-
Leginkább a szagokra érzékenyek a vendégek.
-
A speciális igénnyel élő emberek közel fele pedig nem tudja akadálymentesen használni őket2
-
A mosdót takarítók 80%-a mentális kiégésre panaszkodik, nem érez megbecsültséget, pedig kulcsszerepük van higiéniában.
-
A negatív „mosdóélmény” a vállalkozások bevételét és megítélését is erősen befolyásolja, de az alkalmazottakat is frusztrálja rossz higiénia
Minden második ember nagy eséllyel higiéniai problémákkal szembesül a nyilvános mosdókban – derül ki az Essity-hez tartozó Tork felméréséből. A világ vezető professzionális higiéniai márkájának kutatásában a nyilvános mosdókban szerzett tapasztalataikról kérdeztek több mint tízezer válaszadót közel tucatnyi országban. A Tork célja, hogy a mosdóhelyiségekben lévő problémákat azonosítása és megoldást kínáljon a higiénia javítására.
A középületek és munkahelyek esetében gyakran előfordul, hogy csak fizikai állapotukban korlátozott lévő emberek, például kerekesszéket használók számára biztosítanak „akadálymentességet” – ugyanakkor akár a fizikai vagy a kognitív nehézségekkel élő emberek 95 százaléka nem kerekesszékesként kerül szembe a problémával. Számos speciális igény pedig nem kap kellő figyelmet a mosdók kialakítása során – derül ki a Tork Insight Survey című friss felméréséből.
Szenzoros túlérzékenység és vizelési szorongás: sokan inkább nem mennek mosdóba
A kutatás szerint minden második embernek gondot okozhat a nyilvános mosdók használata, mert sokszor nincs összhang az emberek igényei és a mosdókban található környezet között. Az olyan tényezők, mint a szorongás, a fokozott érzékenység a zajokra és szagokra, a „vizelési szorongás”, vagy akár a tisztasággal kapcsolatos aggodalom is oda vezethet, hogy valaki nehezen vagy egyáltalán ne tudja használni a nyilvános mosdót. Pedig léteznek olyan megoldások, amelyekkel ezen problémákkal élő emberek számára is megoldást kínálhat egy illemhely.
„Tízből nyolc ember aggódik a nyilvános mosdók állapota miatt – ez az arány még magasabb azok körében, akik valamilyen fizikai vagy kognitív nehézséggel élnek – mondta el Nagy Géza, az Essity professzionális higiéniai üzletág igazgatója. – Ha pedig egy mosdó nem képes megfelelni a különféle igénynek, az közvetlenül kihat az adott vállalkozás megítélésre, hosszabb távon hírnevére és így bevételére is. Ezért is alapvető eleme fenntarthatósági stratégiánknak a Higiénia mindenkinek elv. Az inkluzív higiénia előtérbe helyezésével olyan higiéniai élményt próbálunk teremteni, amely mindenki számára hozzáférhető – beleértve a takarítókat is, akik ezeket a fontos helyiségeket tisztán tartják.”
Higiénia mindenkinek – a Tork filozófiája. A Tork szerint az inkluzív higiénia megvalósításához elengedhetetlen a csendes, érzékszervileg nem túlterhelő környezet kialakítása, a nagy kapacitású adagolók használata a higiéniai termékek folyamatos elérhetőségéért, valamint a mosdók állandó tisztán tartása. Fontos, hogy a papírtörlő-, WC-papír- és szappanadagolók csökkent kézerősséggel is könnyen használhatók legyenek, a szappan pedig bőrbarát, bőrgyógyászatilag tesztelt összetételű legyen.
Ha nem tiszta a mosdó, negatív értékelést ír a vendég: leginkább a szagokra vagyunk érzékenyek
A 11 országban 11 500 fős mintán elvégzett felmérés alapvető tanúsága, hogy az embereknek magas elvárásaik vannak a nyilvános mosdók tisztasága terén. A válaszadók 74 százaléka legalább közepes, de inkább magas szintű higiéniát vár el – ugyanakkor mindössze a mosdók 20 százaléka felel meg ennek. A lakosság 40 százaléka „nagyon aggódik” a közösségi terek higiéniája miatt, ez az arány 60 százalékra nő azok körében, akik kóros tisztaságmániával (germofóbiával) küzdenek.
A válaszadók a leggyakrabban azért kerülik a nyilvános mosdókat, mert azokat „higiéniailag kifogásolhatónak” tartják (ez az első számú ok), kellemetlen szagokat éreznek (a második leggyakoribb ok), hiányzik a szappan vagy a toalettpapír, illetve nem biztosított a megfelelő intimitás. A negatív mosdóélmény erős érzelmi reakciókat válthat ki, és konkrét üzleti következményekkel járhat. Ha a tisztaságra vonatkozó elvárások nem teljesülnek, a felhasználók undort (27%), kényelmetlenséget (26%) vagy frusztrációt (22%) éreznek – és ennek megfelelően cselekednek:
-
a válaszadók 28%-a kevesebb időt töltött egy helyszínen a mosdó állapota miatt,
-
23% visszafogta az evést-ivást, hogy elkerülje a mosdóhasználatot – ez közvetlenül csökkenti a vállalkozás bevételét,
-
11% figyelmeztette ismerőseit, hogy kerüljék a helyet, 7% negatív online értékelést is írt,
-
minden negyedik ember kevesebb időt töltött a munkahelyén a mosdó állapota miatt, ami rontja a dolgozói elégedettséget és a termelékenységet,
-
15% gyakrabban dolgozott otthonról, mint egyébként tette volna, mert a munkahelyi mosdókat nem találta megfelelőnek – ez hátráltatja az irodai visszatérési törekvéseket.
Fókuszban a takarítók: sokan kiégnek, nem érzik magukat megbecsültnek
A kutatás azokat a kihívásokat is vizsgálta, amelyekkel a takarítók szembesülnek3. A megkérdezett dolgozók 80 százaléka számolt be arról, hogy munkája mentális egészségügyi problémákat okozott számára; közülük 46 százalék gyakran érez stresszt, és tízből heten elégtelen munkáltatói támogatásról számoltak be.
Kiderült az is: a válaszadók 38 százaléka már hagyott ott takarítói állást amiatt, hogy nem érezte magát elég megbecsültnek, vagy pedig kiégett – tehát nem anyagi okokból. Az alkalmazottak jóllétének romlása és a fluktuáció befolyásolja a létesítmények tisztaságát, a mosdóhasználat élményét, a folytonos toborzás, betanítás pedig extra költségekhez vezethet. A takarító személyzet igényeinek figyelembevétele – például könnyen utántölthető adagolók biztosításával – nemcsak az inkluzív higiéniát segíti, hanem a vállalkozások eredményességét is javítja.
