A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oszlopos tagjaként erősíti az E³UDRES² Európai Egyetemi Szövetséget, amelynek célja, hogy a társulásban szereplő kilenc nemzet felsőoktatási intézménye egymást támogatva, kutatási és innovációs erőforrásaikat egységesítve és megerősítve, a jövő egyetemeiként áttörést hozzanak az európai felsőoktatásban.
Az E³UDRES² egy olyan 9 tagból álló – osztrák, portugál, belga, német, lett, holland, finn, román és magyar – európai egyetemi szövetség, amely az európai felsőoktatás egy új koncepcióját jelenti. Az együttműködő intézmények elkötelezett és vállalkozó szellemű egyetemként társulásra lépnek annak érdekében, hogy az egyes régiók központi irányító egységei legyenek. A Jövő Egyetemei nevű kezdeményezés célja, hogy áttörést hozzon az európai felsőoktatásban. A modell lényege, hogy az egyetemek a régiókkal és annak közösségeivel szorosan együttműködve új, hallgatóközpontú oktatási megközelítéseket és módszereket alkalmazzanak, amely során a hallgatók a folyamat aktív szereplőivé vállnak.
A fenti program részeként az Európai Bizottság finanszírozásában 2022-ben indult 36 hónapos projekt az E³UDRES² Ent-r-e-novators, melynek célja, hogy egy közös kutatási és innovációs stratégiát alakítsanak ki olyan ütemtervvel, amely segítségül szolgál a fejlődő régiók számára.
Ennek során az egyetemek vállalják, hogy felmérik a projektben érintett európai térségek kutatási és innovációs potenciálját, elsősorban olyan területekre összpontosítva, mint az infrastruktúra, a berendezések és eszközök, az emberi erőforrások, a különböző kutatás-fejlesztési és innovációs területek, az együttműködő csoportok és hálózatok, továbbá a tudománypolitika és a társadalmi szerepvállalás. Teszik mindezt annak érdekében, hogy kialakításra kerüljön egy több intézményt átfogó kutatási és innovációs központ. A projekt 6 munkacsoportra (WP-Work Packages) oszlik, amelyek közül a WP3 elnevezésű a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem koordinálásában valósul meg. A WP3 a klasszikus üzleti stratégiai tervezés eszközeinek felhasználásával biztosítja a K+F+I együttműködés és erőforrás-megosztás hatékony, fenntartható és agilis megvalósítását. Ennek megfelelően azonosítja az együttműködő szervezetek K+F+I infrastruktúrájának erősségeit és gyengeségeit, valamint azonosítja a szabályozási és technológiai környezetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket.
A WP3 az E³UDRES² szövetség kutatási infrastruktúra-környezetének megértésére és egy fenntartható megosztási stratégia alapjainak kialakítására összpontosít. Egy konzorciumi szintű felmérés során – amely több mint 30%-os válaszadási arányt ért el – hasznos eredmények születtek a kutatók mindennapi gyakorlatával, elégedettségével kapcsolatban. Az eredmények egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a modern laboratóriumi felszerelések és a fejlett digitális platformok a legsürgetőbb igények közé tartoznak.
A minél hatékonyabb munka elvégzésének érdekében interaktív térképek készülnek, amelyek bemutatják az egyes intézményekhez kapcsolódó külső kutatási együttműködéseket és infrastruktúrákat. Ezek a vizualizációs elemek nemcsak a rendelkezésre álló létesítmények széles skáláját mutatják be, hanem kiemelik az intézmények közötti együttműködés, valamint az új nemzetközi partnerségek közötti lehetőségeket is.
E tudásbázis alapján a MATE vezetésével a WP3 résztvevői kidolgoztak egy hálózatmegosztási koncepciót is. Ez a keretrendszer bemutatja az intézményi erősségeket és gyengeségeket, csökkenti a redundanciákat és lehetővé teszi a partnerek számára, hogy jobban kihasználják közös erőforrásaikat. Emellett a kutatásban részt vevő szakemberek célzott kockázatelemzést is végeztek intézményi, nemzeti és nemzetközi szinten. Az FMEA (Failure Mode and Effects Analysis) módszerrel az adatbiztonságot, az infrastruktúra karbantartását és a felhasználói hozzáférést azonosították a legfontosabb területként, amelyeket a zökkenőmentes és biztonságos felhasználás biztosítása érdekében kezelni kell. A MATE által vezetett WP3 keretein belül Egyetemünk kidolgozott egy átfogó stratégiát, amely a digitalizációt, a fenntarthatóságot és az irányítást egy hosszú távú ütemtervbe integrálja. A stratégia részeként felvázolja a különböző feladatköröket és egy olyan pénzügyi modellt javasol, amely az intézményi finanszírozást külső támogatással segíti.
A fenti eredmények együttesen erősítik a szövetség magas színvonalú, innovatív kutatásait, megnyitva a felsőoktatási intézmények számára az utat arra, hogy valódi európai központként funkcionáljanak az érintett régiók számára.
