Újabb hőhullám bontakozik ki Magyarországon. A nappali csúcshőmérsékletek mellett azonban arra is érdemes odafigyelni, ad-e enyhülést az éjszaka: ha a hőmérséklet hajnalra sem csökken 20 °C alá, megjelennek a trópusi éjszakák, amikor szervezetünk képtelen rendesen kipihenni magát. Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt fél évszázad mérési adatai alapján kimutatták, hogy az ezredforduló óta országos területi átlagban háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és egyre hosszabb időszakot fognak át a nyárból.
Szerzők: Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa és Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.
Újabb hőhullámos időszak kezdődik Magyarországon. A figyelem ilyenkor elsősorban arra irányul, hogy napközben hol és mikor tetőzik a hőmérséklet, pedig az egészségügyi terhelés szempontjából legalább ilyen fontos, mi történik napnyugta után.
2026 júniusa a második legmelegebb volt Magyarországon 1901 óta (22,5 °C-os átlaghőmérséklettel), 2,7 °C-kal meghaladva az 1991–2020-as normálidőszak átlagát. A szervezetet fokozattan igénybe vevő hőséget idén nyáron is átélhettük már egyszer, hiszen a 2026. június 20-án kiadott másodfokú hőségriasztást később meghosszabbították és harmadfokúvá emelték, amely egészen a hónap végéig fennmaradt. A következő napokban is magas hőmérsékletekre számíthatunk: július 30-tól egészen augusztus 4-ig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos.
Az átlaghőmérséklettel az éjszakák is melegednek, így egyre gyakrabban fordul elő, hogy a napi minimum-hőmérséklet sem süllyed 20 °C alá – ilyenkor beszélünk trópusi éjszakáról. A HungaroMet Napijelentés kiadványai alapján már június 9-én előfordult trópusi éjszaka az ország egy-egy pontján, mely után közel 10 napig nem volt ilyen meleg éjszaka, majd június 18-tól ismét, az ország egyre nagyobb területén megjelentek a trópusi éjszakák. Június 29-én és 30-án 27,1 °C-kal tetőzött eddig a minimum-hőmérséklet idén nyáron, egy-egy állomáson – ekkor szinte a teljes országban 20 °C felett alakultak a minimumok. A július eddig kevésbé volt meleg, először 8-án hajnalban jelentek meg 20 °C feletti minimum-hőmérsékletek az ország közel felén. Ezt követően július 14. és 19. között kisebb-nagyobb területet lefedve fordultak elő trópusi éjszakák. Az utóbbi napokban indult felmelegedési hullám hatására 27-én hajnalra több állomáson újra elérte a 20 °C-ot a minimum-hőmérséklet.
Egyértelműen kimutatható, hogy a hőmérsékleti terhelés miatt az extrém magas hőmérsékletek többlethalálozással járnak együtt. A hőstressz szempontjából különösen veszélyeztetettek az idősek, a gyermekek, a várandós nők, a krónikus betegségben szenvedők, illetve a szabadtéren dolgozó személyek – de egyébként bárki számára megterhelő lehet, ha elég hosszú ideig fennáll és elég szélsőséges. Az egészségügyi hatások kapcsán gyakran a nappali magas hőmérsékleteket emelik ki, és a rekordoknál is sokszor ezeket kíséri nagyobb figyelem, viszont nem szabad elfelejtkezni az éjszakai minimumok meghatározó szerepéről sem. Ugyanis az éjjeli alvás során a testünk pihen, és ekkor kezd enyhülni a forró nap okozta stressz, azonban ha éjszaka is túl meleg van, ez a szükséges regenerálódás elmaradhat, aminek következtében alvászavar, illetve szív- és érrendszerre ható stressz alakulhat ki. Emiatt a hőhullámok egészségügyi hatásainak vizsgálatakor lényegében mérvadóbb a minimum-hőmérséklet, mint a nappali maximum.
Éjjel-nappal melegebbek lettek a nyaraink
Épp ezért fontos tudnunk, hogyan alakulnak a minimum-hőmérsékletek a nyári időszakban az évek során. Az alábbi ábrán látható, hogy míg az 1971–1990-es időszakban 11-16 °C közti értékek voltak jellemzők hazánkban, addig a 2006–2025-ös időszakban már vitathatatlan eltolódás jelent meg, s a 13-17 °C közti értékek fordultak elő a leggyakrabban. Az erősebb szélsőségeknél is megjelenik a változás: az utóbbi 20 évben a 23 °C fölötti napi hőmérsékleti minimumértékek (a 20 év nyarainak napjait és Magyarország összes rácspontját tekintve) 2040-szer, a korábbi időszakban csupán 31-szer fordultak elő. Megjegyezzük, hogy ezzel párhuzamosan a maximum-hőmérsékleti értékek is növekedtek, még nagyobb mértékben, mint a minimumok, ami a napi hőingás növekedését eredményezte.
Háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák száma
A trópusi éjszakák számában egyértelmű növekedés látszik Magyarországon, az elmúlt 54 évet (1971–2025) tekintve. Míg az ezredforduló előtt évente átlagosan egy ilyen nap fordult elő, addig a 21. században már évente átlagosan három ilyen napra is számíthatunk, a területi átlagok alapján. Az adatsorból magasan kiemelkedik a 2024-es év, amely hazánkban (és globálisan is) az eddigi legmelegebb volt a mérések kezdete óta. A három nyári hónap közül a legtöbb eset júliusban jellemző, a legkevesebb pedig júniusban.2
Egyre korábban érkezik a hőstressz és később az enyhülés
Azt is megvizsgáltuk, hogy az adott éven belül mikor fordult elő az első trópusi éjszaka, mely kijelöli a hőstressz potenciális kezdetét: az évek többségében júliusra tehető ez a dátum, azonban ettől eltérő esetekre is találunk példát. Az alábbi animáción összehasonlíthatjuk az elmúlt két évben, azaz 2024-ben és 2025-ben az első trópusi éjszaka (piros színnel jelölve) jelentkezésének dátumát. A fent említett, kiugróan meleg 2024-es évben például már június első harmadában megjelentek a trópusi éjszakák Magyarország déli részén és a hónap végére szinte a teljes területet lefedték. Ezzel szemben az utóbbi időben átlagosnak tekinthető tavalyi nyáron csak június végén figyelhettünk meg először trópusi éjszakát az ország középső részein. Ezt követően a nyár végéig egyre nagyobb területet érintettek a 20 °C vagy azt meghaladó minimum-hőmérsékletek, ám az északkeleti régiókban sok helyen egyszer sem fordultak elő 2025-ben.3
Az ország nagyjából felén egyáltalán nem volt jellemző a trópusi éjszaka, ha az 1971–1990-es időszakot tekintjük, illetve adott évben az első és az utolsó előfordulás között jellemzően nem telt el több idő 30 napnál. Az elmúlt 20 évben viszont már szinte mindenhol detektálhattunk ilyen esetet és az időbeli megjelenés is kitolódott: több régióban 40-50 nap is eltelhetett az első és az utolsó megjelenés között, ezzel jelentősen meghosszabbodott a potenciálisan hőstresszes időszak.
A megfigyelhető trendek szemléltetésére évtizedes bontásban is megvizsgáltuk a potenciálisan hőstresszes időtartamok alakulását az országos, területi átlagok alapján: 1976 és 1985 között csak egy-két trópusi éjszaka fordult elő, és ezek között csupán néhány nap telt el, jellemzően július közepe és augusztus eleje között. Az évek előrehaladtával látható, hogy az utolsó előfordulás dátuma későbbre, augusztus közepére-végére tolódott (főleg 2005 után), így a szélsőségesen meleg 2024-ben például még augusztus 20. után is megjelent trópusi éjszaka. Az első előfordulás több évben is júniusra volt tehető az utóbbi években; augusztusi első előfordulás pedig csak egyszer fordult elő 1996 óta. Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a trópusi éjszakák gyakrabban fordulnak elő és a nyár mindhárom hónapjában jellemzők lehetnek. (Az alábbi animáción minél távolabb van egy évet reprezentáló pont a szaggatott vonaltól, annál hosszabb idő telt el az adott évben az első és az utolsó trópusi éjszaka előfordulásának dátuma között, ami a potenciálisan hőstresszes időszak megnyúlását jelzi).
A hőszigeteken egyáltalán nem garantált a pihenés
Budapest belterületén (é.sz. 47,5° k.h. 19,0°) az országoshoz hasonló tendenciát láthatunk a trópusi éjszakák számában. Az 1971–1990-es időszakban az évi átlagos gyakoriság 6 volt, míg az utolsó 20 évet tekintve ez az érték már 17-nek adódott (amelyben a 2024-es év is szerepel a kiugróan magas értékével). Az évi 15 trópusi éjszakát meghaladó esetek általánosságban is gyakoribbá váltak: 2000. előtt mindössze két példát találtunk (1992 és 1994), a 21. században viszont eddig 11 ilyen év fordult elő (amelyekből 2015-ben és 2024-ben a 30 napot is meghaladtuk).
Az épített környezet miatt a városokban még fokozottabb lehet a hőség (városi hőszigethatás), illetve több lehet a trópusi éjszakák száma is. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a sok mesterséges felszín (beton, aszfalt) elnyeli a beérkező sugárzás nagy részét, majd az esti órákban kisugározza azt, ezzel melegítve a környezetét. Továbbá viszonylag kevés a zöld- és vízfelület, amelyek mérsékelhetnék a hőmérsékletet. Emiatt is fontos a várostervezés során figyelembe venni az éghajlatváltozás problémakörét és több, természetalapú megoldást, kék-zöld infrastruktúrát alkalmazni.
Budapest
Mire készüljünk?
A globális felmelegedés miatt várhatóan a napi minimum-hőmérséklet is növekedni fog a következő évtizedekben, ám ennek mértéke nagymértékben attól függ, hogy mikor kezdjük el az üvegházgáz-kibocsátás mérséklését, milyen konkrét forgatókönyv valósul majd meg az évszázad végéig. Annak érdekében, hogy a trópusi éjszakák sokasodásának valószínűségét csökkenthessük, minél hamarabb kellene elkezdeni a jelentős kibocsátáscsökkentést, melyet lehetőleg minél gyorsabban és minél kevesebb fosszilis energiaforrás felhasználásával kell végrehajtanunk.
A vizsgálathoz a legjobb, hazai, minőségileg ellenőrzött, homogenizált, 10 km-es rácsfelbontású, 1971-től rendelkezésre álló, HuClim adatbázist tekintettük, amelyért köszönet illeti a HungaroMet Zrt.-t. A kutatás megjelenését az ECF támogatta.
Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
