmazza.
Tartalomgyártásra, például közösségimédia-posztok és videók készítésére 18, marketingre 17 százalék használja. A megrendelőknek szánt e-mailek, üzenetek és ajánlatok megfogalmazásában, valamint munkanaplók, jegyzőkönyvek és más adminisztratív dokumentumok elkészítésében egyaránt 16 százaléknak segít.
A ChatGPT tud ajánlani csempét, de felrakni továbbra sem fogja
A Mapei kutatása rámutat, hogy az építőipari szakemberek többsége elfogadja, hogy az ügyfél az AI segítségével tájékozódik, ötleteket gyűjt, és megpróbálja megérteni az előtte álló munkát. A határ ott húzódik, ahol az AI már nem egyszerű információforrásként, hanem a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot helyettesítő virtuális műszaki ellenőrként van jelen. Ha a megrendelő mindenáron az AI tanácsának végrehajtását várja a szakembertől, könnyen éppen az történhet, amit el akart kerülni: szakszerű kivitelezés helyett kontármunka készül.
Módszertan
A kérdőíves, feltáró jellegű felmérés azt vizsgálta, hogyan változtatja meg a megrendelők mesterségesintelligencia-használata az építőipari szakemberekkel való együttműködést. A kutatásban 120 építőipari szakember vett részt. Az adatfelvétel 2026 júliusában, online önkitöltős kérdőívvel (CAWI-módszerrel) történt.
+++
További információk:
Fülöp Zoltán
+36306644029
Sajtófotók – szabadon felhasználható:
A Mapei Kft. logója: https://bit.ly/mapei35-logo
A Mapei Kft. cégközpontjáról készült fotó: http://bit.ly/1QjHFpl
A Mapei Kft. sóskúti üzemének képe: http://bit.ly/1QBoarv
Markovich Béla portréja: webes méret; nyomdai méret
Honlap: www.mapei.hu
Tények a Mapei Kft.-ről
A Mapei Kft. az építőipari segédanyaggyártás és -forgalmazás egyik legjelentősebb piaci szereplője Magyarországon. 1991-ben jött létre az osztrák Mapei GmbH alapításában, a Mapei S.p.A. leányvállalataként. A vállalat jelenleg 264 főt foglalkoztat, forgalma 2025-ben 39,2 milliárd forint volt. Évente több, mint 100 000 tonna, 73 féle hazai gyártású terméket állít elő, Sóskúton lévő 15 ezer négyzetméter területű gyárában.
Küldetésünk
A fenntartható fejlődés szem előtt tartásával, tartós, környezetbarát termékeinkkel, megoldásainkkal és minden tudásunkkal segítjük az építőket és az építtetőket a jövő épületeinek megalkotásában – és erre mindenkor készen állunk!
Szerepvállalás
A Mapei Kft. elkötelezett az építőipar kultúrájának fejlesztéséért. A 2015-ben megalapított Mesterek Mestere díj utódjaként, 2025-ben harmadik alkalommal került megrendezésre az „Év szakembere” díj referencia verseny építőipari szakembereknek. A díj pályázat célja, hogy olyan példaképeket találjon, akiknek teljesítményét a többi szakember is elismeri, és akik inspirációul szolgálhatnak a jövő generációi számára. 2016-ban megalapításra került a Magyar Építőipari Szakember Közösség, hogy fejlődési lehetőséget és támogatást biztosítson a szakembereknek. A szakemberközösség tagjainak a száma jelenleg 10 000 fő.
Fontosabb elismerések
2026 – 17x Marketing Gyémántdíj 2025
2025 – Építőipari Marketingkommunikációs Díj
2025 – CSR Hungary Díj – Közös ügyek-közös felelősségek kategória
2025 – Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy
2025 – Business Superbrands Díj
2025 – Felelős Foglalkoztató – ARANY minősítési fokozat
2025 – Családbarát Hely Tanúsító Védjegy
A Mapei csoport
Az 1937-ben Milánóban alapított Mapei mára a világ legnagyobb gyártója az építőipari ragasztók, fugázók és szigetelőanyagok terén. Jelenleg a Mapei Csoport 59 országban, 98 leányvállalattal és 96 gyártóüzemmel rendelkezik világszerte.
