Egyre több tudományos kutatás, tapasztalat és személyes megélés mutatja: nem elég sokáig élni – sokkal inkább az a kérdés, hogyan élünk sokáig. Jakupcsek Gabriella számára a család, a karrier mellett rendkívül fontos, hogy testileg és lelkileg is harmóniát tapasztaljon.
Jakupcsek Gabriella saját bevallása szerint sokáig nem foglalkozott a hosszú élet tartalmi vagy minőségi kérdésével. „Fiatal lányként inkább olyan dolgokon járt az eszem, hogy mi lesz a karrieremmel, mikor lesz családom, ezekhez viszonyítottam mindent. Aztán eljön az ember életében egy pont, amikor tényleg megérzi az idő múlását. Bárki bármit mond, ezt egyszerűen érzed magadon. Onnantól számomra már sokkal fontosabbá vált az élet minősége, mint a hossza. Főleg, amikor látod, hogy a hosszúság önmagában nem feltétlenül jelent értéket” – árulta el Jakupcsek Gabriella a GLAMOUR BOOK bookazine-nak adott interjújában, ahol a magazin újságírója mellett Duda Ernővel, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökével beszélgetett.
Arról is őszintén vallott, hogy számára az egyik nagy kérdés, hogy meddig tart a nő, és hol kezdődik a néni? „Próbálom a nőknek is továbbadni, hogy kezdjenek el ezen gondolkodni, ez egyfajta saját döntés is. A döntés arról, hogy akarok-e megöregedni. Én például naponta felteszem magamnak a kérdést: mi lenne velem, ha nem dolgoznék ennyit? Rettegek attól, hogy megálljak, hogy ne kelljen gondolkodnom, ne kelljen mennem, ne kelljen felkelnem” – fejtette ki Gabi, hozzátéve, hogy időnként ő is beleesik a túlvállalás hibájába. Ilyenkor gyakran panaszkodik, hogy megint túlvállalta magám, de közben mindig megállapítja, hogy valójában ez tartja mozgásban. „Az embernek meg kell ismernie önmagát! Hiszek abban, hogy a szellemi munka is egyfajta kondicionálás, hasonló, mint az izomépítés. Persze érzem, hogy a kor előrehaladtával a testem és a lelkem hamarabb elfárad, de ez nem tántorít el attól, hogy így éljek. Fontos kérdés az is, hogy mennyi idősnek érzed magad. Hatvankét éves vagyok, de valójában sokkal fiatalabbnak érzem magam lelkileg.”
Jakupcsek arról is beszélt, hogy akkor működik nála minden a legjobban, ha este hat után már nem eszik. „Ez rettenetesen nehéz, mert szeretem a társasági életet, ennek pedig fontos része az evés. Kulcsfontosságú szerepe van az egyensúly megteremtésének, törekszem rá, hogy a hétköznapok háromnegyed részben betartsam ezt a szabályt, a maradék egynegyed részben engedek magamnak, így boldogan alkalmazkodhatok a társasági élethez. Tudom, hogy utána fáradtabb vagyok, rosszabbul alszom, de az együtt töltött idő és a társaság kárpótol ezért.”
A teljes beszélgetés a GLAMOOR BOOK őszi-téli lapszámában olvasható.
