Mire futja majd a 40 milliárdból?
Amikor láttam a meghívót a Kastély nyílt napjára, úgy gondoltam, hogy annyian leszünk gödöllőiek, hogy be sem férünk majd, hiszen a Királyi Kastély élete, fejlesztése 1751-től befolyásolja a környéken élők sorsát, s nem csupán annak a 110 itt dolgozónak, s az évente 350-400 ezer idelátogatónak fontos.
Nem voltunk túl sokan. Pedig a dr. Újvári Tamás igazgató által elmondottak rendkívül érdekesek, informatívak, hasznosak voltak a jövő szempontjából.
Az igazgató egy kis múltidézéssel kezdte a beszélgetést. Mesélt a saját életéről is, amelyből megtudhattuk, hogy már tizedik éve vezeti az intézményt, de a kastélyhoz sokkal régebbi szálak kötik.
A kastélyt működtető gazdasági társaság többségi tulajdonosa a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány, kisebbségi tulajdonosa pedig Gödöllő Város Önkormányzata. Az utóbbi hónapokban sokakat foglalkoztatott a megszűnő KEKVA jövője, hiszen 40 milliárd forintról van szó, amelyből megújulhat a kastély egy része.
Megtudtuk, hogy nincs arról szó, hogy ezt az összeget az állam, vagy az OTP visszavenné, így folyik a tervezés a felhasználásáról.
A beruházást megelőző kutatások már most is folynak. A 26 hektáros kastélyparkban végzett vizsgálatok során a régészek már megtaláltak lövőház alapjait, és egy tank maradványait, amelyet a szovjet katonák hagytak itt emlékbe.
Lássuk mi mindent terveznek a 40 milliárd forintból?
A tervek kilenc évre szólnak, amely meglehetősen soknak hangzik, de ez idő alatt megújul a kastély kápolnája lesz, amelynek falai a kutatások szerint csodálatos színes freskókat rejtenek. Itt csodálatos koncerteket, tarthatnak majd, de egyéb rendezvényeknek is helyt adhat az épület, mert amint azt Dr. Ujváry Tamás elmondta, hogy az idei költségvetés eléri az 1,7 milliárd forintot, amelynek mindössze 35 százaléka származik állami támogatásból. A fennmaradó összeget jegyeladásokból, rendezvényekből, pályázatokból és egyéb szolgáltatásokból finanszírozzák, így több olyan helyszín is lesz a kastélyban, amely ezeken a bevételeken túl, pénzt termel.
A tervek között szerepel a klasszicista fürdő helyreállítása, amelyben persze nem lehet majd fürödni, de bemutatják az egykori fürdőkultúrát. A sörház felújítása után ez a hely éttermi szolgáltatásokat is nyújt majd, mint valamikor. Megújul az orangerie, a muzsikus-szárny, a kocsiszín, és az istálló is. A tervek szerint az udvarmesteri házba költözne az igazgatóság, amely ma a kastély egy értékes területét foglalja el, ahová viszont egy múzeumpedagógiai részleget hoznának létre. Tervezik egy újabb bejárat megépítését a 3-as út felől, de nagyon ráférne több mosdóhelyiség kialakítása és a meglévő vízvezetékek cseréje is a kastélyon belül.
Amit ma látunk az a Török Ignác-ház felújítása, – amelyet saját bevételi forrásból építenek, s ha készen lesz, akkor egyik részében – vélhetően ahol a család élt – egy interaktív fejlesztéssel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek gödöllői vonatkozásait mutatják be. A saját forrást részben az teremtette meg, hogy eladtak egy kihasználatlan épületet, amelybe egy országos intézmény, a ma 70 ezer tagot számláló Vadászkamara költözik a felújítás után.
Tehát a 40 milliárd forint első hallásra soknak hangzik, de a terveket hallva úgy gondoljuk, még kevés is lehet.
Kérdések és válaszok
Miután a rendezvényen bárki szabadon kérdezhetett, az igazgató egy e-mail-ben feltett kérdésre válaszol először, amit nem időzünk szó szerint, de a lényege ez volt: – „Téged mikor takarítanak már el?”
- Az igazgató válaszában elmondta, hogy nem tud róla, hogy bármelyik tulajdonosnak lenne ilyen szándéka, de természetesen bármi előfordulhat. Neki viszont nem az a legfőbb dolga, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon, hanem az, hogy teljes tudása szerint nap mint nap helyt álljon.
Kérdés volt az is, hogy a mai kor igényének megfelelően próbálják-e interaktívabbá tenni a múzeumot, hiszen a fiatal korosztálynak a klasszikus múzeumi kiállítóterek már nem jelentenek élményt.
- Igen is meg nem is – válaszolta az igazgató. – Az állandó kiállításokat biztos, hogy nem. Ott azt szeretnénk, hogy maradjon meg az az élmény, hogy akár azt gondolhatja a látogató, hogy Sissi, vagy Ferenc József bármelyik pillanatban szembe jöhet velünk. Viszont a múzeumpedagógiai részt igen, és a Török Ignác házat is, hiszen ott nagyon kevés korabeli tárgyat tudunk majd bemutatni.
Az egyik legnagyobb gond a parkolás a kastély környékén. Egy Ady Endre utcában lakó hölgy tette föl a kérdést, hogy erre születik-e valamilyen megoldás?
- Ez nagyon fogós kérdés, s egyfolytában agyalunk ezen, főként amióra a téli Fényparkunk ilyen népszerű lett, – mondta. A helyzet a 3-as út és a HÉV miatt még nehezebb, hiszen arra felé semmilyen terjeszkedési lehetőség nincs. Sajnos az sem megoldás, hogy a park másik végében nyitunk parkolót, hiszen a 26 hektáros park azon végén, se világítás, nincs, se mosdó lehetőség, így nem elképzelhető, hogy valaki egy kisgyerekkel visszabotorkál a főépületi mosdóba, ha a szükség úgy kívánja. Az elmúlt évben a jegy mellé adtunk a látogatóknak olyan itinereket, amely megmutatta, hogy hol parkolhatnak elérhető távolságra a környéken, de ez sem túl sokat segített azon, hogy ne parkoljanak le az Alsó-parkba, vagy a lakások bejárata elé. Természetesen ez nem csak a mi faladatunk, hanem a város, az állam feladata is, s reménykedünk, hogy lesz megoldás rá.
- Terveznek-e kortárs művészeti kiállításokat a kastélyban? – kérdezte egy érdeklődő.
- Természetesen, mint ahogy eddig is a kastély története során – volt a válasz, hiszen a múzeumi működésünk egyik feladata az is, hogy a kortárs művészetet bemutassuk. Persze erre már korábban is volt példa, hiszen 1857-ben Liszt Ferenc, aki Mária Valéria kedvenc zeneszerzője volt, – noha ezt apja Ferenc Jóska nem nézte jó szemmel – koncertezett a kastélyban. Akkoriban Ő is kortárs művész volt.
Zárszavában dr. Újvári Tamás elmondta, hogy erre a kezdeményezésükre a jövőben is számíthatnak az érdeklődők, hiszen ha elkezdődnek a beruházások bizonyára sok érdekes kérdése lesz majd a lakosoknak.
Orosz B.Erika
