Sokan úgy gondolják, hogy a nyugdíjas éveikre gyűjtve a lehető legbiztonságosabb befektetési stratégiát kell választaniuk. A matematika azonban azt mutatja: ez a döntés akár 30 százalékkal többet vehet ki a zsebedből.
Az egyik legnagyobb hiba amit el lehet követni hosszú távú megtakarításoknál, az a túlzottan alacsony kockázatvállalás. Ne értsd félre, nem arról van szó, hogy ugorj fejest a legnagyobb bizonytalanságba, de az ésszerű kockázatvállalás egy 30 éves megtakarítási szakasz alatt többszörösére növelheti a felhalmozott vagyont.
A számok nem hazudnak
Tegyük fel, hogy 35 évesen elkezded félretenni a pénzt, és 65 évesen nyugdíjba vonulsz. A célod, hogy 30 évig megélj a felhalmozott vagyonból úgy, hogy az életszínvonalad ne változzon jelentősen – mondjuk, hogy az aktív keresetеd felét tudd elkölteni nyugdíjasként, a másik fele vagy annál több az állami nyugdíjból érkezzen.
- Ha a kockázatosabb portfóliót választod (80% részvény, 20% kötvény), akkor a jövedelmed 15,14%-át kell havonta megtakarítanod nyugdíjcélra.
- Ha a biztonságosabb portfóliót választod (40% részvény, 60% kötvény) akkor a jövedelmed 19,33%-át kell erre a célra félretenned. A különbség oka a hozam. A biztonságosabbnak tekintett, kevesebb részvényt tartalmazó portfoliónak alacsonyabb a historikus hozama és a várható hozama is. Vagyis ugyanahhoz a célhoz több pénzre lesz szükséged a saját zsebedből.
A különbség majdnem 30 százalék, havi 30 000 forintos átlagos megtakarítás esetén, ez 8 303 forint havonta.
30 év alatt ez összesen közel 3 millió forint plusz megtakarítást jelent, amit a „biztonságosabb” stratégia választóinak ki kell fizetned a saját zsebedből.
Mi okozza ezt a hatalmas különbséget?
A válasz egyszerű: a hozam. Wade Pfau 2011-es tanulmánya szerint – amely nemzetközi historikus adatokat elemez – egy 80/20-as portfólió hosszú távon jobb reálhozamot produkál, mint a 40/60 portfolió.
Elsőre úgy tűnhet, hogy a megéri a biztonság. De sokkal nagyobb veszély az alacsony felhalmozott vagyon, vagyis az alacsony nyugdíjas életszínvonal.
Használd a Bankmonitor kalkulátorát és nézd meg, hogy neked mekkora nyugdíjmegtakarítás jöhet össze 65 éves korodra!
Mi a valódi kockázat?
Itt jön a paradoxon. Amikor befektetésről beszélünk, a legtöbben az árfolyamingadozásra gondolnak kockázatként. És valóban: egy 80/20-as portfólió értéke nagyobbat ingadozhat rövidtávon. Egy rossz nap a tőzsdén akár 1-2 százalékos esést is hozhat.
De egy 30 éves megtakarítási időhorizont esetén nem ez a legnagyobb kockázat.
A valódi kockázat 30 év múlva materializálódik: amikor nyugdíjba vonulsz, és arra a kérdésre kell választ találnod, hogy mennyit tudsz költeni a felhalmozott vagyonodból. Ekkor már nem az fog érdekelni, hogy 2026. február 5-én miért esett 1,5%-ot a portfóliód. Hanem az, hogy elég lesz-e a pénzed 30 évre.
Két további szempont:
- Inflációs kockázat: a fix kamatozású eszközöknél (és általában a konzervatív, biztonságosabb résznél) magas inflációban könnyebben sérülhet a reálérték.
- Rövid távú infláció és részvények: a részvények sem „védőpajzsok”; az infláció a részvényeknek sem kedvez rövidtávon, de középtávon kikorrigálja, így sokkal inflációállóbbak a részvények.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha a 40/60-as portfóliót választod, 30 százalékkal több pénzt kell félretenned ugyanazért a nyugdíjas életszínvonalért. Ez azt jelenti, hogy kevesebb marad ma életre, szórakozásra, utazásra – miközben egy jövőbeli biztonságérzetet próbálsz megvásárolni.
De ez a biztonságérzet káprázat lehet. Mert bár rövidtávon kevésbé ingadozik a befektetésed értéke, hosszú távon nagyobb a valódi kockázat: hogy nem lesz elég pénzed a nyugdíjas évekre.
A tanulság
A hosszú távú megtakarításoknál – különösen a nyugdíjcélú befektetéseknél – érdemes újragondolni, mit jelent valójában a „biztonság”. A rövid távú árfolyamingadozás látványos és ijesztő. De a 30 év távlatában ez zajnak számít.
A valódi kockázat az, ha túl óvatosak vagyunk, és egy alacsony hozamú portfólióval ébredünk rá 30 év múlva, hogy vagy nincs elég pénzünk, vagy 30 százalékkal többet kellett félretennünk, mint amennyi szükséges lett volna. Persze attól, hogy historikusan egy magasabb részvényarány mellett alacsonyabb megtakarítás is elég volt, még nem következik, hogy ez a jövőben is így lesz. Viszont ha még évtizedek vannak hátra a nyugdíjig, érdemes elgondolkodni a magasabb részvénykitettségen, mert hosszú időtávon több esélyt ad a cél elérésére.
A befektetési döntéseknél mindig az egyéni kockázattűrő képességet és a személyes körülményeket kell figyelembe venni. De érdemes számolni azzal is, hogy a biztonságnak ára van – és ez az ár sokkal magasabb lehet, mint gondolnánk.
Mit tegyél most?
Ha még nincs, akkor kezdj el nyugdíjmegtakarítást – ez a legelső lépés. Ebben az állam is támogat akár évi 280 ezer forinttal, adójóváírás formájában.
- Ha már csak 10–15 év van hátra a nyugdíjkorhatárig, érdemes óvatosabban bánni a részvényekkel. A portfólió felénél nem célszerű több részvényt tartani, és ahogy közeledik a nyugdíj, ezt az arányt érdemes tovább csökkenteni.
- Ha viszont még több mint 20 év van hátra a nyugdíjkorhatárig, bátrabban is vállalhatsz részvénykitettséget.
A részvénykitettséget bármelyik nyugdíjmegtakarítási formában elérheted, szóval jó az ÖNYP, NYESZ és a nyugdíjbiztosítás is, először kalkulálj a Bankmonitor kalkulátorával és amikor elkezded a megtakarítást akkor kell majd olyan portfolió választanod amelyben van részvénykitettség.
