A friss, decemberi KSH-adatok végre tiszta vizet öntenek a pohárba. Kiderült, hogy pontosan hogyan alakultak a hazai fizetések 2025-ben. Bár az országos átlagkereseti rangsort továbbra is a főváros dominálja – hiszen itt összpontosul a legtöbb magas hozzáadott értékű, döntéshozói pozíció –, a legújabb számok egy kifejezetten biztató trendet is megmutatnak.
A Budapest és vidék közötti bérszakadék folyamatosan szűkül. Míg 2019-ben a legalacsonyabb bruttó átlagkeresettel bíró Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bérszínvonala a budapestinek csupán 55,6 százalékát érte el, ez az arány 2025-re 61,5 százalékra emelkedett. Tehát az alacsonyabb átlagbérekkel rendelkező vármegyék felzárkózási folyamata, ha tyúklépésben is, de halad.
Ezt a felzárkózási folyamatot támasztja alá a 2025-ös bérnövekedési dinamika is. Ahogy az alábbi ábrán egyértelműen kirajzolódik, az alacsonyabb bázisról induló vármegyék jóval nagyobb ütemű bruttó béremelkedést produkáltak az elmúlt évben, mint a rangsort vezető főváros vagy a nyugati régiók. Ábra
Bár az alacsonyabb bérszintekről könnyebb látványos ugrást elérni, ez az erőteljes bérdinamika elengedhetetlen feltétele annak, hogy az átlagtól elmaradó térségek érdemben csökkenteni tudják az évtizedes lemaradásukat, és meginduljon a bérszakadék érdemi betemetése.
Ám mielőtt azt gondolnánk, hogy a területi különbségek már a múlté, érdemes a számok mögé nézni. A több mint 60 százalékos arány még mindig jelentős lemaradást mutat, ami miatt sokak számára továbbra is racionális döntésnek tűnhet a fővárosba költözni egy vastagabb boríték reményében.
Mielőtt azonban csomagolni kezdenél, nézd meg interaktív térképünket! Ebből megyékre és tevékenységi körökre bontva végigböngészheted, hol és mivel lehet a legjobban keresni ma Magyarországon:
A vidéki aranybánya, amely lekörözi a pesti bankárokat
Sokan szentül hiszik, hogy az igazán kiemelkedő fizetésekért kizárólag a fővárosi irodaházakba vezet az út. Az adatok azonban megdöbbentő képet mutatnak. Ha a tevékenységi köröket és a megyéket együttesen vizsgáljuk, az ország abszolút csúcstartója Tolna megye energetikai szektora. A Paksi Atomerőműnek köszönhetően az itt dolgozók havi bruttó 1,6 millió forintos, az egész országban egyedülálló átlagbérrel büszkélkedhetnek.
Ez a kiemelkedő összeg még a budapesti elitet is maga mögé utasította: a második legmagasabb átlagfizetést a fővárosi pénzügyi és biztosítási szektor dolgozói vihették haza (bruttó 1,21 millió forint), míg a harmadik helyre a budapesti információs és kommunikációs szféra futott be (bruttó 1,18 millió forint). A vidék rejtett tartalékait mutatja az is, hogy Fejér megye IT szektora (1,03 millió Ft) és Csongrád-Csanád megye bányászati szférája – MOL algyői tevékenységének hatása – (1,02 millió Ft) is átlépte a bűvös egymilliós határt.
Keményen megdolgoztál a pénzedért. Ne hagyd, hogy a bankszámládon pihenve elpárologjon az értéke! Az igazi anyagi biztonság ott kezdődik, amikor a félretett vagyonod elkezd helyetted dolgozni. Bízd a hosszú távú megtakarításaidat a HOLD online vagyonkezelésére! Vedd le a válladról a folyamatos piacfigyelés stresszét, és add át a terepet azoknak a profiknak, akik az elmúlt évtizedek gazdasági viharaiban is bizonyítottak.
Hatalmas különbségek a szalag mellett és a pult mögött
Ezzel szemben a vendéglátásban dolgozók helyzete kijózanító, Szabolcsban alig bruttó 365 ezer forintot vihetnek haza, de még a fővárosban is jócskán az átlag alatt keresnek.
Szintén mellbevágó a feldolgozóipar kettőssége. Ugyanaz a fáradságos munka teljesen mást ér Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol közel bruttó 890 ezer forint a gyári dolgozók átlagbére és Békésben vármegyében, ahol csupán 567 ezer forint.
Kivételt a bérszakadékok alól szinte csak az állami szektor jelent. Az oktatásban és az egészségügyben a kötött bértáblák egyfajta biztonsági hálóként elsimítják a földrajzi különbségeket, bizonyítva, hogy a fizetések alakulásában ma már legalább akkora szerepe van a választott iparágnak, mint a lakcímkártyánknak.
