A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.
Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.
A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.
És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.
A karácsonyfa körül sem fekete-fehér a kép. Magyarországon évente 500–600 ezer kivágott fenyő kerül a lakásokba, majd pár hét után az utcára. A műfenyő sem automatikus zöld megoldás: egy átlagos, 2 méteres műfenyő gyártása és szállítása kb. 40 kg CO₂-egyenértéket jelent, ezért csak akkor lehet kedvezőbb választás, ha legalább 10–12 évig használjuk. Fenntartható alternatíva lehet a földlabdás fa vagy a karácsonyfa-bérlés, ha van mód a megfelelő gondozásra.
Az ünnepi asztalnál a bőség könnyen pazarlássá csúszik: EU-s adatok szerint 2020-ban közel 57 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, és ennek 55%-a háztartásokból származott. A trend az e-hulladéknál is riasztó: 2022-ben világszerte 62 millió tonna elektronikai hulladék képződött, és ennek csak 22,3%-át dokumentálták megfelelően begyűjtött és újrahasznosított mennyiségként.
A jó hír: néhány apró döntés is látványos különbséget hozhat: élményajándék vagy tartós, helyi termék; textil vagy újrahasznosított csomagolás; LED és időkapcsoló; menütervezés és maradékmentés (fagyasztás, dobozolás, komposzt); second hand ruhák és felújított (refurbished) elektronika; plusz egy extra, ami a legjobban „karácsony”: önkéntesség és adományozás.
A végkövetkeztetés egyszerű, mégis erős: nem kell lemondani a varázslatról, elég, ha a „még több” helyett a „pont elég” felé fordulunk. A szeretet ünnepe lehet egyszerre meghitt és zöld. További információ:
https://unnepek.center/karacsony-okologiai-arnyoldala/
