2025. június 7-től van egyetlen olyan tényállás a szabálysértési törvényben, amely miatt ha megbírságolnak, nincs halasztó hatálya a jogorvoslatnak, vagyis a bírságot akkor is ki kell fizetni, ha egyébként még folyik az eljárás. A Szabálysértési Munkacsoport közleménye.
A friss törvénymódosítás súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való alkotmányos jogokat. Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság gyakorlata is világosan rögzíti: végrehajtani csak jogerős büntetést lehet. De ezzel a módosítással a bírság végrehajthatóvá válik már azelőtt, hogy a független bíróság érdemben megvizsgálhatná annak jogszerűségét, a hatékony jogorvoslathoz való jog pedig illúzióvá válik.
Igen, a törvénymódosítás egyetlen szabálysértési tényállást érint: a gyülekezési joggal való visszaélést. Ez nem véletlen. Egy korábbi törvénymódosítás értelmében gyülekezési joggal visszaélést követ el az, aki részt vesz a „gyermekvédelminek” hazudott propaganda-törvénybe ütköző gyülekezésen. Egyes kormányzati szereplők szerint ilyen gyülekezés például a Pride felvonulás.
A hatalom tehát már nemcsak bírsággal fenyegeti azokat, akik kiállnak az egyenlőség, a sokszínűség és az elfogadás mellett, hanem jogerős döntés hiányában is bevethető NAV inkasszóval és munkabér letiltással zsarolja saját állampolgárait, ráadásul még a végrehajtás körülbelül tízezer forintos költségét is rájuk terhelné.
E törvénymódosítás egy újabb bizonyítéka annak, hogy a hatalom nem gondolta végig, hogyan lehet kivitelezni az új szabályozás végrehajtását, ugyanis nem adott iránymutatást arra vonatkozóan, ha a bíróság utóbb felülvizsgálja, és csökkenti vagy eltörli a már beszedett bírságot. Kétségtelen, hogy ebben az esetben az állam jogellenesen, jogalap nélkül jut pénzhez, amit vissza kell fizetnie. A módosítás mögött nincs racionális megfontolás. Az államnak nem lesz több bevétele, nyilvánvalóan vissza kell majd fizetnie a jogosulatlanul behajtott bírságokat. Emiatt most még fontosabb, hogy minél többen vegyünk részt a felvonuláson, és ha emiatt megbüntetnének, akkor éljünk a jogorvoslati jogunkkal!
A szabálysértési törvény eddig garantálta a hatékony jogorvoslathoz való jogot, ám ez a garancia a gyülekezési jogi szabálysértési eljárásokban most megszűnik. Az üzenet világos: a hatalom bármikor kész feladni az alkotmányos alapelveket annak érdekében, hogy minél több embert tántorítson el az egymással szembeni tolerancia melletti békés kiállástól. Az is része azonban az üzenetnek, hogy az eddigi megfélemlítés nem ért célt, és a hatalom pánikol, ötletszerűen fenyegetőzik. Éppen ezért ez nem jogalkotás – ez hatalmi játszma jogi eszközökkel. A jogalkotásnak megvannak a maga szabályai. Ha ezeket a szabályokat megszegik, a jog az önkény eszközévé silányul.
A Szabálysértési Munkacsoport (amelynek tagja a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület) mélyen elítéli az alapvető jogállami és alkotmányos normákat is nélkülöző jogszabály-módosítást. A szabálysértési jog a társadalomra valóban veszélyes magatartások megelőzésének és büntetésének eszköze, nem pedig a hatalom furkósbotja, amit bármikor saját állampolgárai ellen fordhíthat, ha pillanatnyi érdeke úgy kívánja.
A Pride-on való részvétellel és a szabálysértési jogorvoslattal kapcsolatos kérdéseket és válaszokat a Szabálysértési Munkacsoport tagszervezetei itt gyűjtötték össze, és a felvonulás előtt frissítik is újabb tartalmakkal.
