A magyar Picasso, a titkos art deco zseni és a rejtélyes mestermű visszatér – egy estén
Múzeumi főművekkel robban a Kieselbach téli aukciója: a magyar modernizmus rég elveszett ikonai térnek vissza és ritka, 100 éve eltűnt főművek bukkannak fel, majd kerülnek kalapács alá. A Kieselbach Galéria 2025. december 14-i téli aukciója művészettörténeti szenzációt ígér. A kiállításon ritka főművek, frissen felfedezett remekek és múzeumi rangú ikonok jelennek meg, amelyek új fejezetet nyithatnak a magyar modernizmus történetében. Vaszary János, Szobotka Imre, Czóbel Béla, Krocsák Emil és más legendák elveszett vagy lappangó művei most először láthatók együtt. Az aukciót kétkötetes, tudományos katalógus kíséri.
A kiállítás egyik legkiemelkedőbb darabja Vaszary János Siesta (1907) című kompozíciója, a modern magyar festészet korai főműve, a nagy sikerű Park-sorozat előfutára. A mű a francia impresszionisták hatását hordozó, színkontrasztokra épülő, lendületes festői gesztusokkal Monet legjobb magyar tolmácsolójaként mutatja Vaszaryt. A képet a szakirodalom számtalanszor reprodukálta.
A másik művészettörténeti szenzáció Szobotka Imre 1912–1913 körül, Párizsban festett Kubista csendélet című alkotása, elsőrangú múzeumi kvalitású főmű a magyar kubizmus elfeledett világából. Az irányzat feltárása az elmúlt évtizedben indult meg, és már ma olyan nagyszabású felfedezéseket ígér, mint korábban a magyar vadak. Az alkotás szerepelt a párizsi Musée d’Art Moderne 2000–2001-es kiállításán, Picasso, Chagall és Juan Gris társaságában.
A francia modernizmus legendájától, Czóbel Bélától két ritkaság kerül kalapács alá: a korai, vibráló Fiú a domboldalon (1903–1904), valamint az első világháború utáni berlini korszak expresszionista remeke, a Német kisváros (1922–1923 körül). A lappangó festményt eddig csak fekete-fehér archív fotókról ismerte a szakma.
A meglepetések sorát Krocsák Emil felfedezése gazdagítja: a Kék akt (1930) című egyiptomizáló art deco kompozíció, amely egy hosszú ideig rejtőzködő életmű kiemelkedő darabja, és helyet követelhet a két világháború közötti magyar festészet kánonjában.
A kínálatban szerepel továbbá Lehel Mária Nyolcak-műve, Boromisza Tibor kétoldalas felfedezés-képe, és a magyar avantgárd egyik legritkább darabja, Bernáth Aurél Graphik mappája.
A gazdag, meglepetésekkel teli aukciós kiállítást számtalan tanulmánnyal kísért, kétkötetes katalógus mutatja be. A Kieselbach Galéria téli aukciója kötelező esemény mindazok számára, akik élőben szeretnék látni, hogyan íródik újra a magyar modernizmus története.
//
BŐVEBBEN:
A Kieselbach Galéria 2025. december 14-i téli aukciója művészettörténeti súlyú szenzációt ígér: egy kivételesen erős, kurátori erejű válogatást, amelyben főművek, ritkaságok, felfedezések és múzeumi kvalitású ikonok jelennek meg együtt – olyan anyag, amely egyszerre szól a gyűjtőkhöz, a szakmához és a széles közönséghez.
A kínálatban számos felfedezésszámba menő főmű szerepel: klasszikus kincsek, modernista remekek és kortárs különlegességek, valamint olyan művészettörténeti ritkaságok, amelyek új fejezetet nyithatnak a magyar modernizmus történetében.
A VILÁGSZÍNVONALÚ CSÚCSPONT: VASZARY JÁNOS
Az árverési kiállítás kiemelkedő sztárja Vaszary János Siesta (1907) című kompozíciója: a modern magyar festészet egyik legfontosabb, korai impresszionisztikus főműve, a nagy sikerű Park-sorozat előfutára.
A negyvenéves, már befutott festő 1907-ben, az impresszionisták nyomán vonult ki a dús füvű parkba, hogy megörökítse a napernyős hölgyeket a kert ölén.
Az egymást felerősítő színkontrasztok, a lágy, táncoló ecsetgesztusok és a teljes festői szabadság Monet legjobb magyar tolmácsolójává avatják Vaszaryt.
A kivételes, ihletett remekmű számtalanszor reprodukált ikon a szakirodalomban – most először kerül aukciós térbe ebben a rangban és kontextusban.
SZOBOTKA IMRE: EGY ELFELEDETT IRÁNYZAT VISSZATÉR
A másik művészettörténeti bombát Szobotka Imre 1912–1913 körül, Párizsban festett Kubista csendélet című alkotása jelenti: elsőrangú múzeumi kvalitású főmű a magyar kubizmus elfeledett világából.
A magyar kubizmus feltárása csak az elmúlt évtizedben indult meg, de már most olyan nagyszabású felfedezéseket ígér, mint korábban a magyar vadak.
A most árverésre kerülő alkotás régóta ismert a szakirodalomban, és még a párizsi Le Musée d’Art Moderne de la Ville kiállításán is szerepelt 2000–2001-ben, olyan szupersztárokkal együtt, mint Picasso, Chagall vagy Juan Gris.
A magyar múzeumok – kivéve a korán lépő pécsi Janus Pannonius Múzeumot – csupán néhány kisebb, szerényebb művet őriznek Szobotka forradalmi, korai korszakából; a Magyar Nemzeti Galéria csak későbbi posztkubista vásznakat és akvarelleket.
Ezért Szobotka színgazdag kompozíciója okkal tekinthető az izmus kapitális ikonjának – ritka lehetőség, múzeumi kaliberű visszatérés.
CZÓBEL BÉLA: KÉT FELFEDEZÉS EGY LEGENDÁTÓL
A francia modern festészet nagymesterétől, Czóbel Bélától két felfedezésszámba menő ritkaság érkezik.
A korai, vibrálóan eleven Fiú a domboldalon (1903–1904) még a fiatal festő nagybányai korszakának ikonikus darabja – abból az időből, amikor C-vel írta alá a nevét.
A másik, Német kisváros (1922–1923 körül), az első világháború utáni berlini periódus expresszionista remeke, a Die Brücke szellemi közegében születve.
A meseszerű, expresszív főművet eddig csak fekete-fehér fotókról ismerte a szakma; a lappangó festmény archív képe még a szentendrei Czóbel Béla Múzeum Wanted kiállításán is szerepelt.
Most teljes valójában, az eredeti színek pazar teljességében látható – szenzációs visszatérés egy elveszett korszakból.
ÚJ NÉV, ÚJ PANTHEON: KROCSÁK EMIL
A leleplezett művészettörténeti titkok sorát gazdagítja Krocsák Emil felfedezése.
A csak beavatottak által ismert életmű hosszú évtizedekig rejtőzködött, most pedig egy kivételesen izgalmas, egyiptomizáló art deco főművel, a Kék akt (1930) című kompozícióval lép elő.
A mű stíluskísérlet és korszakos minőség egyszerre – helyet követel az ismeretlen szerző számára a két világháború közötti festészet panteonjában.
A MODERN MAGYARSÁG NAGY TÖRTÉNETE – ÚJRAMESÉLVE
A Kieselbach Galéria kínálatában hosszasan sorolhatók a korai magyar modernizmus főművei:
-
Lehel Mária: ritka Nyolcak-remek
-
Boromisza Tibor: kétoldalas, vad felfedezés-kép
-
Bernáth Aurél: a magyar avantgárd koronája, a Graphik mappa
Ez a válogatás nem egyszerű aukció, hanem történelmi újraszituálás: olyan művek kerülnek egy térbe, amelyek átírják, kiegészítik és új fénytörésbe helyezik a magyar modernizmus ismert narratíváját.
TUDOMÁNYOS IGÉNYŰ DOKUMENTÁCIÓ
A gazdag, meglepetésekkel teli aukciós kiállítást számtalan tanulmánnyal kísért, kétkötetes katalógus dokumentálja – gyűjtői értékkel bíró, tudományos alapmű a korszak iránt érdeklődők számára.
A Kieselbach Galéria téli aukciója nem egyszerű esemény, hanem korszakos fordulópont: múzeumi szintű, revelatív bemutató, amely élőben írja újra a magyar modern művészet történetét.
2025. december 14-én nemcsak egy aukció lesz – hanem egy nagy visszatérés, egy nagy felfedezés, egy új kánon születése.
