Mit tehetünk a környezetünkben lévő vegyi terhelés ellen?
Mi található az ételünkben, a műanyag csomagolásban, a kozmetikumainkban – és ennek következtében a szervezetünkben?
Dr. Bíró Szabolcs, a vegyészmérnöki tudományok doktora a Mérgezett mindennapok című új könyvében arra a kérdésre keresi a választ, amely egyre több embert foglalkoztat: hogyan hatnak ránk a mindennapokban használt mesterséges vegyi anyagok, és mit tehetünk ellenük átlagemberként? A hiánypótló kiadvány nem riogat, nem szélsőséges, és nem kivitelezhetetlen életmódváltást hirdet. Ehelyett érthetően, gyakorlatiasan és tudományos alapossággal mutatja meg, hogyan szennyeződik, és terhelődik a testünk nap mint nap – gyakran észrevétlenül.
Globális kísérletben élünk – önkéntelenül
Napjainkra az emberiség több mint kétszázmillió mesterséges vegyi anyagot hozott létre. Ezeket eredetileg a kényelem és a hatékonyság jegyében fejlesztették ki. Például:
- a növényvédő szereket a nagyobb terméshozamért,
- a tartósítószereket a hosszabb eltarthatóságért,
- a műanyagokat az olcsó és (látszólag) higiénikus csomagolásért.
A probléma ott kezdődik, hogy sok ezen anyagok közül számos hosszú távon károsítja az emberi szervezetet. Nem azonnal okoznak kárt, hanem lassan, alattomosan, krónikus betegségek formájában.
– Az emberiség saját magát tette kísérleti alannyá. Mire egy anyagról kiderül, hogy problémás, addigra már mélyen beépül a mindennapjainkba, a kivonása pedig évtizedekig tart – mondja Dr. Bíró Szabolcs.
Profit vagy egészség?
A könyv kendőzetlenül beszél arról is, miért késlekednek a szabályozások, hogyan lassítják az érintett iparágak a tiltásokat, és miért kerül sokszor a felelősség a gyártókról a fogyasztók vállára. Klasszikus példaként említi a dohányipart, amely évtizedeken át tudatosan tagadta termékei egészségkárosító hatását.
Nem tökéletes válaszok – hanem használható iránytű
A Mérgezett mindennapok című könyv nem ígér csodát. Ehelyett szabad választást kínál: információt, megértést és konkrét lehetőségeket.
– Amikor összeállítottam ennek a könyvnek a logikai vázát, a célom az volt, hogy minél gyakorlatiasabb legyen a végeredmény. Ehhez pedig elsősorban szembesülni kellett azzal, hogy rajtam kívül nem sok embert érdekelnek a különböző vegyületek és azok biokémiai hatásai. Az emberek többségét szerintem az érdekli, mit kell tennie ahhoz, hogy egészségesebb életet tudjon élni. A „mit kell tenni” pedig legyen a lehető legérthetőbben megfogalmazva. Ebből következően nem arra fektettem a hangsúlyt, hogy az aggályos kémiai összetevőkkel riogassak, hanem arra, hogy a hétköznapi élet során milyen apró dolgokat érdemes tenni ahhoz, hogy ezek minél kevésbé okozzanak problémát.
A kötet azoknak szól, akik szeretnék megőrizni vagy visszaszerezni az egészségüket, és nem elégednek meg azzal, hogy „majd a szabályozás megoldja”.
