Az utóbbi időszakban egyre többen fogalmazták meg, hogy a Gen Z már nem az a generáció, amelyik csak vár és csendben figyeli, mi történik körülötte. Sok fiatal most először élte meg azt, hogy valódi tétje van a döntéseinek, és ahogy az elmúlt hetek eseményei is mutatták, nem féltek élni vele. Ennyire sok fiatal még nem szavazott, mint a mostani választáson.
De vajon mi rejlik ennek a hátterében pszichológiai szempontból?
A Gen Z egy olyan világban nőtt fel, ahol a bizonytalanság, akár gazdasági, társadalmi vagy globális szinten szemléljük, állandó tapasztalat. Ez az élmény könnyen vezethet tehetetlenséghez, de ugyanilyen erősen kiválthatja az ellenkezőjét is: a kontroll visszaszerzésének igényét.
„Amikor egy generáció tartósan azt éli meg, hogy a környezete kiszámíthatatlan vagy kevéssé befolyásolható, természetes pszichológiai reakció, hogy megnő benne a cselekvés iránti igény” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „Az aktivitás, a történésekben, például jelen esetben a választáson való részvétel, ilyenkor nemcsak véleménynyilvánítás, hanem egyfajta kontrollélmény is. Annak megélése, hogy lehet hatásom, van hatásom arra, ami körülöttem történik.”
Ez a generáció kétségkívül az, amelyik gyorsan hozzáfér információkhoz, többféle nézőponttal találkozik.
„A fiatalok nem feltétlenül rombolni akarnak, hanem érteni és alakítani a rendszereket” – fogalmaz a Mindwell szakértője. – „Ha azt érzik, hogy nincs valódi beleszólásuk, akkor aktívabban keresik azokat a helyzeteket, ahol mégis lehet. Jelen esetben pedig éltek azzal a jogukkal, amelyet korábban a fiatalok nem tartottak fontosnak, nagy létszámban mentek el voksolni.”
A mai fiatalok már nem abba a világba születtek, ahol az információhoz való hozzáférés korlátozott volt. Számukra természetes, hogy véleményük van, és azt meg is oszthatják ott és akkor, amikor csak akarják. Ez a nyitottság azonban nemcsak lehetőség, hanem feszültségforrás is lehet, különösen akkor, amikor két különböző, egymásnak ellentmondó vélemények találkoznak.
„Ha a véleménynyilvánítás lehetősége adott, de a visszacsatolás hiányzik, az frusztrációhoz vezethet” – mondja a szakértő. – „Ilyenkor a cselekvés nemcsak jog, hanem szükséglet is.”
A közéleti részvétel a Gen Z számára nemcsak döntés, hanem identitásformáló élmény is. Hiszen a fiatal felnőttkor egyik alapfeladata, hogy az egyén megtalálja miben hisz, mi fontos számára és milyen értékek mentén határozza meg magát.
„A közösségi részvétel lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok kapcsolódjanak egymáshoz, és közösen alakítsanak ki egyfajta értékrendet” – magyarázza Budavári Eszter.- „Ez erősíti az összetartozás élményét és az identitást is. A Gen Z aktivitása egyébként nem feltétlenül nagyobb, mint korábban, csak sokkal láthatóbb, mivel a közösségi média felerősíti a hangokat, gyorsan szervez közösségeket és azonnali visszajelzést ad. Ez azt az érzetet keltheti, hogy egy új, sokkal aktívabb generáció jelent meg, miközben valójában csak a részvétel formája változott meg.”
A szakértő szerint a Gen Z hozzáállása túlmutat a konkrét politikai helyzeteken. Egy mélyebb változást jelez abban, ahogyan a fiatalok a világhoz viszonyulnak. Nagyobb igényük van a beleszólásra, erősebb értékalapú gondolkodással bírnak, alacsonyabb a toleranciaszintjük a kiszámíthatatlanságra, viszont fokozott igényük van a pszichológiai biztonságra.
„Ez a generáció nem feltétlenül akarja elfogadni a meglévő kereteket változatlanul” – mondja a Mindwell pszichológusa. – „Sokkal inkább alakítani szeretné őket. És ez nem veszély, hanem egy természetes fejlődési folyamat része.”
A Gen Z tehát nem egy „túlérzékeny” generáció, hanem egy olyan közegben nőtt fel, ahol a bizonytalanság állandó tapasztalat. Az erre adott reakció pedig nem a visszahúzódás, hanem a határozott véleménynyílvánítás.
