Nem túlzás kijelenteni: a hazai küldeményművészet történetébe Miskolc már több mint negyedszázada beírta a nevét. E művészettörténeti tény mozzanatait foglalta össze a miskolci színészmúzeumban bemutatott Marcelland 25 – hétMAILföldes utazás a küldeményművészet világában 1998-2023 című tárlat a múlt évben.
Számos, nagyívű projekt gondoskodott arról, hogy a világ mail art művészeinek körében Miskolc neve ismerős legyen. Nem véletlen, hogy ezek mögött a projektek mögött ugyanaz az ember áll, hiszen az idén tízesztendős biennálé-sorozat előtt is aktívan építette a művészeti kapcsolatokat a küldeményművészet eszközeivel Vass Tibor József Attila-, Kassák- és Szabó Lőrinc-díjas költő, képzőművész.
Neki köszönhetjük a Marcelland mail art-kilátó létrejöttét a Bükki Nemzeti Park Herman Ottó Emlékparkjában (1998), és a Marcelland-projekteknek is nevezhető későbbi nagy volumenű kiállításokat: POSThumus, a Magyar Postát a budapesti Közlekedési és Vízügyi
Minisztériumban bemutató kiállítást; a Miskolci Postaigazgatósággal közös kiállításokat:
Ajánlott irodalom (1999) és Nyílt lapok (2000); ez utóbbin Vassnak sikerült elérnie, hogy a
világon először a Magyar Posta kézbesítsen hivatalos postacsomagként élő embert; s olyan,
szintén Vass által a kétezres években szervezett és rendezett tematikus nemzetközi
kiállításokat mások mellett, mint a tiszaújvárosi, mezőkövesdi Marcelland-tárlatok, a
Berettyóújfaluban bemutatott Kerékpár, és az Ezek mennek, meg a bárányfelhők című tárlat,
az Útnyerő/Levelek Pávainak vagy a hernádkaki és miskolci Luther kincse-hálózat c. kiállítás,
melyet az Avasi Református Műemléktemplom harangtornyában láthattunk (2017).
S bár a város neve, ahogy említettem a Spanyolnátha művészeti folyóirat nevével fémjelzett
biennálék előtt is ismert volt a küldeményművészeti alkotók között, ám a mail art világában
való stabil nemzetközi jelenlétét a mai napig ezek a tárlatok biztosítják. Idén tizedik
alkalommal mondják el a világ művészei alkotásaik által véleményüket a Vass Tibor által
kihirdetett felhívás kapcsán. Ebben az évben a miskolci színjátszás bicentenáriumának híre
járta körbe a világot és sarkallta arra több mint 30 ország közel 160 művészét, hogy alkotással
tisztelegjen a jeles alkalomból.
A 2006-ban induló, Hernádkakon és Miskolcon is megrendezett Spanyolnátha Nemzetközi
Küldeményművészeti Biennálék tehát folyamatosan a nemzetközi mail art porondon tartják a
várost, hiszen a Herman Ottó Múzeum tagintézménye, a Miskolci Galéria több jelentős mail
art tárlatnak is helyet adott már, a biennálék pedig jó pár éve a Thália-házban leltek otthonra,
a múlt évtől annak Veres Attila Kiállítóterébe hozzák el a világ mail art művészeinek aktuális
gondolatait.
Az első, R_evolution (1956—2006) címmel megrendezett tárlat 2006-ban az 1956-os magyar
forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából gyűjtötte össze a világ minden
tájáról érkező mail art-műveket. Két év múlva a reneszánsz emlékév alkalmából R_enaissance
(1458—2008) címmel, 2010-ben a „helyreállítás” hívószavával, ismét a megújítás, a
korszerűsítés jegyében R_econtstruction (1910—2010) címmel, majd 2012-ben főhajtásként a
száz éve született kollázs műfaja előtt R_ecollage (1912—2012) címmel rendeztek biennálét.
További tárlatok: R_emarque (1914—2014), a miskolci színészmúzeum alapításának
huszadik évfordulója tiszteletére a R_evue (2016), majd a művész előtti főhajtásként a
R_egon Schiele (2018), a Covid miatt kissé időzavarba került biennálék sora 2020-ban a
R_etrospectiv címet viselte, 2022 helyett 2023-ban immár a IX. Spanyolnátha Nemzetközi
Küldeményművészeti Biennálét rendezték meg, ezúttal R_ebell címmel a Petőfi emlékévben,
a költőre emlékezve.
A Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálék díjazottjai, 2006-2023:
Bátai Sándor (fődíj, 2010), Derek Michael Besant (Kanada), Birkás Babett (nívódíj, 2008; fődíj,
2014), Bíró Ildikó (2016), Bornemisza Rozi (2016), Renee Bouws (Hollandia, 2018), Bózsa
Evelin (Hollandia, 2010), Büki Zsuzsanna (nívódíj, 2006; fődíj, 2008), Csintalan András
(2016), Czető Beaty (Hollandia, 2006), Daradics Árpád (2010), Dan Diamant (Izrael, 2014),
Durucskó Zsolt (2014), Ézsiás István (2014), Fátyol Zoltán (2016), Fazakas-Koszta Tibor
(fődíj, 2023), Für Emil (2010), Gábos József (2012), Gedeon Hajnalka (2018), Gérné Mezősi
Aranka (2014), HAász Ágnes (nívódíj, 2020), Herendi Péter (2014), Stefan Heuer
(Németország, 2016), Holló Kinga (Románia, 2016), Homonna György (nívódíj, 2008; fődíj,
2018), Jakabházi Alexandru (Románia, 2014), Kováts Borbála (2008), Kőmives Andor
(Románia, 2014), Susanna Lakner (Németország, nívódíj, 2006; fődíj, 2020), László János
(2008), Lux Antal (Németország, 2010), Mátrai István (2018), Antoni Miró (Spanyolország,
2006), Henning Mittendorf (Németország, 2010), Miroslav Munizaba (Szerbia, 2016), Nagy
Géza (2006), Nagy Stoica Georgeta (2006), Ostorházi Erika (2018), Örkényi Antal (fődíj,
2006), Pál Csaba (2010), Radics Márta (2016), Ősz Lucia (2018), Sabine Remy (2018,
Németország), Réti Ágnes (2018), Repászki Ferenc (2008), Rozmann Ágnes (2012), Andreea
Rus (Románia, 2014), Marina Salmaso (2018, Dánia), Sevil Saygı (Törökország, 2008), Simon
Zoltán (2018), T. Horváth Éva (2014), Paul ter Wal (Hollandia, 2010), Torma László (2008),
Urbán Tibor (fődíj, 2012), Jozina Marina van Hees (Hollandia, 2016), Veszeli Lajos (2014),
Vörös András (2018), Robert Znajomski (Lengyelország, 2018), Zsubori Ervin (nívódíj, 2010;
fődíj, 2016).
