Egy albán ezüstműves család leszármazottai a Néprajzi Múzeum
muzeológusainak köszönhetően az intézmény gyűjteményében fedezhették fel
családi örökségüket, amelyet most a shkodrai közönség is megtekinthet.
A budapesti múzeum és a Marubi Nemzeti Fényképmúzeum friss
együttműködésének köszönhetően 2025. július 18-án Shkodrában nyílik meg az
„Az elfeledett shkodrai bazár nyomában – Egy emlék újraéledése” című
kiállítás, amely először tárja a nyilvánosság elé azokat a tárgyakat és
történeteket, amelyek egykor az albániai Shkodra híres bazárjához kötődtek. A
tárlat nemcsak a térség kézműves hagyományait és vizuális örökségét mutatja
be, hanem egy személyes családtörténeten keresztül kapcsolja össze a múltat
a jelennel – Budapesttől Shkodráig.
Az elmúlt években a Néprajzi Múzeum balkáni gyűjteményeinek kutatása kapcsán
került a budapesti muzeológusok látókörébe az a hozzávetőleg 300 tárgyból álló
albániai gyűjtés, melyet a múzeum 1911-ben és 1912-ben vásárolt Paolo Lazzától,
albán nevén Palok Lacától, egy az akkori Szkutariból (ma Shkodra) származó
kereskedőtől. A gyűjtemény főként albániai eredetű ékszerekből és viseleti
textíliákból áll – ezek egykor a Balkán legnagyobb bazárjának, a shkodrai Régi
Bazárnak világát tükrözték. A gyűjtemény hiába értékes és jóállapotú, mivel a gyűjtés
időpontjában nem adatolták megfelelően, a Néprajzi Múzeum új raktáraiba
kontextusai nélkül maradt, elnémult tárgyegyüttesként költözött át.
Mivel a Néprajzi Múzeum kiemelt feladatának tartja, hogy ezeket a hiányosságokat
lehetőségei szerint pótolja, az általa őrzött anyagok forrásközösségeivel felvegye a
kapcsolatot, 2024 szeptemberében Schleicher Vera és Mácsai Boglárka
muzeológusok Albániában jártak, hogy Shkodra és Tirana városában kutassák fel a
gyűjtemény hátterét. A terepmunka során a Marubi Nemzeti Fényképmúzeum
igazgatója, Luçjan Bedeni segítette őket, aki révén sikerült eljutni Palok Laca
leszármazottaihoz is. A kutatók találkoztak Laca unokájával, Tonin Lacával, valamint
dédunokáival, a nemzetközileg elismert stylisttal, az Olaszországban élő Jozef
Martinivel és a zenész Kole Lacával – utóbbi a Shkodra Elektronike formáció
tagjaként 2025-ben képviselte Albániát az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A családi emlékezés és a múzeumi kutatás eredményei új fénybe helyezték a gyűjtő
alakját is: Palok Laca ezüstműves volt, aki a 20. század elején rendszeresen utazott
végig az Adriai-tenger partvidékén, hogy árut adjon el és viseleteket vásároljon. Egy
ilyen útja során érkezett 1911-ben Budapestre, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum
Néprajzi Osztályának adott el jelentős mennyiségű albániai műtárgyat.
A személyes történet és a műtárgyak találkozása új nemzetközi kiállításban is testet
ölt: 2025. július 18. és szeptember 21. között kerül megrendezésre “Az elfeledett
shkodrai bazár nyomában – Egy emlék újraéledése” című kiállítás a Marubi Nemzeti
Fényképmúzeumban. A kiállítás célja a hajdan virágzó, mára teljesen eltűnt shkodrai
bazár kollektív emlékezetbe való visszaemelése fotók, tárgyak, filmek és
hanganyagok segítségével.
A kiállítás egyik fejezete a Palok Laca család történetére és a budapesti Néprajzi
Múzeum gyűjteményében őrzött tárgyakra épül. A múzeum húsz kiválasztott
műtárgyat – ékszereket, viseleti darabokat – ad kölcsön a kiállítás számára, melyeket
a holland kurátor, Kim Knoppers, valamint Jozef Martini kortárs alkotásai egészítenek
ki. Martini – akinek munkái többek között a Tommy Hilfiger és Kenzo márkákhoz is
kötődnek – a Néprajzi Múzeum egyik viseleti darabja, egy piros japanxhe kabát
ihletésére új selyemkendőt alkotott, amely most már a Néprajzi Múzeum
gyűjteményét is gazdagítja.
A kiállítás hangulatát a már említett Shkodra Elektronike, az albán zenei formáció
biztosítja, akik az ünnepélyes megnyitón zenélnek majd. A kiállítás különlegessége,
hogy a kortárs művészek munkáin keresztül hidat teremt múlt és jelen, hagyomány
és modernitás között.
A tárlat Shkodrában indul, de a tervek szerint Budapesten, a Néprajzi Múzeumban is
bemutatásra kerül – így a gyűjtemény, több mint száz év után, újra visszatalál a
közönséghez, ezúttal nemcsak tárgyként, hanem élő történetként.
Marubi Nemzeti Fényképmúzeum: www.marubi.gov.al
Fotók: Incze László/ Néprajzi Múzeum
