2024. április 18. 19.30 Pesti Vigadó
Izgalmas arra gondolni, hogy a nagy zeneszerzőknek is akadnak felfedezésre váró műveik.
Dvořák, az Újvilág-szimfónia és a Csellóverseny szerzője negyvenhárom évesen írt egy
romantikus kantátát A kísértetmenyasszony címmel: az opus Magyarországon – vélhetően a
cseh nyelvű szövegkönyv okozta előadási nehézségek miatt – máig nem vált
repertoárdarabbá. A Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadása
megismerteti velünk a kompozíció szépségeit. A produkcióban cseh szólistagárda és cseh
karmester működik közre.
1883-ban Antonín Dvořák (1841–1904) nagyszabású oratórium írására kapott felkérést a
Birminghami Fesztiváltól. Eleinte Szent Vencel és Husz János történetének feldolgozását
fontolgatta, végül azonban Karel Jaromír Erben balladája, A kísértetmenyasszony mellett
döntött. A kompozíciós munka 1884 áprilisától novemberéig tartott, az 1885 augusztusában
mamutapparátus (négyszáz tagú kórus, százötven tagú zenekar) mozgósításával lezajlott
birminghami bemutató sikere minden várakozást felülmúlt. A bevezetésből és tizennyolc
számból álló dramatikus kantáta alapjául szolgáló történet jól illik a 19. század
képzeletvilágához: egy menyasszony és meghalt vőlegénye túlvilági nászáról szól. Éjszaka,
temető, sírhantok, halottak szellemei, nyitott koporsó: a ballada motívumai között egy
romantikus kísértethistória minden nélkülözhetetlen alkotóeleme megtalálható. A Nemzeti
Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar cseh nyelvű
előadásának három cseh szólistája, Pavla Vykopalova, Richard Samek és Svatopluk Sem a
prágai illetőségű karmesterrel, Tomáš Braunerrel együttműködve mind nyelvi, mind stiláris
értelemben szavatol a tolmácsolás hitelességéért.
ANTONIN DVOŘÁK: A kísértetmenyasszony
Fotó: Csibi Szilvia
Pavla Vykopalova szoprán
Richard Samek tenor
Svatopluk Sem basszbariton, narrátor
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Tomáš Brauner
