A hatalmas sikernek örvendő, augusztus 16-ig látogatható tárlat Kacusika Hokuszai művész munkásságát a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából ismerteti meg és tökéletes program az előttünk álló forró nyári hétvégére.
A kiállítás nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során. Bár a kiállítás tablókra épülő vándortárlat, a látogatók nemcsak reprodukciókkal találkozhatnak: a bemutatott anyagot eredeti műtárgyak is gazdagítják. Láthatók többek között eredeti fametszet technikával készült nyomatok Utagava Hirosige A Tókaidó ötvenhárom postaállomása című sorozatából (4 darab), valamint 20. század második feléből származó, eredeti japán képregények, illetve 7 mangaka eredeti rajzai és printjei is.
A Hokuszai Manga nem elbeszélő történetek sorozata, hanem egyedülálló vizuális enciklopédia. Oldalain hétköznapi életképek, emberi mozdulatok és arckifejezések, munkafolyamatok, állatok, növények, természeti jelenségek, mitikus alakok és humoros megfigyelések jelennek meg egymás mellett. A rajzgyűjtemény eredeti célja az volt, hogy inspirációt nyújtson és tanulásra ösztönözzön: Hokuszai tanítványai és követői mintakönyvként használták, másolták és továbbgondolták motívumait. Ebben az értelemben a Hokuszai Manga a mai „Hogyan rajzoljunk…” típusú kézikönyvek korai előzményének is tekinthető.
A kiállítás egyik legfontosabb sajátossága a szokatlan megközelítés. Nem lineáris művészettörténeti narratívát kínál, hanem különböző korszakok képi világát állítja egymás mellé, arra ösztönözve a látogatót, hogy maga fedezze fel az összefüggéseket és a különbségeket. A Hokuszai-kori rajzok és a 20–21. századi mangaoldalak összevetése rávilágít arra, hogy a manga nem egységes stílus vagy lezárt hagyomány, hanem folyamatosan alakuló vizuális gyakorlat.
A tárlat külön fejezetben foglalkozik Hokuszai alakjának kortárs mangákban való megjelenésével is. A művész hol történelmi figuraként, hol fiktív karakterként, hol pedig popkulturális ikonként tűnik fel, különböző korosztályoknak és műfajoknak szóló történetekben. A kiállítás emellett kortárs japán mangaművészek kifejezetten erre az alkalomra készült munkáit is bemutatja, amelyek új nézőpontból értelmezik újra a Hokuszai Manga motívumait, bizonyítva, hogy ez az örökség ma is élő és inspiráló. A kiállítás egyik központi gondolata, hogy a manga – múltban és jelenben egyaránt – részvételi médium. Másolásra, megosztásra és újraértelmezésre épül, miközben aktív befogadásra és alkotásra ösztönöz. A képek nem pusztán ábrázolnak, hanem gondolatokat és élményeket közvetítenek, és a nézőt is bevonják a jelentésalkotás folyamatába.
A Manga – Hokuszai – Manga kiállítás így hidat teremt a 19. századi japán képi kultúra és a globálisan ismert kortárs manga világa között, kérdéseket tesz fel arról, miként olvasunk képeket, hogyan öröklődnek és alakulnak át vizuális formák, és mit jelent ma a manga mint kulturális gyakorlat. A tárlathoz ráadásul gazdag kísérőprogram is kapcsolódik: rendszeres kurátori tárlatvezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások segítik a látogatókat a kiállítás mélyebb megértésében és személyesebb átélésében. A különböző korosztályok számára készült programok lehetőséget teremtenek, hogy a manga világát ne csak befogadóként, hanem alkotóként is megtapasztalják.
Kiemelt esemény lett 2026. május 9-én a Manga nap, amikor a látogatók egész napos rendezvényen fedezhették fel a japán vizuális kultúra sokszínűségét: kurátori tárlatvezetések, előadások, workshopok és családi programok mellett zenei és performatív előadások is helyet kapnak. A programok között szerepelnek kézműves foglalkozások (origami, sashiko, mizuhiki), gyerekprogramok, manga- és popkultúra-előadások, valamint különleges élmények, mint a japán teaszertartás, taiko dobkoncert vagy harcművészeti bemutató.
A kiállítás a Japán Alapítvány (The Japan Foundation) nemzetközi vándorkiállítása, amely világszerte támogatja a japán művészet és kultúra nemzetközi megismertetését. A tárlat a szervezet művészeti és kulturális csereprogramjának részeként jött létre.
Fotók: Incze László/ Néprajzi Múzeum
